Nat Turner vallomásai

Fülszöveg

1831-ben egy néger rabszolga, Nat Turner, az Egyesült Államok Virginia államában hetvenedmagával föllázadt, lemészárolt több tucat fehér embert, és három napig rettegésben tartotta a környéket. De Nat Turner kezéhez csak egy ember vére tapadt, szerelmét, a fehér Margaret Whiteheadet ölte meg.
Ez volt az észak-amerikai néger rabszolgaság történetének egyetlen jelentős lázadása.
Nat Turnert elfogták, halálra ítélték, kivégezték.
Mi lakott Nat Turner lelkében? Hogy jutott idáig? Milyen ember volt Nat Turner, a prédikátor, aki Isten igéjével vezette rohamra lázadó négereit?
Erre keres feleletet William Styron, a Virginiában született világhírű amerikai regényíró, amikor a siralomházban Nat Turnert önmagával, önmaga emlékeivel és lelkiismeretével szembesíti.
Nat Turner végiggondolja az életét, s az olvasó előtt kibontakozik a korabeli Amerika széles körképe, egy emberi lélek rejtett mélye. De a regényből nemcsak a múlt, a jelen is kirajzolódik. Talán ez az oka, hogy a regényt a fehér fajgyűlölők és a néger fanatikusok egyaránt ádáz haraggal támadták. Styron becsületes választ keres az elnyomottak és az elnyomók vitájára, híven ábrázolja a kor talán legnehezebb problémáját, s fölvillantja a remény sugarát: az emberek közt nincs áthághatatlan akadály, s az áldozat Nat Turner, és meggyilkolt szerelme, a fehér Margaret Whitehead áldozata sem volt hiábavaló. Vissza