Fülszöveg
"Ez a könyv olyan történész kalandozásainak eredménye, aki a múlt elmesélésének új formáját választotta. Martin Guerre történetét már számos alkalommal elbeszélték. Az 1540-es években Languedocban egy gazdag paraszt elhagyja feleségét, gyermekét, vagyonát, és évekig nem is hallanak felőle; majd visszatér - legalábbis mindenki így hiszi - azonban három- vagy négyévi meghitt házasság után a feleség kijelenti, hogy egy imposztor rászedte, és bíróság elé viszi a férfit. A férfi már-már meggyőzi a bírákat, hogy ő Martin Guerre, amikor az utolsó pillanatban feltűnik az igazi Martin Guerre. Két könyv is született közvetlenül az eset után, az egyik szerzője éppen a tárgyalás bírája volt. Szerte Franciaországban beszédtémává vált az eset, többek között a nagy Montaigne is megemlékezett róla. Évszázadokon keresztül újból és újból feldolgozták a történetet a híres imposztorokról és kitüntetett eseményekről (causes célébres) szóló könyvekben, és még ma is emlékeznek rá a pireneusi faluban,...
Tovább
Fülszöveg
"Ez a könyv olyan történész kalandozásainak eredménye, aki a múlt elmesélésének új formáját választotta. Martin Guerre történetét már számos alkalommal elbeszélték. Az 1540-es években Languedocban egy gazdag paraszt elhagyja feleségét, gyermekét, vagyonát, és évekig nem is hallanak felőle; majd visszatér - legalábbis mindenki így hiszi - azonban három- vagy négyévi meghitt házasság után a feleség kijelenti, hogy egy imposztor rászedte, és bíróság elé viszi a férfit. A férfi már-már meggyőzi a bírákat, hogy ő Martin Guerre, amikor az utolsó pillanatban feltűnik az igazi Martin Guerre. Két könyv is született közvetlenül az eset után, az egyik szerzője éppen a tárgyalás bírája volt. Szerte Franciaországban beszédtémává vált az eset, többek között a nagy Montaigne is megemlékezett róla. Évszázadokon keresztül újból és újból feldolgozták a történetet a híres imposztorokról és kitüntetett eseményekről (causes célébres) szóló könyvekben, és még ma is emlékeznek rá a pireneusi faluban, Artigat-ban, ahol az események négyszáz évvel ezelőtt lejátszódtak. A történet egy színdarab, két regény és egy operett szerzőit is megihlette."
"Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj" - de nemcsak a táj, hanem a múlt is. Szálljunk hát le, nézzük meg közelebbről! Sokkal közelebbről (mikroszkóppal, mondja Peter Burke), és mindabban, ami korábban államok, nemzetek, osztályok története volt, eszmeáramlatok és konjunktúrák mozgása, felismerhető lesz a régvolt emberek alakja, élete, néha akár arcvonásaik is. Őket a mikrotörténelem nem a nagy személytelen történelmi erők puszta bábjaként ábrázolja, hanem mindig valós mozgástérrel rendelkező, cselekvő egyénként, aki aktívan alakítja saját sorsát. A modern társadalomtörténet megélt életüket helyezi a vizsgálódás középpontjába. A sorozat köteteiből megtudhatjuk, milyen volt a "sógorság fája" egy középkori magyar nemes nézőpontjából, hogyan foglalhatta el katonatársa hitvesi ágyát és családi birtokát egy 16. század végi francia imposztor, miért vádolta boszorkánysággal az új-angliai Salemben a közösség egyik fele a másikat 1692-ben, hogyan vezetett tettlegességhez a tiszaberceli földesurak ellentéte 1784-ben, miért tartott cigány szeretőket egy előkelő somogyi nemesasszony, miért kezdett ördögűzésbe egy pap a 17. század végi Piemontban - tehát nemcsak azt, hogy "hol lakott itt Vörösmarty Mihály", de azt is, hogyan élte meg az életét a régvolt korok embere. S a részletgazdag képen nemcsak az életszagú jeleneteket vagy a furcsaságokat látjuk jobban, hanem a mélyebb összefüggéseket is, amelyek értelmezéséhez ma már sok rokontudomány (néprajz, antropológia, pszichológia, szociológia, régészet, művészettörténet) segíti a történészeket.
Vissza