Néhány levelek Balatonról, és Balaton mellyékről

Előszó

Az alapításának centenáriumát ünneplő Balatoni Múzeum ezzel a kiadvánnyal BALATONI FÜZETEK címen egy új sorozatot szeretne elindítani, amely a Balatonra, a Balaton környékére, a tó partján élők életmódjára, szokásaira, történetére vonatkozó régi leírásokat, közleményeket teszi újra közkinccsé.
Kiadni való forrás bőven áll rendelkezésre. Richard Bright részletes beszámolóját 1814-es utazásáról, Szerecz Imre szép fordításában ugyan kétszer is kiadták (Angol szemmel Keszthelyen százhúsz évvel ezelőtt. Keszthely, 1935. és Veszprém, 1970.), de pl. Michael Eissl izgalmas útleírása, amely 1813-ban Bécsben látott napvilágot, és először Dömötör Sándor ismertette a Balatoni Kurír lapjain 1938-39-ben, majd bővebb részleteket közölt tíz folytatásban Sági Károly a Keszthelyi Hírlap 1990-es évfolyamában, teljes egészében még nem jelent meg magyarul. John Paget Magyarországról írott híres munkáját (Hungary and Transsylvaniae) kétszer adták ki angolul (1839, 1855), és német nyelvre is lefordították, de 1835-ös balatonfüredi élményeiről csak bő részleteket közölt Zákonyi Ferenc (Balatonfüred, Veszprém, 1988. 647-648.) Fordításra vár Xivkovich őrnagy 1809-ben készült jelentése, amelyről Eperjessy Kálmán írt rövid ismertetést a Térképészeti Közlöny III.kötetében. Említhetünk magyar szerzőket is. Bél Mátyás az 1730-as évek első felében kétszer is járt a Balatonnál. Terjedelmes leíró munkájából (Notitia Hungariae...) eddig csak szemelvények jelentek meg magyarul. Kövér János vörsi plébános feljegyzéseit gyakran idézik, hisz a Balatonnak a szabályozás előtti vízszintingadozásairól éveken át a legmegbízhatóbb adatokat örökítette meg, és a hétköznapok történéseinek hű krónikása volt. Munkája eddig csak gépírásban "terjedt". Ezt a felsorolást még folytathatnánk. Vissza