| Bevezető: Návay Lajos élete és politikai pályája | 9 |
| Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 | 37 |
| Az 1910. évi választások előestéjén. A pártviszonyok, különösen Justh Gyula és pártja jellemzése | 39 |
| A választási eredmények. A Munkáspárt előretörése. Justh Gyula győzelme Makón | 48 |
| Návay a képvielőház alelnöke lesz. A pártok és pártvezérek, különösen Andrássy Gyula törekvései a választások előtti és utáni parlamentben | 58 |
| A parlament 1910. őszi ülésszakának előkészületei. A horvát delegációs tagok lemondása és újraválasztása. a magyar bankszabadalom ügye. Andrássy Gyula, Apponyi Albert és Tisza István álláspontja a delegációs vitákról | 71 |
| Az 1910-es őszi képviselőházi ülésszak vitái: a polgári perrendtartás beterjesztése, az indemnitás, a horvát képviselők nyelvhasználata, a bankszabadalom megújítása | 79 |
| Csanád megyei összecsapások a munkapártiak és Justh Gyuláék között. A Lukács-ügy és parlamenti hatása. Az ellenzék taktikája. Tisza és mások elképzelései az ellenzék "fegyelmezésére". A Munkapárt felelőtlen képviselői | 87 |
| Vélemények és parlamenti küzdelmek a választójog és a véderőreform körül | 96 |
| Delegációs tárgyalások a hadseregfejlesztésről. Tallián Béla nemzetietlen álláspontja. Haditengerészeti rendelések a magyar iparnak. A horvát képviselők parlamenti nyelvhasználatának kérdése | 98 |
| További ellentétek Návay és Justh Gyula pártja között. A Munkapárt belső jellemzése (liberális vagy konzervatív?), egységének hiánya. Tisza István mint konzervatív vezéregyéniség | 104 |
| Kormányzati válság Ausztriában a nemzetiségi érdekellentétek miatt, kihatása a véderőjavaslat tárgyalásának elhalasztására a magyar parlamentben | 106 |
| A Justh-párt, a szocialisták és a nemzetiségiek szövetsége az általános, titkos választójog kiharcolása érdekében. Justh Gyula politikai pályájának ellentmondásai. A "Justh-Bokányi szövetség" lehetséges kihatásai a különböző pártokra, Tisza előtérbe kerülésére: Polónyi Géza zavarkeltése Justh táborában. A szegedi választás (Rózsa Izsó és Báró Gerliczy Ferenc). Kristóffy mint Áchim L. András mandátumának birtokosa | 109 |
| Az osztrák keresztényszocialisták visszaesése a választásokon. Pártérdekek a véderővita napirendre tűzése körül. Návay első találkozása Ferenc Ferdinánddal. A függetlenségi ellenzék technikai obstrukciót kezd. Andrássy Gyula pálfordulásos ellenzékisége és 1910. július 22-i beszéde. Széll Kálmán és Andrássy ellentéte | 118 |
| Tisza 1910. július 24-i beszéde a véderővitában. Tisza és Andrássy ellentétének háttere és felújítása. A parlamenti ellenzék gyengesége | 128 |
| A potenciális ellenzéki koalíció kormányrajutási lehetőségei. A törvényhatóságok az obstrukcióról. A vezető politikusok belső véleménye az általános választójogi törvényjavaslatról | 133 |
| A "Nap" tiszteletlen vezércikke a királyról. Kossuth Ferenc és Justh Gyula eltérő véleménye a választójog és a véderőjavaslat kérdésében. Feszültségek a Munkapárt soraiban. Berzeviczy Albert házelnök lemondani készül | 139 |
| Khuen-Héderváry miniszterelnök elismeri Návayt. Felmerül Tisza házelnökségének gondolata. A vármegyék szembefordulnak az obstrukcióval. Csanád vármegye 1910. szeptember 23-i közgyűlése. Felmerül Návay házelnökké emelése. Berzeviczy megegyezést keres a Munkapárt és az ellenzék között | 143 |
| Munkapárti egyezkedési kísérletek (Károlyi Mihály, Lukács László). Andrássy Gyula és Lukács véleménye. Tisza az obstrukció erőszakos letörését tervezi | 149 |
| Az erőszak bevezetésének további előkészítése. Az ellenzékkel megszakadnak a "béketárgyalások". A Munkapártban csak a Tisza-csoport igazán harcias. 1910. november 5-i értekezlet a miniszterelnöknél: Tisza kifejti a "nemzetmentő erőszak" szükségésségét és módozatait. Új parlamenti elnök kell. Justh Gyula propozícióit a kormány elutasítja. Andrássy Gyula terve az erőszak ellen | 155 |
| Feszült napok: Berzeviczy lemondása a házelnökségről. Tisza mégsem léphet a helyére. Návayt minden párt elfogadja, a képviselőház elnökévé választják. Tisza kívánságára Beöthy Pál lesz az alelnök. Fegyverszünet a Munkapárt és az ellenzék között, folyik a véderőjavaslat tárgyalása | 163 |
| Andrássy és Tisza az általános választójog elejtését próbálja elérni. A Munkapárt mint kormánytámogató konglomerátum. A pártok érdekei és véleményei a választójog körül. Ferenc Ferdinánd és köre az ellenzékkel a háttérben együttműködik, nem akarja a magyar véderőjavaslat napirendre tűzését | 175 |
| Alkotmányos válság kirobbanásának veszélye az újonckontingens körül. Auffenberg közös hadügyminiszter delegációs beszéde. A Kossuth- és a Justh-párt viszonya. Apponyi Albert mérsékelt követelései a véderőkérdésben. A Justh-párt taktikájának kritikája. Különböző taktikai vélemények a parlamentben a választójogi kérdésről. Az udvar a véderőkérdés átmeneti megoldásáról | 181 |
| Belső tárgyalások a kormány és az ellenzék között a választójogi reformról. Khuen-Héderváry sorozatos bécsi útjai a véderőjavaslat ügyében a királyhoz, az osztrák miniszterelnökhöz. Ferenc József elutasítja az ellenzéki javaslatokat | 192 |
| Khuein-Héderváry Parlamenti előterjesztése a véderőtörvényről. A választójogi törvényjavaslat további előkészítése a pártvezérekkel való tárgyalásokon. Reálisnak látszik a kiegyezés az ellenzékkel - Justh Gyulát és pártját kivéve. A Justh-párt összejátszik az udvarral az alkotmányos élet megbénítására | 201 |
| A Khuen-Héderváry-kormány lemondása. A munkapárti értekezlet programnyilatkozata az új helyzetben. Návay kihallgatáson Ferenc Józsefnél. Khuen-Héderváry megegyezésre jut Andrássyval, a királyt azonban nem tájékoztatja, emiatt kegyvesztett lesz. Tisza audiencián a királynál | 208 |
| A Justh-párt a kialakult káoszban irányadó szerepre számít. A Munkapártot meggyőzi a király lemondással fenyegetőzése. Ferenc József 1912. március 30-i manifesztuma és annak fogadtatása. A Khuen-kormány reaktiválása. Návay fél a Tisza által kívánt parlamenti erőszaktól. Csanád vármegye közgyűlése bizalmat szavaz az "új" kormánynak | 220 |
| A kormánypárt csak az erőszak segítségével oldhatja meg a parlamenti válságot. Tisza és hívei Auffenberg közös hadügyminiszter megbuktatására törekednek a delegációs tárgyalásokon. Khuen-Héderváry végleges lemondása. Návay elsősorban Tiszát hibáztatja az események alakulásáért, Lukács Lászlóban sejti az új miniszterelnököt, s ez valóra válik. Tisza keresztezi Lukács útjait | 229 |
| Lukács tárgyalássorozata az ellenzéki vezetőkkel az obstrukció megelőzésére. Tisza és a választójogi reformtervezetek. Lukács bemutatkozása. A Kossuth- és a Justh-párt vetélkedése. Az osztrák kormánykörök magyarellenessége. Lukács eredménytelen "békéltető tárgyalásai". Justh Gyula határozott követelései | 238 |
| Návay lemondása Tisza hatalmaskodásai miatt. Lukács miniszterelnököt is Tisza irányítja. Andrássy színeváltozása: Justh ellenében hajlandó elfogadni a parlamenti erőszakot. Návay lemondása alig kelt visszhangot | 247 |
| Tisza házelnökké választása, pártszínezetű kegyetlenkedése. Munkástüntetések Tisza ellen a Justh-párt szervezésében. Kossuth Ferenc ellenzéki programja nem ütőképes. Tisza első házelnöki erőszakoskodása, az ellenzéki képviselők rendőrökkel való kivezettetése. Kovács Gyula merénylete Tisza ellen. Návay a korlátlan hatalom kritikáját adja. Tisza további terveit a Munkáspárt liberális csoportja sem helyesli. Tisza keresztülviszi az ellenzék "megrendszabályozásáról" szóló törvényjavaslat elfogadását az ellenzékiek nélküli parlamentben | 253 |
| A Návay-jegyzetekben szereplő politikusok főbb adatai | 275 |
| Az előforduló idegen szavak magyarázata | 291 |
| Kronológia 1896. október 29-1912. június | 301 |
Folytatás Microsoft-tal