1.066.445

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Négyjegyű függvénytáblázatok

Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Oktatási Hivatal
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 371 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-19-6982-5
Megjegyzés: További kapcsolódó személyek a műben. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Kihajtható periódusos-rendszer melléklettel. Tankönyvi szám: NT-15129/NAT. 1. kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
GONDOLKODÁSI MŰVELETEK
HALMAZELMELET
FOGALMAK, JELÖLÉSEK
A halmazok jelölésére általában az ábécé nagybetűit, a halmaz elemeinek a jelölésére pedig az
ábécé kisbetűit használjuk.
a &... Tovább

Előszó

Részlet:
GONDOLKODÁSI MŰVELETEK
HALMAZELMELET
FOGALMAK, JELÖLÉSEK
A halmazok jelölésére általában az ábécé nagybetűit, a halmaz elemeinek a jelölésére pedig az
ábécé kisbetűit használjuk.
a & H azt jelöli, hogy az a betűvel jelölt dolog eleme a H betűvel jelölt halmaznak.
ai H azt jelöli, hogy az a betűvel jelölt dolog nem eleme a H betűvel jelölt hal-
maznak.
{a,, üj, , aj azt a véges halmazt jelöli, melynek elemei aj, «2'
H {a e A | t^^-^} ez a jelölés azt fejezi ki, hogy a t tulajdonsággal rendelkező ae A dolgok halmazát H-val jelöljük.
A = B az A és a B halmazok egyenlőségét jelöü. Két halmaz akkor és csak akkor
egyenlő, ha elemeik megegyeznek. HaA<^BésBczA, akkor A= B.
\H\ jelöli a H véges halmaz elemeinek a számát (számosságát).
{ } vagy 0 az üres halmaz jelölése. Azt a halmazt, amelynek egyetlen eleme sincs,
üres halmaznak nevezzük. 101 = 0
HALMAZ RÉSZHALMAZA
Akkor mondjuk, hogy egy A halmaz részhalmaza egy B halmaznak, ha A minden eleme fí-nek is eleme. Jelölés: A (zB vagy 5 3 A
0 c A Az üres halmaz minden halmaznak részhalmaza. V v"^
AcA Minden halmaz részhalmaza önmagának.
MŰVELETEK HALMAZOKKAL Halmazok uniója (egyesítése)
Az A és a B halmazok uniója (egyesítése) azoknak az elemeknek a halmaza, amelyek AésB közül legalább az egyikhez hozzátartoznak.
Jelölés: /^^^////zn
AuB
AvjB\={x\ xe A vagyxs B] Vissza

Tartalom


TARTALOMJEGYZÉK
Matematika
Pontosabb matematikai jelek, jelölések 5
A görög ábécé betűi 6
Előtagok (prefixumok) 7
Gondolkodási műveletek 8
Halmazelmélet 8
Fogalmakjelölések 8
Halmaz részhalmaza 8
Műveletek halmazokkal 8
Logikai szita formula kettő,
illetve három halmaz esetén 9
Halmazműveleti azonosságok 10
Logika 10
Fogalmakjelölések 10
Logikai műveletek és értéktáblázataik 10
Műveleti azonosságok 11
Gyakran használt következtetési sémák 12
Kombinatorika 12
Permutáció 12
Kombináció 12
Variáció 13
Faktoriálisok értékei 13
Binomiális együtthatók 14
Binomiális tétel 14
Binomiális együtthatók értékei 15
Számelmélet, algebra 16
A valós számok áttekintése, számhalmazok 16
Természetes számok 16
Egész számok 16
Racionális számok 16
Irracionális számok 16
Valós számok 16
A számhalmazok kapcsolata 16
Az alapműveletek elvégezhetó'sége
a nevezetes számhalmazokon belül 17
Műveleti wlajdonságok
a valós számok körében 17
Szám reciproka 17
Abszolút érték IV
Pozitív számok normálalakja 18
Komplex számok 18
Komplex számok és jelölésük 18
Műveletek komplex számokkal 18
Számelmélet 19
Oszthatóság a természetes számok körében 19
Oszthatóság az egész számok körében 21
Hatványozás 21
A hatványfogalom kiterjesztése
A hatványozás azonosságai tetszőleges
r-beli kitevő esetén
Gyökvonás
Négyzetgyök
Azonosságok
Az n-edik gyök fogalma
A gyökvonás azonosságai
Logaritmus
Azonosságok
Számok 10 alapú logaritmusa
Algebrai kifejezések, nevezetes azonosságok .
Algebrai kifejezések
Racionális kifejezések
Az X változó n-ed fokú polinomja
Nevezetes azonosságok
Egyenletek, egyenlőtlenségek
Egyenletek
Egyenlőtlenségek
Nevezetes közepek
A közepek között fennálló
nevezetes egyenlőtlenségek
Sorozatok
Speciális sorozatok és sorok
Kamat, járadék, diszkont
Geometria
Síkbeli alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
A kör
Sokszögek
Fontosabb elemi geometriai összefüggések
Párhuzamos szelóTc tétele
Pitagorasz-tétel, megfordítása,
befogó-tétel, magasság-tétel
Szögfelező tétele
Körérintő és szelő közötti összefüggés Húrdarabok szorzatára
vonatkozó összefüggés
Síkidomok kerülete, területe
Háromszög
Négyzet
Téglalap
Paralelogramma ;
Rombusz
Trapéz
Deltoid
Húrnégyszög
Érintőnégyszög
21
22 22 22 22 22 23 23
23
24 28 28 28 28 28 29
29
30
30
31 31
31
32
33 33 33
35
36
37 37
37
38 38 38
38
39 39 39 39 39
39
40 40 40 40
' l-v
I
Szabályos n-szög
Kör
Körcikk
Körszelet
Ellipszis
Fontosabb térgeometriai fogalmak és tételek
Kitérő egyenesek távolsága és szöge
Sík és egyenes merőlegessége,
síkra merőleges egyenes tétele
Egyenes és sík hajlásszöge
Két siTí hajlásszöge
Testek felszíne, térfogata
Kocka
Téglatest
Hasáb
Gúla
Csonkagúla
Forgáshenger(körhenger)
Forgáskúp (körkúp)
Csonka forgáskűp (csonka körkúp)
Gömb
Gömböv, gömbréteg
Gömbsüveg, gömbszelet, gömbcikk
Ellipszoid
Szabályos testek
Trigonometria
Szögfüggvények derékszögíí
háromszögben
Tetszőleges forgásszög szögfUggvényei
Nevezetes szögek szögfüggvényei
Összefüggések egy szög különböző
szögfüggvényei között
Összefüggések két szög
szögfuggvényei között
Háromszögekre vonatkozó
trigonometrikus tételek
Trigonometrikus egyenletek
megoldásánál használt összefüggések
Szögek szögfüggvényei
Vektorok
Jelölések
Vektorműveletek
Vektor koordináták
Koordináta-geometria
Descartes-féle derékszögű koordináták
Egyenes egyenletei
Kör egyenlete
Parabola
Ellipszis
Hiperbola
ANALfzis
Nevezetes függvények
Elsőfokú függvény
Másodfokú függvény
Négyzetgyökfüggvény
40
41 41 41 41 41
41
42 42 42 42 42
42
43 43 43 43
43
44 44 44 44 44
44
45
45
46 46
46
47
48
49
50 56 56
56
57 57
57
58
58
59
60 60
62 62 62 62 62
Az —függvény
Abszolútérték-függvény
Egészrészfüggvény
Törtrészfüggvény
Exponenciális függvény
Logaritmusfüggvény
Trigonometrikus függvények
Függvénytranszformáció
Függvények határértéke
Derivált (differenciálhányados),
deriváltfüggvény
Az a: fix) függvény deriváltja
az JC|| pontban
Azx^ fix) differenciálható függvény görbéjének érintője
a P„(a;,;/{x„)) pontban
Differenciálási szabályok
Néhány elemi függvény derivált
függvénye
A függvény és a derivált függvény
kapcsolata
Határozatlan integrál, primitív függvény
Integrálási szabályok
Néhány elemi függvény primitív
függvénye
Határozott integrál
A határozott integrál kiszámítása
Közelítő számítások
Hibakorlátok
Alapmííveletek hibái
Függvény hibája
Mérési eredmények kiértékelése
VALÓSZÍNtJSÉG-SZÁMfTÁS, STATISZTIKA
Valószínűség-száinítás
Események, műveletek eseményekkel,
teljes eseményrendszer
Valószínűség, feltételes valószínűség
A valószínűség kiszámítására vonatkozó
összefüggések és tételek
Valószínűségi változó és eloszlás
függvénye
Várható érték és szórás
Nevezetes valószínűség-eloszlások
A várható értékre és a szórásra
vonatkozó általános összefüggések
Statisztika
Statisztikai adatok fajtái
Adatok (grafikus) ábrázolása
Statisztikai jellemzóTc
Helyzetmértékek
Szóródási mértékek
Gráfok
63
63 63
63
64 64 64 66 66
66
66
67 67
67
68 68
68 69 69 69
69
70 70
70
71 71
71
71
72
72
72
73
76
76 76 76 78 78
78
79
Fizika
mértékegységek
Az Sí alapegységei
Az Sl-alapegységek meghatározásai
Az Sí kiegészítő egységeinek
meghatározása
Önálló nevű származtatott SI-egységek . Sl-n kívüli mértékegységek
Fontos hzikai állandók
A munkatétel .
Mechanika
A mozgás kinematikai leírása
Egyenes vonalú mozgások (anyagi pont)
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
Egyenes vonalú
egyenletesen változó mozgás
Görbe vonalú mozgások
Egyenletes körmozgás
Változó szögsebességű körmozgás
Egyenletesen változó körmozgás
Hajítások
Függőleges hajítás
Függőleges lefelé hajítás
Függőleges felfelé hajítás
Vízszintes hajítás
Ferde hajítás
A mozgás dinamikai leírása
A Newton-törvények
Newton 1. törvénye (tehetetlenség törvénye).
Newton II. törvénye
Impulzustétel
Newton ffl. törvénye (kölcsönhatás
törvénye)
A forgómozgás dinamikája
Az impulzusnyomaték tétele
Steiner-tétel
Erőtörvények
A nehézségi erő (I.: tömegvonzás)
A gravitációs erő (I.; bolygómozgás)
A rugalmassági erő (1.: rezgések)
Kényszererő
Csúszási súrlódási erő
Tapadási („nyugalmi") súrlódási erő
Gördülési ellenállási erő
Súrlódási tényezők (közelítő értékek)
Gördülési ellenállási tényezők
(a szokásos kerekek esetében)
A közegellenállási erő
(1.; testek mozgása folyadékban)
A görbe vonalú mozgás dinamikája
A teheteüenségi erők
Munka, energia, teljesítmény
Munka
A kinetikus (mozgási) energia
85 85 85
85
86 87
89
91 91 91
91
92 92
92
93
94 94 94 94
94
95
95 95
95
96 96
96
97
97
98 98 98 98 98 98
98
99 99 99
99
100 100 100 101 101 102
A teljesímiény (a munkavégzés sebessége).
Hatásfok
Forgatónyomaték munkája
A forgási energia
Munkatétel rögzített tengely körül forgó
merev test esetén
Tehetetlenségi nyomatékok (homogén testek tömegközéppontján átmenő
tengelyre vonatkoztatva)
A helyzeti (potenciális) energia
A mechanikai energia
Megmaradási tételek
Impulzustétel pontrendszerre
Impulzusmegmaradás
(lendületmegmaradás)
A tömegközéppont mozgásának tétele
A tömegközéppont helye
A mechanikai energiamegmaradás
törvénye
Az impulzusnyomaték (perdület)
ponü-endszerben
Impulzusnyomaték (perdület)
megmaradása
Forgásmennyiség megmaradása
Ütközések
Ferde ütközés
Rakétameghajtás
Általános tömegvonzás
A bolygók mozgása
A bolygómozgás dinamikája
Mesterséges holdak mozgása
Nehézségi erő
Súly, súlytalanság .
A galaxisok távolodási sebessége a Földtől .
A Nap adatai
A Föld adatai
A Hold adatai
A Naprendszer bolygói
anyagi pont és merev test
egyensúlya (sztatika)
Merev test egyensúlya
Egyensúlyi helyzetek
Állásszilárdság
Erőátviteli eszközök (egyszerű gépek)
Emelőrendszerű egyszerű gépek
Lejtőrendszerű egyszerű gépek
Rugalmas alakváltozások (deformációk) .
Nyújtás
Összenyomás
Lehajlás
Hajlítás
Nyírás
Csavarás (torzió)
102 102 102 102 103
103
103
104
105 105 105
105
105
106
104
108
108 109 109
109
110 111
111 111
112 112 113
113
114 114
114
115
116 116 116 117 117
117
118
119
119
120 120 120 120 121
365
ibi
¦
¦.¦'fái
Torziós inga 121
A deformációkor végzett munka 121
Szilárd (estek rugalmassági adatai 122
rezgések és hullámok. szabad rezgések 123
Harmonikus rezgőmozgás 123
Kinematikai leírás 123
Vezetékek (szálak) ragalmassági modulusa
és szakítószilárdsága 124
A harmonikus rezgőmozgás
dinamikai feltétele 124
A harmonikus rezgőmozgást
végző' test energiája 124
Matematikai inga (fonalinga) 125
A fizikai inga 125
Torziós (forgási) rezgések 126
Rezgések összetétele 126
Csillapodó rezgések 128
Kényszerrezgés, rezonancia 129
Mechanikai hullámok 130
Haladó hullámok 130
A hullám terjedési sebessége 130
Gázokban 130
Folyadékokban 131
Rugalmas szilárd testben 131
Állóhullámok 131
Húrok, mdak sajátrezgései 131
Rezgő levegőoszlopok 132
Pálcák sajátrezgései 133
Membránok rezgései
(szappanhártyák) 134
Hullámjelenségek 134
Visszaverődés
(egyenes hullám visszaverődése) 134
Törés 134
Elhajlás (diffrakció) 135
Hullámok találkozása, interferencia 135
Polarizáció 136
Doppler-jelenség 136
Lökéshullám 137
Hang teijedési sebessége levególien,
különböző hőmérsékleten 138
Hang teijedési sebessége gázokban és gőzőkben (0 °C hőmérsékleten,
101 325 Pa nyomáson) 138
Hang terjedési sebessége
folyadékokban 138
Hang teijedési sebessége szilárd testekben
longitudinális hullám esetén 139
A hang teijedési sebessége vízben
különböző hőmérsékleteken 139
Hangskálák hangjainak
rezgésszámai és hangközei 140
Folyadékok és gázok mechanikája 141
Nyugvó folyadékok és
gázok (hidrosztatika, aerosztatika) 141
Nyomás 141
Pascal törvénye 141
Hidraulikus emelő (sajtó) 141
A hidrosztatikai nyomás 142
Oldalnyomás (zsilipkamra) 142
Közlekedőedények 142
Arkhimédész törvénye 142
Sűrűségmérés Arkhimédész törvénye
alapján 143
A légnyomás (Torricelli-kísérlet) 143
Folyadékok és gázok áramlása 143
Bemoulli-törvény 144
Áramlási sebesség mérése
(Pitot-Prandtl-csővel) 145
Folyadékáram reakcióereje
(rakétameghajtás) 145
Valódi folyadékok áramlása
(réteges, lamináris áramlás) 146
Belső súrlódás, viszkozitás 146
Néhány anyag dinamikai viszkozitása
(101 325 Pa nyomáson) 146
Hagen-Poiseuille-törvény 147
Lamináris áramlás - turbulens áramlás 147
Aerodinamikai emelőerő 147
Testek mozgása folyadékban, gázban 148
Áramlási ellenállási tényezóTc
(formatényezőTc) 148
Molekuláris erők folyadékokban 149
Felületi feszültség, határfelületi energia 149
Felületi feszültségek (20 "C-on) 149
Görbületi nyomás 150
Illeszkedési szög és határfelületi feszültség 150
Kapilláris emelkedés (süllyedés) 151
A felületi feszültség hőmérsékletfüggése
(Eötvös-szabály) 151
Néhány folyadék Eötvös-állandója 151
Adszorpció szabad folyadék felületen 152
Ozmózisnyomás híg oldatokban 152
Folyékony és szilárd elemek sűrűsége
(20 "C-on, 101 325 Pa nyomáson) 152
Folyékony anyagok sűrűsége
(20 °C-on, 101 325 Pa nyomáson) 153
Gázok sűrűsége normál állapotban
(0°C-on és 101 325 Pa nyomáson) 153
Néhány változó összetételű anyag körülbelüli
sűrűsége (101 325 Pa nyomáson) 154
Hőtan
Szilárd testek tágulása 155
Szilárd testek vonalas (lineáris) hőtágulása 155
Szilárd testek felületi tágulása 155
Szilárd testek térfogati hőtágulása
(izou-óp test köbös hőtágulása) 155
Folyadékok hőtágulása 156
Gáztörvények 156
Az abszolút hőmérsékleti skála 157
Az egyesített gáztörvény 157
Speciális állapotváltozások 157
Az ideális gázok állapotegyenlete 158
Gázkeverékek állapotegyenlete 159
Dalton törvénye 159
Valódi (reális) gázok állapotegyenlete 159
Fontosabb gázok (gőzök)
Van der Waals-állandói 159
A molekuláris höelmélet alapjai 160
A kinetikai gázmodell 160
A kinetikai gázelmélet alapegyenlete 160
Az energia egyenletes eloszlása
(ekvipartíciö tétel) 160
A gázmolekulák sebessége 161
Közepes szabad úthossz 161
A molekulák átlagsebessége és
az átlagos szabad úthossz néhány
gázban 0 °C-on és iC Pa nyomáson 162
A termodinamika főtételei 162
Belső energia, tágulási munka 162
A termodinamika I. főtétele,
a belső energia változása 163
A hő, fajhő 163
Kalorimetria 163
Az ideális gáz fajhője 164
Termodinatnikai gépek 164
Nyílt folyamatok ideális gázokkal 164
Körfolyamatok gázokkal 166
A termodinamika II. főtétele, entrópia 167
A termodinamika II. főtétele
(másik megfogalmazása) 167
A termodinamika Hl. főtétele (Nemst-tétel) 167
Halmazállapot-változások 167
Olvadás, fagyás 167
Párolgás, lecsapódás 168
Forrás : 168
a höközlés módjai 169
Hővezetés (kondukció) 169
Hőáramlás (konvekció) 169
Hőátvitel 169
Néhány anyag hőátadási tényezője 169
Hősugárzás 1™
Kirchhoff-törvény 1™
Az abszolút fekete test sugárzása 170
Stefan-Boltzmann-törvény 1™
Wien-féle eltolódási törvény 170
A telített vízgőz nyomása és sűrűsége;
a víz sűrűsége és párolgáshője 171
Szilárd anyagok hőtani adatai
(101 325 Pa nyomáson) 172
Szilárd anyagok hőtani adatai
(101 325 Pa nyomáson) 173
Folyadékok hőtani adatai
(101 325 Pa nyomáson) 174
Gázok hőtani adatai '76
Elektromágnesesség
Időben állandó elektromos mező
(elektrosztatika) 178
Az elektromos mező szemléltetése 179
Az elektromos erővonal fluxus (i/^) 180
Az elektromos mező munkája 180
A potenciál 181
Az elektromos dipólus 182
Kapacitás 182
A síkkondenzátor 183
Gázok relatív dielektromos állandója
(101 325 Pa nyomáson) 184
Folyadékok fajlagos ellenállása 20 °C-on és relatív dielektromos állandója
101 325 Pa nyomáson 184
Az elektromos áram 185
Az áram erőssége 185
Ohm törvénye 186
Az ellenállás 186
Vezetó'anyagok fajlagos ellenállása, fajlagos
vezetólcépessége és hőfoktényezöje 187
Szigetelőanyagok fajlagos ellenállása és relatív dielektromos
állandója (20 °C) 187
Volta-féle feszültségsor 188
Az áramforrások (a kémia részben) 188
A Joule-féle hő 188
Teljesítmény 188
Összetett hálózatok 189
Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti
törvény 189
Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény 189
Wheatstone-mérőhíd 190
Mérőműszerek méréshatárainak
kiteijesztése 190
Galvánelemek kapcsolása 191
Az időben állandó mágneses mező 191
Mágneses indukció 192
A mágneses indukcióvektor 192
A mágneses indukció fluxusa 192
Szabad töltések mozgása mágneses
mezóljen 193
Mágneses mező hatása áramjárta vezetőre.
Ampere törvénye 193
Az áram keltette mágneses mező 194
„Végtelen" hosszú, árammal átjárt
vezető mágneses tere 194
Biot-Savart-törvény 194


¦ i
¦ri'.
a ffö:
Mágneses indukció az Ji^ középsugard, N
menetű körtekercs (toroid) belsejében 194 Mágneses indukció az ft sugarú körvezető'
(lapos tekercs) középpontjában 195
R sugarú körvezető, lapos tekercs mágneses mezőjének indukciója a kör tengelyében
a középpontjától / távolságra 195
Köráram mágneses nyomatéka (momentuma) 195 Ferromágne.ses anyagok relatív permeabilitása
a mágneses indukció értékénél 196
Ferromágneses anyagok relatív permeabilitása
a mágneses indukció értékénél 197
Relatív permeabilitások 197
Curie-pont°C 198
Áramvezető'k közötti eró'hatás 198
Mozgó vezeték mágneses mezőben 198
A mozgási indukció 198
Lenz törvénye 198
A váltakozó feszültség, a váltakozó áram 199
Effektív feszültség, effektív áramerősség 199
Az időben változó mágneses mező 200
Nyugalmi elekü-omágneses indukció 200
Faraday-féle indukciós törvény 200
Önindukció, kölcsönös indukció 200
Kölcsönös indukció 201
A mágneses mező energiája 201
Az energia teijedése
(az áramforrástól a fogyasztóhoz) 202
A váltakozó áram 202
A váltakozó áramú ellenállások 202
Tekercsek induktív ellenállása 50 Hz
mellett 202
Kondenzátorok kapacitív
ellenállása 50 Hz mellett 203
FeszUltségrezonancia 204
Áramrezonancia 204
A váltakozó áram teljesítménye 205
A transzformátor 205
Az időben változó elektromos mező 206
Az eltolási áram 206
Elektromágneses rezgések 206
Rezgőkör 206
Az elektromágneses hullámok 207
Az elektromágneses hullám tulajdonságai 208
Maxwell-egyenletek 209
Maxwell 1 209
Maxwell II 209
Maxwell III 209
Maxwell IV 210
Elekü-omágneses hullámok skálája 210
Fénytan
Fizikai optika 211
Fényinterferencia 211
Young-kísérlet 211
Fényelhajlás (diffrakció) 212
Fényelhajlás résen (Fraunhofer-féle
elhajlás) 212
Fényelhajlás optikai rácson 212
Fénypolarizáció 212
Brewster törvénye 212
Diszperzió (színszóródás) 213
A fény részecske tulajdonsága 213
Fotóeffektus 213
Fémekre vonatkozó kilépési munka;
határhullámhossz 214
A fénynyomás 215
Compton-effektus 215
ge0metrl\i optika 215
Fermat-elv (a „legrövidebb idő elve") 215
A visszaverődés törvénye 216
A törés törvénye 216
Teljes visszaverődés 217
Fénytörés planparalel lemezen 217
Fénytörés prizmán 217
Vékony lencsék 218
AdiopUia 218
Lencserendszerek fókusztávolsága 218
Leképezés vékony lencsékkel 218
Látószöget növelő készülékek 219
Egyszerű nagyító
(a szem közel van a lencséhez) 219
Mikroszkóp nagyítása 219
Távcsövek szögnagyítása 219
Gömbtükrök 219
Fókusztávolság 219
Leképezés gömbtükrökkel
(kis nyílásszögű gömbtükrök) 220
A pontszerű leképezés 220
Néhány anyag 20 °C-os és 101 325 Pa nyomású levegőre vonatkoztatott törésmutatója, határszöge és diszperziója 221
Normál állapotú gázok abszolút törésmutatói
(0 -c és 101 325 Pa nyomáson) 222
Néhány fényhullám rezgésszáma, hullámhossza (vákuumban és levegó'ben), valamint a levegőnek a vákuumra
vonatkoztatott törésmutatója 222
A fotometria alapjai 222
A fényforrás fényerőssége (7) 222
A fényáram (0) 223
A megvilágítás eró'ssége (L) 223
Világítástechnikai alapfogalmak 223
A relativitáselmélet alapjai
A speciális relativitáselmélet alapjai 224
Lorentz-transzformáció 224
A sebességösszeadás Einstein-féle
szabálya 224
Lorentz-kontrakció 224
Idó'dilatáció 225
Relativisztikus dinamika 225
A u sebességgel mozgó test
tömege, impulzusa 225
A teljes energia 225
A mozgási energia 225
A munkatétel 225
Tömegdefektus 226
Fényelhajlás a csillag gravitációs terében 226
Atomhzika
Egységek az atomfizikában 227
Az atomok mérete és tömege 227
Az atomfizikai tömegegység 227
A mágneses momentum egységei 228
Az elektron adatai 228
A proton adatai 229
A neutron adatai 229
A deuteron adatai 229
Az a-részecske adatai 230
Szabad elektronok 230
Az anyaghullámok 230
A Heisenberg-féle
határozatlansági törvény (reláció) 230
Dobozokba bezárt elektronok, állóhullámok 231
Atommodellek 232
Gázok vonalas színképe (Balmer) 232
A Bohr-féle atommodell
(a H atomba zárt elektron) 232
A Bohr-féle pályafeltétel 232
Az elektronpályák sugara 233
A Bohr-féle frekvenciafeltétel 233
A kvanmmmechanikai atommodell 234
Magfizika, elemi részecskék
Az atommag 235
Az atommagok kötési energiája 235
Néhány atommag egy nukleonra
jutó kötési energiája 236
Néhány nevezetes elemi magfolyamat 236
A csillagok energiatermelése (p-p ciklus) 237 A csillagok energiatermelése
(szén-nitrogén ciklus) 237
A legfényesebb csillagok 238
Radioaktivitás 238
A radioaktív bomlási törvény 238
Aktivitás 239
Besugárzási dózis (sugáradag) 239
Az elnyelt sugárdózis 239
A radioaktív bomlás fóTib típusai 240
Néhány, a gyakorlatban használt
(vagy eló'forduló) radioaktív izotóp bomlásának neme, felezési ideje és
a sugárzás maximális energiája 241
Maghasadás 242
Magfúzió 242
A fúziós energiatermelés néhány
lehetséges reakciója 242
A hidrogénbomba láncreakciója 242
Elemi részecskék 243
Kvarkok 244
Mezonok és barionok 244
A víz fizikai adatai 245
A levegő' fizikai adatai 246
Kémia
A kémiában használatos mértékegységek
és fizikai állandók 249
A kémiában használatos Sí alap- és külön nevű,
származtatott egységek 249
Sl-alapegységek 249
Sí származtatott egységek 249
A kémiában használatos nem
Sl-mértékegységek 250
A nemzetközi mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható
mértékegységek 250
A nemzetközi mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott területen használható törvényes mértékegységek 250 Néhány nem törvényes mértékegység
átszámítása Sl-egységre 251
A kémiában használatos fizikai állandók 251
A kémiában használatos
Sí alapegységek definíciói 252
A periódusos rendszer
Az atomok és jellemző adataik 253
Az elemi részecskék és jellemző adataik 253
Az elemi részecskék tömege és töltése 253
Az atomok elekü-onszerkezete 254
Az atomok elektroneloszlása, Pauli-elv,
Hund-szabály 255
A kvantumszámok és
az elektroneloszlás kapcsolata 255
Az első 20 elem alapállapotú atomjának elektronkonfigurációja
cellás ábrázolással 256
Az elemek alapállapotú atomjainak elektroneloszlása az atomtörzs feltüntetésével 257
Az atomok fizikai adatai 258
lonsugarak a periódusos
rendszer főcsoportjaiban 260

'tó
Elektronaffinitások, E^ (kJ/mol) a periódusos
rendszer főcsoportjaiban 260
Az első, a második és a harmadik ionizációs energiák, E. (kJ/mol) a periódusos
rendszer főcsoportjaiban 261
Az elemek atomjainak fizikai adatai 262
Az elemek 272
Az elemek felfedezése 272
Az elemek felfedezésének ideje,
a felfedezőTc neve 272
A 104-112 rendszámú elemek jelenleg használt (vagy javasolt) elnevezése és
vegyjele 275
Az elemek előfordulása 276
Az elemek gyakorisága az univerzumban 276
A holdkőzet összetétele 276
A Nap összetétele 276
A levegő összetétele 276
Az elemek gyakorisága a Földön 277
Az elemek gyakorisága a Földön
atomszázalékban 277
Az ember létfontosságú elemei 277
A biológiailag nélkülözhetetlen
elemek csoportosítása 278
Az ember létfontosságú elemeinek
átlagos mennyisége 278
Az elemek természetes izotópjainak
százalékos megoszlása 278
Az elemek fizikai adatai 283
Az atomok kapcsolódásának jellemzői 286
Az elsőrendű kémiai kötések 286
Az elsőrendű kémiai kötések
fajtái és jellemzői 286
Az elsőrendű kötések és az atomok
elektronegativitásának kapcsolata 286
Másodrendű kémiai kötések 287
A másodrendű kémiai kötések
(intermolekuláris kötések) 287
A másodrendű kénüai kötések
fajtái és jellemzői 287
A molekulák geometriája 287
Molekulageometriai alapszerkezetek 288
A molekulák térszerkezete és alakja 288
Önálló molekulák és ionok szerkezete 290
Kétatomos molekulák és ionok 290
Kötéstávolságok kétatomos molekulákban
és ionokban 290
Háromatomos molekulák és ionok 290
Kötéstávolságok és kötésszögek
háromatomos molekulákban 290
Négyatomos molekulák és ionok 291
Kötéstávolságok és kötésszögek
négyatomos molekulákban 291
Háromszögalapú piramis 292
A hidrogén-peroxid (H^O,) szerkezete 293
Ötatomos molekulák és ionok 293
Kötéstávolságok és kötésszögek
ötatomos molekulákban és ionokban 293
Hatatomos molekulák 294
Kötéstávolságok és kötésszögek
hatatomos molekulákban és ionokban 294
Hétatomos molekulák 295
Kötéstávolságok és kötésszögek
hétatomos molekulákban 295
Hétnél több atomos molekulák 296
Kötéstávolságok és kötésszögek
hétnél több atomos molekulákban 296
kötési energiák 297
A kötési energiák intervallumai 297
Kötési energiák kj/mol-ban 297
Szilárd anyagok halmazszerkezete 298
Kristályrácstípusok és jellemzőik 298
A kristály elemi cellák alaptípusai 299
A kristály elemi cellák alaptípusainak
jellemző adatai 299
A kristálytípusok és az elemi cellák kapcsolata 300
Molekularácsos kristályszerkezet 300
Atomrácsos kristályszerkezet 300
Fémrácsok szerkezete 300
lonrácsos kristályszerkezet 301
Rácsenergia 302
Fontosabb halogenidek rácsenergia értékei
(L) kJ/mol-ban 25 °C-on 302
Oxidok és szulfidok rácsenergia értékei
(L) kJ/mol-ban 25 °C-on 302
Oldódás, oldatok 303
Az oldódás energiaviszonyai 303
lonhidratációs energiák (fi^) 303
lonhidratációs energiák (E^)
25 °C-on U/mol-ban 303
lonvegyületek moláris hidratációs
energiái kJ/mol-ban 25 °C-on 303
A hidratált ionok képződéshői
25 °C hőmérsékleten 304
Oldáshőlí 304
Vegyületek oldáshője vizes oldatban 304
Oldáshő értékek végtelen híg
oldatokban kj/mol-ban 25 °C-on 306
Oldhatóság 306
Elemi gázok oldhatósága vízben,
különböző hőmérsékleten 306
Gázhalmazállapotú vegyületek
oldódása vízben 307
Szervetlen vegyületek oldhatósága vízben
különböző hőmérsékleten 308
Néhány rosszul oldódó szervetlen vegyület
oldhatósági szorzata 25 °C-on 312
Az oldatok sűrűsége és tömegkoncentrációja 314
Sósav-, kénsav-, salétromsav-, nátrium- és kálium-hidroxid-oldatok sűrűsége és tömegkoncentrációja 20 °C hőmérsékleten 314 Sósav-, kénsav-, salétromsav-, nátrium- és kálium-hidroxid-oldatok sűrűsége
és összetétele 20 °C hőmérsékleten 316
Az ecetsavoldat sűrűsége és CHjCOOH-
-tartalma 20 °C hőmérsékleten 319
A levegő sűrűsége 101 325 Pa nyomáson 320
Etanol-víz elegy sűrűsége és CjH,OH-
-tartalma 20 °C hőmérsékleten 320
Az aiTunónia vizes oldatának sűrűsége és
NH,-tartalma 20 °C hőmérsékleten 321
Sóoldatok összetétele és
sűrűsége 20 °C hőmérsékleten 322
Redoxirendszerek 323
Kémiai redoxireakciók 323
Az oxidációs szám meghatározása 324
A redoxifolyamatok iránya, redoxipár 324
. Fémek redukáló sora 325
Nemfémek oxidáló sora 325
Elektrokémiai folyamatok, rendszerek 325
Kémiai áramforrások 326
Galvánelemek 326
Elektrokémiai reakciók standardpotenciáljai 101 325 Pa nyomáson 25 °C-on egységnyi
koncentrációjú (mol/dm') oldatban 326
Elektromotoros erő kiszámítása
a standardpotenciálok ismeretében 328
A standardpotenciálok és a redoxireakciók 329 Redoxirendszerek standardpotenciál értékei és
redoxi tulajdonságai közötti kapcsolat 329
Elektrolízis 330
A hidrogén túlfeszültsége fémeken 331
Elektrolízis vizes oldatokban -
elektródfolyamatok 331
Az elektrolízis mennyiségi törvényei 332
Faraday I. törvénye 332
Faraday II. törvénye 332
A két törvény egyesítése 332
Az elektrolízis gyakoriati felhasználása 332
A galvánelemek gyakorlati felhasználása.
Elemek, akkumulátorok 333
Sav-bázis rendszerek 334
Protolitikus reakciók 334
Savi disszociációs állandók vizes oldatban
a savak erőssége sorrendjében 25 °C-on 335 Savi disszociációs állandók vizes oldatokban
ábécé sorrendben 336
Bázisok disszociációs egyensúlyi állandói és
báziskitevői 25 "C-on 337
A víz ionszorzata különböző hőmérsékleten 337
Sav-bázis indikátorok 338
Zöldség- és gyümölcsindikátorok
színváltozásai a pH függvényében 338
Néhány sav-bázis indikátor színváltozása 339
Néhány köznapi oldat pH értéke 339
Elemek és szervetlen vegyületek 340
Elemek és szervetlen vegyületek
termodinamikai adatai 25 °C-on 336
Néhány komplex vegyület stabilitási
állandója 25 °C-on 346
Néhány vegyület bomlási hőmérséklete 346
Szerves vegyületek 347
Szerves vegyületek termodinamikai adatai 347
Szerves vegyületek nevezéktana 354
Telített szénhidrogének 354
A n-alkánok nevezéktana 354
Az alkánokból levezethető
csoportok nevezéktana 354
Az izoalkánok nevezéktana 355
A cikloalkánok nevezéktana 355
Telítetlen szénhidrogének 355
Az alkének nevezéktana 355
Több kettős kötést tartalmazó
szerves vegyületek 356
Aromás szénhidrogének 356
A benzol származékai 356
Af-tartalmú szénvegyületek 356
Az aminők 356
Halogénezett szénhidrogének 357
Hidroxilcsoportot tartalmazó szénvegyületek 357
Az alkoholok 357
Fenolok 358
Oxovegyületek 358
Aldehidek 358
Telítetlen aldehidek 358
Ketonok 358
Karbonsavak és származékaik 359
Monokarbonsavak 359
Telített dikarbonsavak 359
Telítetlen karbonsavak 359
Karbonsavészterek 360
Amidok 360
Szénhidrátok 360
Monoszacharidok 360
Néhány szerves vegyület eddig használt,
illetve az új nevezéktan szerinti neve 361
Felhasznált irodalom 362
Tartalomjegyzék 363-370
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem