Ne panaszold a magányodat!

Fülszöveg

„Harmincöt évig, tehát egy emberöltőn át voltunk barátok jóban-rosszban" - írta Kodolányi János Szabó Lőrincre emlékezve. Barátságuk történetének utolsó tíz évével ismerkedhetünk meg e könyv lapjain. A két író között 1948-tól kezdődött rendszeres levelezés. Korábbi leveleik jobbára alkahni jellegűek voltak, hiszen lakóhelyük egymáshoz való közelsége, azonos baráti, írói körük, újsá^rói munkájuk révén addig általában megvolt köztük a mindennapi személyes érintkezés. Kodolányi János azonban már az 1948-as év nagyobbik részét Balatonakarattyán töltötte, s a következő évben, megválva pasaréti otthonától, feleségével együtt oda is költözött. Ekkor vált teljessé belső emigrációja, és ekkor különösen nehéz időszak kezdődött ő, iUetve családja számára. Ezt követően már csak ritkán utazhatott Budapestre, s mivel Szabó Lőrinc évente csak egy-két alkalommal látogatta meg, a baráti kapcsolatot a költővel annak haláláig elsősorban levelek útján tartotta fenn. Kettejük levelezésétől... Tovább

Fülszöveg

„Harmincöt évig, tehát egy emberöltőn át voltunk barátok jóban-rosszban" - írta Kodolányi János Szabó Lőrincre emlékezve. Barátságuk történetének utolsó tíz évével ismerkedhetünk meg e könyv lapjain. A két író között 1948-tól kezdődött rendszeres levelezés. Korábbi leveleik jobbára alkahni jellegűek voltak, hiszen lakóhelyük egymáshoz való közelsége, azonos baráti, írói körük, újsá^rói munkájuk révén addig általában megvolt köztük a mindennapi személyes érintkezés. Kodolányi János azonban már az 1948-as év nagyobbik részét Balatonakarattyán töltötte, s a következő évben, megválva pasaréti otthonától, feleségével együtt oda is költözött. Ekkor vált teljessé belső emigrációja, és ekkor különösen nehéz időszak kezdődött ő, iUetve családja számára. Ezt követően már csak ritkán utazhatott Budapestre, s mivel Szabó Lőrinc évente csak egy-két alkalommal látogatta meg, a baráti kapcsolatot a költővel annak haláláig elsősorban levelek útján tartotta fenn. Kettejük levelezésétől elválaszthatatlan Kodolányinak Szabó Lőrincnével folytatott levélváltása. Sok esetben a feleség válaszolt az éppen vidéken vagy kórházban tartózkodó férje helyett. Az ő levelei sokban színezik, gazdagítják a család mindennapjairól kialakítható képet. Kodolányi regényének, a VízözönrA az utolsó lapjain olvasható: „kezdődött az új Világteremtés [ ] Ami eddig alul volt, felül kerül. És ami felül volt, alul fog kerülni." E levélgyűjtemény jelentős értéke, hogy - akár egy regényben - kirajzolódnak ennek az új világteremtésnek személyessé vált mozzanatai is. Vissza