Magyar verstan

Tartalom

Előszó 3
ELSŐ RÉSZ: ALAPFOGALMAK.
Próza és vers. 1. §. 5
Gondolatritmus, hangritmus, rím. 2. § 6
Hangritmus a szükségképes kellék, gondolatritmus és rím nincs mindenütt. 3. §. 7
Ritmus.
Ritmus a versben és általában. 4. §. 8
A három mozgó művészet ritmusának azonossága. 5. §. 10
Az egyezés oka : közös eredet. Az ének feloszlott költészetre és zenére, a költeményen maradt némi zeneszerű hangzás, ez a versidom. 6. § 11
A vers czélja és szerepe. 7. §. (Költemény és vers. A vers mintegy zenekíséret a költeményhez.) 11
A vers meghatározása. 8. §. 12
Törvényeit magából ki lehet fejteni. 9. §. 13
A ritmus elemei: erő és időmérték, mozgás és egyenletesség. 10. §. 13
A ritmus részei: I. Az ütem. 11. §. 14
Ütemfajok. 12. §. 15
II. Rend és sor. 13. § 16
III. Szak. 14. §. 18
Párhuzam a versszerkezet és mondatszerkezet közt; szak : periódus, sor: tétel, ütem (érzelmi momentum) : szó (fogalmi momentum), érzelem nyelve, értelem nyelve. 15 -16. §. 18-19
A ritmusszerkezetek kifejlődése. 17. §. 20
Párhuzam a ritmusszerkezet és az épület szerkezete közt. Symmetria. 18. §. 21
Prozódia. 19. § 21
MÁSODIK RÉSZ: NEMZETI VERS.
Eredeti s kölcsönversek. 20. §. 22
Ütem.
Jellemvonásai: ütemegyenlőség, ütemfeleződés, ereszkedő lejtés ; kell neki ictus és időrészeit betöltő hanghuzam. 21. §. 23
Az ictus. Honnan veszi ? A nyelv értelmi nyomatékait fordítja ritmusi czélokra. 22-25. §. 23-26
Az időmérték. Az ütem hosszabb s rövidebb időrészeibe hanghuzamok kellenek ; erre jók a hosszabb és rövidebb szótagok. 26. §. 27
Prozódia. Melyek a hosszú s melyek a rövid szótagok ? 27. §. 28
A magyar ütemek időrészei. 28. §. 29
Kottajelzés. Pauzák. 29. §. 30
Az ütemek lehető alakjai. Általános quantitás-szabály. 30. §. 32
Hajlam a szabatos quantitásra. 31. §. 32
Choriambizáló hajlam a négytagú ütemekben. 32. §. 33
Van-e s mily értelemben időmértékünk? 33. §. 34
Rend és sor.
Felosztás: di-, tri-, tetrapodiák. 34. §. Dipodikus hajlam, előszeretet a páros kapcsolatok iránt. 35-37. §. 34-35
Dipodiák.
Alapformák : ősi nyolczas, ősi hatos stb. 38-42. §. - Mellékalakok. 43. §. - Szerkezeti elv. 44. §. 36-38
Tetrapodiák.
Szerkezetük, szerkezeti elvük. 45. §. 39
1. Zrínyi-sor (alexandrin). Szerkezete, jelleme, múltja és jelene, irodalmi alkalmazása. 46. §. 39
Rokonai. 47. §. 42
2. Tizenhatos, 3. Himfi-sor, 4. tizennégyes, 5. tizenhármas. 48-52. §. 43-45
6-22. Egyéb tetrapodiák. 53. §. 45
Tipikus és ritkább, állandó és napi divatú szerkezetek. 54. §. 48
Tripodiák.
Általában. 55. §. 1. Tizenegyes, 2. és 3. tízesek, 4. és 5. kilenczesek, 6. és 7. nyolczasok, 8-10. szórványosak. 56-63. §. 48-51
Áttekintés.
Törzsökös formák. 64. §. Változatok s újabb-újabb alakok; a szerkezetek átcsapása. 65. §. - Szerkezeti gazdagság. 66. §. 51-53
A tempó. 67. §. 53
A szak.
Négysoros. 68. §. Kétsoros. 69. §. Ötös. 70. §. Egyéb nevezetes szakformák : Himfy-, Balassa stb. szakok. 71. §. Általános. 72. §. 54-58
A gondolatritmus.
Egész mondatok parallelismusa és fajtái. 73. §. - Mondat ízek ritmusa. 74. §. 58-60
HARMADIK RÉSZ: KÖLCSÖN-VERSEK.
Bevezető tájékozás. 75. §. 61
A) Görög versek.
Bevezetés. 76. §. 61
Az ütem.
Jellemvonásai. Fajtái. 77 - 84. §. Prozódiája. 85. §. A sajátságos prozódia oka. 86-87. §. 62-65
A sor.
Osztályozás. 88. § 66
1. Daktylusi sorok (kétnegyedes ereszkedők). 89. §. (Archilochusi, tetrameter, hexameter, pentameter) 66
II. Anapaestusi, III. trochaeusi, IV. jambusi sorok. 90. §. 68
V. Úgynevezett logaoedi versek 91. §. 69
Sormetszet (caesura). 92. §. 73
Főbb versformák, szakok.
Epikai s elegiai versek: 1. A hexameter kifejlődése, szerkezete, jelleme, használata, története. 93. §. 73
2. A distichon. 94. 76
Lirai formák : az ú. n. logaoedi versek, az aeol költői iskola termékei. 95. §. 77
1. Alkajosi strófa. 96. §. 78
2. Sapphói strófa. 97. §. 78
3-6. Asklepiadesi strófák. 98. §. 79
Szövevényesebb formák (dór költői iskola). 99. § 81
B) Nyugati versek.
Általános. 100. § 81
Jambusok, 101-102. §. 81
Trochaeusok. 103. §. 83
Jambusok és trochaeusok általában. 104-105. § 83
Nevezetesebb jambusi és trochaeusi versek. - Régiek : versus senarius, csonka teirameter, versus politicus. 106. §. - Ujabbak : niebelungeni, alexandrin. 107. § 83-84
Jambusok és trochaeusok prozódiája. 108. § 84
Anapaestusok. 109. § 85
Daktylusok. 110. §. 86
Román költeményalakok.
Szonett, stanza, terzina, ritorn.ell, triolett, fondeau, madrigal. 111. §. 86
Keletiek : gazéi, makáma. 112. § 87
NEGYEDIK RÉSZ: A RíM.
Általában. 113. §. 88
Fajai. 114. §. 88
Az alliteráczió. 115. § 88
Az asszonanczia. 116. 90
A rím. 117. 91
Rímhelyezés. 118. §. 94
Története. 119. §. 96
A refrain. 120 §. 97
ÖTÖDIK RÉSZ: BEFEJEZÉS.
A magyar verselés története 98
Szerkezeteink keletkezése, állapot verstörténetünk kezdetén. 121. §. 98
Verstörténetünk vázlatéi a középkortól napjainkig. 122.§. 100
Arany reformjai s a fejlődés mai foka. 123. §. 103
Párhuzam a görög, német s magyar versidom és verselés közt 124. §. 105

Témakörök