A jogászi hivatásrendek története Magyarországon (1868/1869-1937)

Tartalom

I. Bevezetés 7
II. A kutatás előzményei 11
III. A kutatás módszertana 13
IV. Fogalmi kérdések 17
V. Foglalkozásszociológia 19
1. Foglalkozásszociológiai elméletek 19
2. Legal profession kutatások 23
VI. A magyar jogászok szerepe a modernizációban 29
1. A bírói kar szerepe a modernizációban 29
2. Az ügyvédek szerepe a modernizációban 30
VII. Jogászi hivatások a statisztikai adatok tükrében 35
1. A statisztikai adatok ellentmondásai 35
2. A joghallgatókra vonatkozó adatok 37
3. A hivatásgyakorlókra vonatkozó adatok 41
VIII. A hőskor - a modern jogászi hivatások formálódása, kialakulása (1869-1900) 45
1. Az állam szerepe a modem jogászi hivatások kialakulásában 45
2. A modern bírói szervezet kialakulása 48
3. A bírósági függetlenség érvényesülésének problémái 56
4. Bírák elleni fegyelmi eljárások 59
5. Ügyészek 65
6. Bírói és ügyészi szerep 67
7. Ügyvédek 69
8. Ügyvédek elleni fegyelmi és panaszeljárások 78
9. Az ügyvédi professzió szerepének alakulása a hőskorban 80
IX. A bajok megjelenése - a bírói kar kettészakadása, az ügyvédi professzió
homogenizálódása (1900-1920) 81
1. A bírói kar önszerveződése 84
2. A bíróságok szerepe a törvényhozásban - a törvényjavaslatok véleményezése 90
3. A bírói fizetések rendszere a státustörvény elfogadásáig 94
4. A bírói kinevezések rendszere 96
5. A képzés 97
6. Fegyelmi ügyek 99
7. Az ügyészség 99
8. A bírói függetlenség és a bírói hivatás kapcsolata 101
9. Ügyvédek 102
X. A mozdulatlanság ára - az ügyvédi professzió autonómiájának felszámolása
(1920-1937) 115
1. Példa a kormányzati tehetetlenségre 117
2. Az értelmiség válsága 118
3. A numerus clausus 120
4. Bírák 121
5. Ügyészek 138
6. Ügyvédek 139
XI. Konklúzió 161
Felhasznált szakirodalom 165

Témakörök