Matematika | 5 |
Általános tudnivalók | 5 |
Néhány állandó | 5 |
Görög betűk | 5 |
Jelölések, kapcsolatok | 5 |
Jelek, rövidítések | 6 |
Gondolkodásunk eszközei | 7 |
Matematikai logika | 7 |
Halmazok | 8 |
Gráfok | 9 |
Aritmetika, számelmélet | 11 |
Számhalmazok | 11 |
Egész számok | 12 |
Racionális számok | 14 |
Valós számok | 14 |
Komplex számok | 16 |
Gyakorlati számítások | 18 |
Algebra | 20 |
Sorozatok, sorok | 20 |
Kamatszámítás | 21 |
Kombinatorika | 22 |
Egyenletek | 22 |
Egyenletrendszerek | 26 |
Valós függvénytan | 26 |
Fontosabb valós függvények | 26 |
Határérték | 31 |
Differenciálszámítás | 31 |
Integrálszámítás | 32 |
Valószínűség-számítás | 34 |
Események | 34 |
Gyakoriság | 34 |
Valószínűség | 35 |
Valószínűség-eloszlások | 36 |
Statisztika | 43 |
Adatok feldolgozása, ábrázolása | 43 |
Mintafüggvények, statisztikák | 45 |
A szóródás jellemzői | 46 |
Szimmetria és lapultság | 47 |
Korreláció, regresszió | 47 |
Idősorok | 49 |
Elemi geometria | 50 |
Térelemek | 50 |
Szögek | 50 |
Geometriai transzformációk | 52 |
Síkgeometria | 54 |
Vektorszámítás | 61 |
Trigonometria | 62 |
Térgeometria | 64 |
Analitikus geometria a síkban | 69 |
Koordináta-rendszerek | 69 |
Pont | 69 |
Egyenes | 70 |
Kör | 71 |
Parabola | 72 |
Ellipszis | 73 |
Hiperbola | 74 |
Táblázatok | 76 |
Útmutató | 76 |
Számok négyzete | 78 |
Számok négyzetgyöke | 80 |
Számok 10 alapú logaritmusa | 84 |
Szögek szinusza és koszinusza | 88 |
Nevezetes szögek szögfüggvényei | 90 |
Szögek tangense és kotangense | 90 |
Forgásszögek szögfüggvényei | 93 |
Prímszámok 4000-ig | 94 |
Összetett számok felbontása 1600-ig (a 2, 3, 5 prímosztók nélkül) | 95 |
A binomiális együtthatók (n=20-ig) | 96 |
Pitagorasz-féle számhármasok (c=100-ig) | 96 |
Faktoriálisok (n=100-ig) | 97 |
A standard normális eloszlás | 98 |
Informatika | 99 |
Mértékegységek | 99 |
Fontosabb betűszók és állománykiterjesztések | 99 |
Jelölések | 100 |
Vezérlési struktúrák | 100 |
Alapfeladatok | 101 |
Sorozatszámítás | 101 |
Rekurzív sorozat | 102 |
Összegezés | 102 |
Feltételes összegezés | 103 |
Eldöntés | 103 |
Kiválasztás | 104 |
Kiválogatás | 104 |
Számlálás | 105 |
Szétválogatás | 105 |
Metszet | 106 |
Egyesítés | 106 |
Összefuttatás | 107 |
Keresések | 107 |
Lineáris keresés | 107 |
Bináris (logaritmikus) keresés | 108 |
Maximumfeladatok | 109 |
Az első maximum kiválasztása | 109 |
Feltételes maximum keresése | 109 |
Maximumszámlálás | 110 |
Lokális maximum keresése | 111 |
Rendezések | 111 |
Beillesztéses rendezés | 112 |
Buborékos rendezés | 112 |
Cserélgetéses rendezés | 112 |
Minimumkiválasztásos rendezés | 112 |
Fizika | 113 |
Mechanika | 113 |
A mozgás kinematikai leírása | 113 |
Dinamika | 116 |
Munka, energia, teljesítmény | 120 |
Anyagi pont és merev test egyensúlya (sztatika) | 126 |
Rugalmas alakváltozások (deformációk) | 126 |
Rezgések | 128 |
Mechanikai hullámok | 129 |
Folyadékok és gázok mechanikája | 132 |
Hőtan | 135 |
Szilárd testek tágulása | 135 |
Folyadékok hőtágulása | 135 |
Gáztörvények | 136 |
Termodinamika | 139 |
Halmazállapot-változások | 142 |
A hőközlés módjai | 143 |
Elektrodinamika | 145 |
Időben állandó elektromos mező (elektrosztatika) | 145 |
Stacionárius (időben állandó) elektromos áram | 148 |
Időben állandó mágneses mező vákuumban (levegőben) | 151 |
Mozgó vezeték mágneses mezőben | 155 |
Az időben változó elektromos mező | 158 |
A vákuumbeli elektromágneses mező Maxwell-törvényei | 162 |
Fénytan | 164 |
Geometriai optika | 164 |
Fizikai optika | 168 |
A fotometria alapjai | 170 |
Atomfizika | 171 |
Az atomok mérete és tömege | 171 |
Atommodellek | 172 |
Kötött részecskék kvantummechanikai leírása | 173 |
Statisztikus fizika | 175 |
Termodinamikai valószínűség | 175 |
Maxwell-féle sebességeloszlás | 176 |
Magfizika, elemi részecskék | 177 |
Az atommag | 177 |
Radioaktivitás | 177 |
Maghasadás | 178 |
Magfúzió | 179 |
Radioaktív bomlási sorozatok | 179 |
Sugárzásvédelem | 181 |
A speciális relativitáselmélet alapjai | 182 |
Relativisztikus kinematika | 182 |
Relativisztikus dinamika | 182 |
Fizikai táblázatok | 183 |
A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) | 183 |
Prefixumok | 188 |
Fontosabb fizikai állandók | 189 |
A víz (vízgőz, jég) fontosabb adatai | 191 |
A levegő fontosabb adatai | 191 |
Tudósok és feltalálók, akikről fizikai mértékegységet neveztek el | 192 |
Gázok normálállapotú sűrűsége (0 celsiusfok, 10 5 Pa) | 193 |
Folyadékok sűrűsége 18 celsiusfokon | 194 |
Ömlesztett anyagok halomsűrűsége | 194 |
Szilárd és folyékony elemek sűrűsége 20 celsiusfokon | 195 |
Szerkezeti és szerves anyagok, ásványok, kőzetes sűrűsége szobahőmérsékleten | 196 |
Homogén tömegeloszlású vonalas alakzatok tömegközéppontja | 197 |
Homogén tömegeloszlású síkidomok tömegközéppontja | 197 |
Homogén tömegeloszlású testek és felületek tömegközéppontja | 198 |
Homogén tömegeloszlású testek különböző tengelyekre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatékai | 199 |
Súrlódási tényezők | 201 |
Gördülési súrlódási tényezők | 201 |
Műanyagok rugalmas adatai szobahőmérsékleten | 202 |
Szerkezeti anyagok rugalmas adatai | 202 |
Szilárd elemek rugalmas adatai | 203 |
Longitudinális hullám terjedési sebessége gázokban és gőzőkben 20 celsiusfokon, 10 5 Pa nyomáson | 203 |
Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban 20 celsiufokon | 204 |
Longitudinális hullám terjedése szilárd anyagokban, 20 celsiusfokon | 204 |
Longitudinális hullám terjedési sebességének hőmérsékletfüggése vízben | 204 |
Longitudinális hullám terjedésének hőmérsékletfüggése levegőben | 205 |
Hangskálák hangjainak frekvenciái és hangközei | 205 |
Formatényezők (áramlási ellenállási tényezők) | 206 |
Néhány folyadék felületi feszültsége 20 celsiusfokon | 207 |
A víz felületi feszültsége levegőkörnyezetben a hőmérséklet függvényében | 207 |
Néhány folyadék Eötvös-állandója | 208 |
Néhány anyag dinamikus viszkozitása 20 celsiusfokon | 208 |
A levegő és a víz dinamikus viszkozitása a hőmérséklet függvényében | 208 |
Szilárd elemek hőtani adatai | 209 |
Szilárd anyagok hőtani adatai | 212 |
Műanyagok hőtani adatai | 213 |
Folyadékok hőtani adatai | 214 |
Gázok hőtani adatai | 216 |
Gyulladási hőmérsékletek, égéshők, fűtőértékek | 218 |
Lánghőmérsékletek | 219 |
Gázmolekulák és gázatomok termikus átlagsebessége és közepes szabad úthossza 20 celsiusfokon, normál légköri nyomáson (10 5 Pa) | 219 |
Telített vízgőz nyomása és sűrűsége, a víz sűrűsége és párolgáshője a hőmérséklet függvényében | 220 |
A víz forrásponti hőmérsékletének változása a nyomás függvényében | 221 |
Néhány anyag hőátadási együtthatója | 221 |
Néhány anyag átlagos emissziós tényezője | 222 |
Szilárd anyagok relatív dielektromos állandója | 222 |
Műanyagok relatív dielektromos állandója | 223 |
Folyadékok relatív dielektromos állandója | 223 |
Gázok relatív dielektromos állandója 0 celsiusfokon, 10 5 Pa nyomáson | 223 |
Szigetelő anyagok átütési feszültsége | 224 |
Szigetelt vörösréz vezetékek megengedhető terhelése | 224 |
Szobahőmérsékleten vezető szilárd és folyékony elemek fajlagos ellenállása, az ellenállás hőmérsékletfüggése | 225 |
Szilárd, elektromosan vezető anyagok fajlagos ellenállása és az ellenállás hőfokfüggése | 227 |
Szigetelő anyagok fajlagos ellenállása 20 celsiusfokon | 227 |
Műanyagok fajlagos ellenállása | 228 |
Néhány anyag relatív permeabilitása | 228 |
Néhány elem mágneses Curie-pontja | 228 |
Keménymágneses anyagok | 229 |
Lágymágneses anyagok | 230 |
Elemek elektrokémiai egyenértéke, kémiailag egyenértékű tömege és oxidációsszám-változása | 231 |
Elemek platinával létesített termofeszültsége 100 celsiufok hőmérséklet-különbség esetén | 232 |
Volta-féle feszültségsor | 232 |
Termoelemek elektromotoros ereje 0 celsiufokos referenciahőmérsékletre vonatkoztatva | 233 |
Az elektromágneses színkép tartományai | 234 |
Különféle anyagok levegőre vonatkoztatott törésmutató-értéke három nevezetes hullámhosszon, határszöge és diszperziója 20 celsiufok hőmérsékleten és 10 5 Pa nyomáson | 235 |
A víz diszperziója 20 celsiusfokon, 10 5 Pa nyomáson, levegőre vonatkoztatva | 236 |
A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatójának hőmérsékletfüggése | 236 |
Normálállapotú gázok abszolút törésmutatói | 237 |
Rerefenciának tekinthető Fraunhofervonalak hullámhossza levegőben, 15 celsiusfok hőmérsékleten és 10 5 Pa nyomáson | 237 |
A látható tartományban átlátszó és áttetsző anyagok áteresztési, visszaverési és elnyerési értékei | 238 |
A látható tartományban átlátszatlan anyagok visszaverési értékei | 238 |
Néhány fényforrás fényerőssége | 239 |
Az emberi szem spektrális érzékenysége | 239 |
Szabad atomok első ionizációs energiája | 240 |
Néhány atommag egy nukleonra jutó kötési energiája | 241 |
Néhány, a gyakorlatban használt vagy előforduló radioaktív izotóp felezési ideje, bomlásának neme és a sugárzás maximális energiája | 242 |
Szilárd elemek és a higany kilépési munkája, határhullámhossza és kristályszerkezete | 243 |
Diffúziós együtthatók és aktivációs energiák | 244 |
Félvezető anyagok tilos sávszélessége 0 K és 300 K hőmérsékleten, töltéshordozó mozgékonyságai és olvadáspontjai | 245 |
Elemek és vegyületek szupravezetési hőmérséklete | 246 |
Az anyagot összetartó kölcsönhatások jellemzői | 247 |
A standardmodell részecskéi | 247 |
A fermionok generációi | 247 |
Az erőhordozó bozonok tulajdonságai | 248 |
A hadronok felépítése és tulajdonságai | 248 |
A fizikai Nobel-díj kitüntetettjei | 249 |
Csillagászat | 251 |
A legfontosabb csillagászati állandók és mértékegységek | 251 |
A Nap, a Föld és a Hold legfontosabb adatai | 251 |
A naprendszer nagybolygóinak fizikai és pályaadatai | 253 |
Holdak a naprendszer nagybolygói körül | 255 |
A legnagyobb kisbolygók | 259 |
A legközelebbi csillagok | 259 |
A szabad szemmel látható legfényesebb csillagok | 260 |
A csillagképek neve és rövidítése | 262 |
A tejútrendszer fontosabb jellemzői | 263 |
A leggyakoribb kémiai elemek előfordulási aránya az univerzumban | 263 |
Földrajz | 264 |
A Föld néhány adata | 264 |
A Nap delelési szöge nevezetes szélességeken a napéjegyenlőségek (III. 21., IX. 23.) és a napfordulók (VI. 22., XII. 22.) idején | 264 |
A Nap delelési szögének kiszámítási módja az északi szoláris mérsékelt övezetben a napéjegyenlőségek (III. 21., XI. 23.) és a napfordulók (VI. 22., XII. 22.) idején | 264 |
Az egyes földrészek méretei | 265 |
A Föld 8000 méternél magasabb hegycsúcsai | 266 |
Az egyes óceánok méretei | 266 |
A világóceán 1000 méternél mélyebb pontjai | 266 |
A Föld legnagyobb szigetei | 267 |
A Föld legnagyobb félszigetei | 267 |
A Föld leghosszabb folyói | 267 |
A Föld legbővizűbb folyói | 268 |
Európa legnagyobb folyói | 268 |
A Föld legnagyobb tavai | 269 |
A Föld legmélyebb tavai | 269 |
A Föld legnagyobb sivatagjai | 269 |
Az egyes földrészek jéggel borított területei | 270 |
Az egyes földrészek néhány nevezetes gleccsere | 271 |
A Föld leghosszabb barlangjai | 271 |
A Föld legmélyebb barlangjai | 271 |
"Első" események a földtörténetben | 272 |
Kémia | 273 |
A kémiai gyakorlatban használatos fontosabb fizikai állandók pontos értéke | 273 |
Elemek | 273 |
Az elemek rendszáma, vegyjele, magyar neve különféle sorrendben | 273 |
Az elemek felfedezése | 277 |
Az elemek periódusos rendszere | 280 |
Az elemek fizikai tulajdonságai | 282 |
Fémkristályok rácsállandói | 285 |
Atomok | 286 |
Az elemek stabil nuklidjainak (izotópjainak) előfordulási aránya és pontos moláris tömege | 286 |
Néhány, a természetben előforduló nagyon hosszú felezési idejű radioaktív nuklid (izotóp) mért vagy becsült adatai | 289 |
Az atomok százalékos előfordulása a földkéregben | 290 |
Az atomok relatív gyakorisága a Világegyetemben | 291 |
Az emberi test összetétele | 291 |
Az atomok periódusos rendszere | 292 |
Az atomok elektronszerkezete és fizikai tulajdonságai | 294 |
Az atomsugarak változása a periódusos rendszerben | 298 |
Az atomsugarak változása a rendszám függvényében | 298 |
Az elektronegativitás változása a periódusos rendszerben | 299 |
Az elektronegativitás változása a rendszám függvényében | 299 |
Az első ionizációs energia változása a periódusos rendszerben | 300 |
Az első ionizációs energia változása a rendszám függvényében | 300 |
Az atomok részletes elektronszerkezete | 301 |
A kvantumszámok és az elektroneloszlás kapcsolata | 303 |
Az atomok lehetséges és jellemző oxidációs állapotai | 304 |
Az elektronok kötési energiája (eV-ban) a szabad atomok egyes alhéjain, pályáin | 305 |
Ionok | 307 |
Anionok ionsugara | 307 |
Kationok ionsugara | 308 |
A leggyakoribb összetett ionok jellemzői | 309 |
Néhány ionkristályos vegyület rácsenergiája | 310 |
Hidratált ionok képződéshője 25 celsiusfokon | 311 |
Molekulák | 312 |
A molekulageometria alapszerkezetei | 312 |
Egyszerű molekulák, illetve kovalens kötéseik jellemzői | 313 |
A kötési energiák nagyságrendje | 314 |
Keverékek, oldatok, elegyek | 314 |
A levegő összetétele | 314 |
Néhány gáz oldhatósága vízben (g/100 g víz) a hőmérséklet függvényében (10 5 Pa nyomáson) | 315 |
Az ammónia vizes oldatának sűrűsége és ammóniatartalma (20 celsiusfokon, 10 5 Pa nyomáson) | 315 |
Etanol-víz elegy etanoltartalma és sűrűsége (20 celsiusfokon) | 315 |
Néhány folyadék molális fagyáspontcsökkentése és forráspont-emelkedése | 316 |
Szervetlen vegyületek oldhatósága vízben különböző hőmérsékleten | 317 |
A kénsav-, sósav-, salétromsav-, nátrium-hidroxid- és kálium-hidroxid-oldatok összetétele a sűrűség függvényében (15 celsiusfokon) | 326 |
Savoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 celsiusfokon) | 328 |
Sóoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 celsiusfokon) | 331 |
Néhány vegyület végtelen híg oldatra vonatkozó oldáshője | 332 |
Reakciók | 333 |
Néhány csapadék oldhatósági szorzata (25 celsiusfokon) | 333 |
A vízionszorzat értéke | 333 |
Szervetlen savak savállandói | 334 |
Bázisok bázisállandói | 336 |
Vizes közegben használatos sav-bázis indikátorok | 337 |
Fémes elemek standardpotenciáljai | 338 |
A fontosabb gázelektródok, valamint egyes nemfémes elemek standardpotenciáljai | 338 |
A fontosabb redoxielektródok standard redoxpotenciálja | 339 |
Gyakrabban használt redoxiindikátorok | 339 |
Szervetlen vegyületek | 340 |
Szervetlen vegyületek tulajdonságai | 340 |
Néhány vegyület bomlási hőmérséklete | 346 |
Szerves vegyületek | 347 |
Kisebb atomcsoportok és atomok között kialakuló kovalens kötések kötési energiája (kJ/mol) | 347 |
Szerves molekulákban gyakori atomkapcsolatokra jellemző átlagos kötéstávolságok és átlagos kötési energiák | 348 |
Az első húsz alkán tulajdonságai | 348 |
A normál alkánok olvadáspontjának változása a szénatomszámmal | 349 |
A normál alkánok forráspontjának változása a szénatomszámmal | 349 |
Szerves anyagok tulajdonságai vegyületcsoportok szerint | 350 |
A genetikai kód | 355 |
Az aminosavak jelölése, képlete, moláris tömege | 356 |
Az aminosavak fizikai és kémiai tulajdonságai | 357 |
Szerves savak savállandói | 358 |
A szerves vegyületek nevezéktanának rövid áttekintése | 358 |
Balesetvédelem | 359 |
A figyelmeztető táblákon használatos piktogramok | 359 |
A vegyszerek csomagolásán feltüntetett R-mondatok | 359 |
A vegyszerek csomagolásán feltüntetett S-mondatok | 360 |