Beh kedvesek vagytok nekem

Fülszöveg

Mindenki legalább egy regényt meg tudna írni: a saját élete regényét, szoktuk emlegetni. Valójában persze (sajnos vagy szerencsére?) az emberek inkább élik, mint írják a maguk életét. De a kunszentmiklósiak szerencséjére most akadt egy földink, aki megírta élete, pontosabban gyermek- és ifjú kora regényét. A Virágh Gedeon utca elején él egy öreg, nádtetős házban a nyolcvanas éveit taposó Naszvadi György. Csaknem vakon, „sort sor alá tapogatva", de élénk belső látással idézi elénk emlékezete mélységeiből a családja küzdelmes, értékekben gazdag életét, és a maga útját a nyári libapásztorságtól, részes aratástól az érettségiig, a jegyzőgyakornokságig.
Ahogy cseperedik az öt testvér, költözik egyik utcából a másikba a család, úgy barangolhatjuk be velük a régi Szentmiklós lelki tájjá varázsolt, egykori valóságos tájait: a Bakért meg a Székalját, az Epres utcát meg Tasskertest, miközben hol disznóvágásra, hol bakéri ladikázásra, majd a jégverte határba, aztán meg a református templom... Tovább

Fülszöveg

Mindenki legalább egy regényt meg tudna írni: a saját élete regényét, szoktuk emlegetni. Valójában persze (sajnos vagy szerencsére?) az emberek inkább élik, mint írják a maguk életét. De a kunszentmiklósiak szerencséjére most akadt egy földink, aki megírta élete, pontosabban gyermek- és ifjú kora regényét. A Virágh Gedeon utca elején él egy öreg, nádtetős házban a nyolcvanas éveit taposó Naszvadi György. Csaknem vakon, „sort sor alá tapogatva", de élénk belső látással idézi elénk emlékezete mélységeiből a családja küzdelmes, értékekben gazdag életét, és a maga útját a nyári libapásztorságtól, részes aratástól az érettségiig, a jegyzőgyakornokságig.
Ahogy cseperedik az öt testvér, költözik egyik utcából a másikba a család, úgy barangolhatjuk be velük a régi Szentmiklós lelki tájjá varázsolt, egykori valóságos tájait: a Bakért meg a Székalját, az Epres utcát meg Tasskertest, miközben hol disznóvágásra, hol bakéri ladikázásra, majd a jégverte határba, aztán meg a református templom istentiszteletére, s a főtéri publikációra hívja meg képzeletünket a szerző. S hogy milyen láttató erővel, milyen szemléletesen teszi mindezt, arról tanúskodjon Kunszentmiklós nagy író-fia. Varga Domokos, aki még kéziratban olvasta ezt a könyvet, s utóbb így dedikálta az írójának a saját legújabb munkáját: „Naszvadi Györgynek, a régi szentmiklósi élet avatott tollú megörökítőjének barátsággal, szeretettel Varga Domokos 2002. április 9-én"
Balogh Mihály Vissza