Előszó
Különszámunk egy kicsiny, ám annál érdekesebb planétáról ad közre látleletet. Lakhelyünkről, a Földről lesz szó, amely még száz évvel ezelőtt is sokkal nagyobbnak tűnt, mint manapság. Azóta...
Tovább
Előszó
Különszámunk egy kicsiny, ám annál érdekesebb planétáról ad közre látleletet. Lakhelyünkről, a Földről lesz szó, amely még száz évvel ezelőtt is sokkal nagyobbnak tűnt, mint manapság. Azóta zsugorodott annyira össze, amióta a megszaporodott emberiség széltében-hosszában bejárta és feltérképezte, majd utakkal, csövekkel, kábelekkel és száloptikával hálózta be. S miközben mindezt véghezvitte, azt is megtanulta, hogyan ürítheti ki szülőbolygója dús kincsestárát. Mostanára meg kellett értenünk: a Föld védtelen, sebezhető bolygó. Ha kitapintjuk a pulzusát, rögtön érezzük: egyre szaporábban ver a szíve. Eddigi, négy és félmilliárd éves története minden pillanatban nyomott hagyott rajta: megáradt víztömegek, egymásnak ütköző kontinensek formálták nemcsak évezredekre, de röpke percekre is felosztott időskálán. S mégis, egy vagy két iszonyatos meteorbecsapódást leszámítva, bolygónk soha nem változott olyan rohamos sebességgel, mint a mi korunkban. Ráadásul ennek a mostani átalakulásnak egyértelműen mi vagyunk az okozói. Ténykedése során az emberiség pillanatok alatt a maga képére szabta kozmikus lakhelyét. A szárazföldek csaknem 35 százalékát szántófölddé, legelővé alakította, minden tengert a birtokába vett és kizsigerelt, a levegőeget sugárhajtású repülőgépekkel szántotta keresztül-kasul. Minthogy pedig a lélekszáma egyre gyarapodik, idővel milliószám indult vándorútra, kelt át országhatárokon, költözött vidékről a nagyvárosokba. A természetvédők a világ háborítatlan maradékának védelmét sürgetik, s jó okkal - az ijesztő ütemben változó éghajlat kiszámíthatatlan, előre nem sejtett változásokat okoz az ökoszisztémákban. Ráadásul a világgazdaság egyre inkább átszövi, behálózza a földtekét, s miközben százmilliók javait gyarapítja, másik százmilliók életét taszítja még mérhetetlenebb nyomorba. Az orvos először megtapintja a beteg pulzusát, majd lajstromba veszi a tüneteket. A következőkben betegeskedő bolygónk tüneteiről lesz szó: közelképet adunk a gondok sújtotta Földről, hogy ki-ki eldönthesse, mennyire látja súlyosnak a helyzetet. Olvasóink remélhetőleg komolyan fontolóra veszik majd a kúra lehetséges útjait-módjait. Fontos, hogy megtegyék: ennek a páciensnek a gyógyulása az egész emberiség közös ügye. Elsősorban aggasztó szimptómákról, elrettentő számokról, adatokról lesz szó. Ám nekünk nem szabad lemondanunk a betegről - bolygónk csodálatos organizmusa még mindig képes a gyógyulásra. Az emberiség minden népének közös sorsa, ennélfogva a felelőssége is közös. A National Geographic Society célja, hogy felrázza a világot, ébren tartsa az emberiség lelkiismeretét. Hisszük, hogy a Földközelkép segíthet ebben, sőt annál is többet tehet: a jövőbe nézve megmutathatja a terápia lehetséges módjait.
Vissza