Ne igyál!
Szerző
Budapest
Kiadó: | Szerzői magánkiadás |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Varrott papírkötés
|
Oldalszám: | 60
oldal
|
Sorozatcím: | Levelek diákjaimhoz |
Kötetszám: |
3
|
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
20 cm x 13 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Hatodik és hetedik kiadás. Nyomtatta "Élet" Irodalmi és Nyomda Rt., Budapest. Fekete-fehér illusztrációkkal.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
Cyrus, a későbbi világhírű perzsa uralkodó, 12 éves korában elkerült nagyatyjának, Astyages méd királynak udvarába. Idő multán feltűnt a királynak, hogy a fiatal fiú nem enged...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Cyrus, a későbbi világhírű perzsa uralkodó, 12 éves korában elkerült nagyatyjának, Astyages méd királynak udvarába. Idő multán feltűnt a királynak, hogy a fiatal fiú nem enged bort önteni serlegébe. Kérdőre vonta a fiút, miért nem iszik bort.
A fiú így felelt: Attól félek, hogy a bort megmérgezték, mikor a minap születésnapodon barátaiddal lakomáztál, észrevettem, hogy a szolga mérget öntött nektek.
- De fiam, hogy jutsz ilyen gondolatra? - kérdi Astyages.
- Azt láttam, - folytatta a kis Cyrus -, hogy akik csak ittak belőle, azoknak eszük és testük egyaránt megbénult, először is - amit nekünk, gyermekeknek szigorúan meg szoktak tiltani - mindnyájan hangosan össze-vissza kiabáltatok, úgy, hogy egyik sem figyelt a másik beszédére. Aztán valami ostoba nótába fogtatok s megesküdtetek, hogy ez a legszebb ének. Mikor aztán végre felkeltetek táncolni, nem táncolni, de még egyenesen állani sem tudtatok. Azt sem tudtátok, kik vagytok, te nem tudtad, hogy király vagy, azok nem, hogy alattvalók...
Vissza
Fülszöveg
Fiam!
Íróasztalomnál sokszor ülnek mellettem diákok.
Alig nyílik meg az iskolai év, nálam is megkezdődik a fiúk látogatása. Az újabbak félénken kopognak be, a régebbi ismerősök bátrabb örömmel.
Leülnek az asztalomhoz és csendes szobám nesztelenségében felpattan egy ifjú léleknek ezernyi lakattal elzárt kincses birodalma.
Mikor előadják apró bajaikat (amelyeket azonban ők végtelenül lesújtóknak látnak), mikor elsírják ezernyi picinyke fájdalmukat (de amiket ők halálosan komolyan vesznek), mikor tenyerembe helyezik fiatal lelküket nagy viharaival, mély problémáival és aztán tágra nyílt szemük mohó szomjúsággal mondja, adj tanácsot, mit csináljak? - ilyenkor, ezekben az ihletett percekben tanultam én megismerni, hogy minden egyes fiának lelke felmérhetetlen kincsü gyémántbánya, beláthatatlan fejlődési magában rejtő jövendő ígéret; amelynek helyes kifejlesztéséhez nekünk, felnőtteknek hozzájárulhatni nemcsak szent kötelességünk, hanem nagy megtiszteltetésünk is.
Akik a fiatalsággal...
Tovább
Fülszöveg
Fiam!
Íróasztalomnál sokszor ülnek mellettem diákok.
Alig nyílik meg az iskolai év, nálam is megkezdődik a fiúk látogatása. Az újabbak félénken kopognak be, a régebbi ismerősök bátrabb örömmel.
Leülnek az asztalomhoz és csendes szobám nesztelenségében felpattan egy ifjú léleknek ezernyi lakattal elzárt kincses birodalma.
Mikor előadják apró bajaikat (amelyeket azonban ők végtelenül lesújtóknak látnak), mikor elsírják ezernyi picinyke fájdalmukat (de amiket ők halálosan komolyan vesznek), mikor tenyerembe helyezik fiatal lelküket nagy viharaival, mély problémáival és aztán tágra nyílt szemük mohó szomjúsággal mondja, adj tanácsot, mit csináljak? - ilyenkor, ezekben az ihletett percekben tanultam én megismerni, hogy minden egyes fiának lelke felmérhetetlen kincsü gyémántbánya, beláthatatlan fejlődési magában rejtő jövendő ígéret; amelynek helyes kifejlesztéséhez nekünk, felnőtteknek hozzájárulhatni nemcsak szent kötelességünk, hanem nagy megtiszteltetésünk is.
Akik a fiatalsággal nem foglalkoznak, nem is sejtik, hogy a ti lelketek fejlődése, forrása, fiúk, mennyi tömérdek kérdést, vergődést, elcsuszamlást és - bizony végleges elsüllyedést is hozhat magával és hogy az élet tavaszának viharaiban mennyire rászorul lelketek sajkája egy biztos, megedzett kéz eligazító kormányzására.
Vissza Tartalom
A pogány Cyrus és te | 5 |
Alkohol és egészség | |
Az alkohol rombolása | 9 |
A sejteket támadja meg | 9 |
Rakoncátlan fickó | 11 |
Rettenetes zsarnok | 11 |
Általános pusztulás | 12 |
Népeket tesz tönkre | 17 |
Az alkohol és az ifjú | 20 |
A kritikus évek | 22 |
Ideges gyermekek | 23 |
Káros szokások | 24 |
Az alkohol »előnyei« | |
Alkohol és szellemi munka | 26 |
Alkohol és testi munka | 30 |
A legnagyobb csaló | 31 |
Melegít? Szomjat olt? Táplál? | 34 |
Alkohol és jellem | |
A szellem bénítója | 37 |
Ki a férfi? | 39 |
Mihez kell akaraterő? | 41 |
Elrettentő példa | 43 |
Alkohol és erkölcs | 44 |
»Vajjon őrzője vagyok-e testvéremnek?« | |
Népünk erkölcsi nyomora | 47 |
Mit tehetnénk? | 49 |
A te jó példád | 50 |
»Az ifjúságé a jövő« | 52 |
Ergo Bibamus? | |
»Ősapám is ivott!« | 56 |
A nemzetek versenye | 56 |
Gaudeamus igitur! | 58 |