Návay Lajos politikai jegyzetei (1910-1912)

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Békéscsaba, Szeged

'Návay Lajos: Návay Lajos politikai jegyzetei (1910-1912) ' összes példány

Kiadó:	Csongrád Megyei Levéltár
Kiadás helye:	Békéscsaba, Szeged
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	313 oldal
Sorozatcím:	Dél-alföldi évszázadok
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-06-6828-6

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető: Návay Lajos élete és politikai pályája	9
Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912	37
Az 1910. évi választások előestéjén. A pártviszonyok, különösen Justh Gyula és pártja jellemzése	39
A választási eredmények. A Munkáspárt előretörése. Justh Gyula győzelme Makón	48
Návay a képvielőház alelnöke lesz. A pártok és pártvezérek, különösen Andrássy Gyula törekvései a választások előtti és utáni parlamentben	58
A parlament 1910. őszi ülésszakának előkészületei. A horvát delegációs tagok lemondása és újraválasztása. a magyar bankszabadalom ügye. Andrássy Gyula, Apponyi Albert és Tisza István álláspontja a delegációs vitákról	71
Az 1910-es őszi képviselőházi ülésszak vitái: a polgári perrendtartás beterjesztése, az indemnitás, a horvát képviselők nyelvhasználata, a bankszabadalom megújítása	79
Csanád megyei összecsapások a munkapártiak és Justh Gyuláék között. A Lukács-ügy és parlamenti hatása. Az ellenzék taktikája. Tisza és mások elképzelései az ellenzék "fegyelmezésére". A Munkapárt felelőtlen képviselői	87
Vélemények és parlamenti küzdelmek a választójog és a véderőreform körül	96
Delegációs tárgyalások a hadseregfejlesztésről. Tallián Béla nemzetietlen álláspontja. Haditengerészeti rendelések a magyar iparnak. A horvát képviselők parlamenti nyelvhasználatának kérdése	98
További ellentétek Návay és Justh Gyula pártja között. A Munkapárt belső jellemzése (liberális vagy konzervatív?), egységének hiánya. Tisza István mint konzervatív vezéregyéniség	104
Kormányzati válság Ausztriában a nemzetiségi érdekellentétek miatt, kihatása a véderőjavaslat tárgyalásának elhalasztására a magyar parlamentben	106
A Justh-párt, a szocialisták és a nemzetiségiek szövetsége az általános, titkos választójog kiharcolása érdekében. Justh Gyula politikai pályájának ellentmondásai. A "Justh-Bokányi szövetség" lehetséges kihatásai a különböző pártokra, Tisza előtérbe kerülésére: Polónyi Géza zavarkeltése Justh táborában. A szegedi választás (Rózsa Izsó és Báró Gerliczy Ferenc). Kristóffy mint Áchim L. András mandátumának birtokosa	109
Az osztrák keresztényszocialisták visszaesése a választásokon. Pártérdekek a véderővita napirendre tűzése körül. Návay első találkozása Ferenc Ferdinánddal. A függetlenségi ellenzék technikai obstrukciót kezd. Andrássy Gyula pálfordulásos ellenzékisége és 1910. július 22-i beszéde. Széll Kálmán és Andrássy ellentéte	118
Tisza 1910. július 24-i beszéde a véderővitában. Tisza és Andrássy ellentétének háttere és felújítása. A parlamenti ellenzék gyengesége	128
A potenciális ellenzéki koalíció kormányrajutási lehetőségei. A törvényhatóságok az obstrukcióról. A vezető politikusok belső véleménye az általános választójogi törvényjavaslatról	133
A "Nap" tiszteletlen vezércikke a királyról. Kossuth Ferenc és Justh Gyula eltérő véleménye a választójog és a véderőjavaslat kérdésében. Feszültségek a Munkapárt soraiban. Berzeviczy Albert házelnök lemondani készül	139
Khuen-Héderváry miniszterelnök elismeri Návayt. Felmerül Tisza házelnökségének gondolata. A vármegyék szembefordulnak az obstrukcióval. Csanád vármegye 1910. szeptember 23-i közgyűlése. Felmerül Návay házelnökké emelése. Berzeviczy megegyezést keres a Munkapárt és az ellenzék között	143
Munkapárti egyezkedési kísérletek (Károlyi Mihály, Lukács László). Andrássy Gyula és Lukács véleménye. Tisza az obstrukció erőszakos letörését tervezi	149
Az erőszak bevezetésének további előkészítése. Az ellenzékkel megszakadnak a "béketárgyalások". A Munkapártban csak a Tisza-csoport igazán harcias. 1910. november 5-i értekezlet a miniszterelnöknél: Tisza kifejti a "nemzetmentő erőszak" szükségésségét és módozatait. Új parlamenti elnök kell. Justh Gyula propozícióit a kormány elutasítja. Andrássy Gyula terve az erőszak ellen	155
Feszült napok: Berzeviczy lemondása a házelnökségről. Tisza mégsem léphet a helyére. Návayt minden párt elfogadja, a képviselőház elnökévé választják. Tisza kívánságára Beöthy Pál lesz az alelnök. Fegyverszünet a Munkapárt és az ellenzék között, folyik a véderőjavaslat tárgyalása	163
Andrássy és Tisza az általános választójog elejtését próbálja elérni. A Munkapárt mint kormánytámogató konglomerátum. A pártok érdekei és véleményei a választójog körül. Ferenc Ferdinánd és köre az ellenzékkel a háttérben együttműködik, nem akarja a magyar véderőjavaslat napirendre tűzését	175
Alkotmányos válság kirobbanásának veszélye az újonckontingens körül. Auffenberg közös hadügyminiszter delegációs beszéde. A Kossuth- és a Justh-párt viszonya. Apponyi Albert mérsékelt követelései a véderőkérdésben. A Justh-párt taktikájának kritikája. Különböző taktikai vélemények a parlamentben a választójogi kérdésről. Az udvar a véderőkérdés átmeneti megoldásáról	181
Belső tárgyalások a kormány és az ellenzék között a választójogi reformról. Khuen-Héderváry sorozatos bécsi útjai a véderőjavaslat ügyében a királyhoz, az osztrák miniszterelnökhöz. Ferenc József elutasítja az ellenzéki javaslatokat	192
Khuein-Héderváry Parlamenti előterjesztése a véderőtörvényről. A választójogi törvényjavaslat további előkészítése a pártvezérekkel való tárgyalásokon. Reálisnak látszik a kiegyezés az ellenzékkel - Justh Gyulát és pártját kivéve. A Justh-párt összejátszik az udvarral az alkotmányos élet megbénítására	201
A Khuen-Héderváry-kormány lemondása. A munkapárti értekezlet programnyilatkozata az új helyzetben. Návay kihallgatáson Ferenc Józsefnél. Khuen-Héderváry megegyezésre jut Andrássyval, a királyt azonban nem tájékoztatja, emiatt kegyvesztett lesz. Tisza audiencián a királynál	208
A Justh-párt a kialakult káoszban irányadó szerepre számít. A Munkapártot meggyőzi a király lemondással fenyegetőzése. Ferenc József 1912. március 30-i manifesztuma és annak fogadtatása. A Khuen-kormány reaktiválása. Návay fél a Tisza által kívánt parlamenti erőszaktól. Csanád vármegye közgyűlése bizalmat szavaz az "új" kormánynak	220
A kormánypárt csak az erőszak segítségével oldhatja meg a parlamenti válságot. Tisza és hívei Auffenberg közös hadügyminiszter megbuktatására törekednek a delegációs tárgyalásokon. Khuen-Héderváry végleges lemondása. Návay elsősorban Tiszát hibáztatja az események alakulásáért, Lukács Lászlóban sejti az új miniszterelnököt, s ez valóra válik. Tisza keresztezi Lukács útjait	229
Lukács tárgyalássorozata az ellenzéki vezetőkkel az obstrukció megelőzésére. Tisza és a választójogi reformtervezetek. Lukács bemutatkozása. A Kossuth- és a Justh-párt vetélkedése. Az osztrák kormánykörök magyarellenessége. Lukács eredménytelen "békéltető tárgyalásai". Justh Gyula határozott követelései	238
Návay lemondása Tisza hatalmaskodásai miatt. Lukács miniszterelnököt is Tisza irányítja. Andrássy színeváltozása: Justh ellenében hajlandó elfogadni a parlamenti erőszakot. Návay lemondása alig kelt visszhangot	247
Tisza házelnökké választása, pártszínezetű kegyetlenkedése. Munkástüntetések Tisza ellen a Justh-párt szervezésében. Kossuth Ferenc ellenzéki programja nem ütőképes. Tisza első házelnöki erőszakoskodása, az ellenzéki képviselők rendőrökkel való kivezettetése. Kovács Gyula merénylete Tisza ellen. Návay a korlátlan hatalom kritikáját adja. Tisza további terveit a Munkáspárt liberális csoportja sem helyesli. Tisza keresztülviszi az ellenzék "megrendszabályozásáról" szóló törvényjavaslat elfogadását az ellenzékiek nélküli parlamentben	253
A Návay-jegyzetekben szereplő politikusok főbb adatai	275
Az előforduló idegen szavak magyarázata	291
Kronológia 1896. október 29-1912. június	301