| I. | 5 |
| Alkibiadész monológja az erkélyen | |
| A Hold púderesen túlérett csöndje és a függöny muzeális özönvize | |
| Végvél az új Nomen | |
| Zuhatag-függöny és paradoxon | |
| Az éjszaka: a bizonytalanság kiszámított orgiája | |
| Kérdés és felelet, élet és halál | |
| A kérdés: a földi lét konkrét határainka ijesztó tapintása | |
| Istenhez-emelkedettségemben éreztem a földhöz-kötöttséget: az imák imája - ívelő híd | |
| A szeretet érzi, hogy témája titok | |
| Miért ennyire abszolút a szeretet a világban, és miért ennyire abszolútan lehetetlen? | |
| II. | 9 |
| A szeretet tragikus felvetése. Allegóriák a szeretet témájára | |
| A hajnal tér-kérdés, nem idő-kérdés. | |
| Magányos hajnali nász a virágok között: áldozat bemutatása mint önmagában vívott Laokoon-küzdelem | |
| Narcisszusz viaskodása és két szolga leskelődése | |
| A gyönyörűség rendkívüli építészeti harmóniája. Metafizikai szimmetria-mámor | |
| III. | 16 |
| A műfajok kérdése, a legérthetetlenebb titok, hogyan tud valaki egy témát egy stílusban végigírni - szellemi tetanusz | |
| Két pólus: vagy a mű vagy én. A téma nem tud a képről, a kép nem tud a témáról | |
| A részletek hűtlensége az egészhez. A részletek téma-ellenes lázadása végtelen | |
| IV. | 22 |
| A két leselkedő szolga | |
| Ma esküvő lesz: szenvedni annyi, mint szolgálni. A feleség a férj örök elveszettségének istennője | |
| "Nem törődöm vele, tehát isten" - a mitológiák formulája | |
| Beszéd: öl nélküli hetéra | |
| Esküvő előtt gyónnia kell! A püspök alszik. Nyitott ablaka: lárma és szemérmetlenség | |
| Női jelenlét, női távollét: finom patikamérleg két kiegyensúlyozott serpenyője | |
| A püspöknek szolid és masszív bűnök kellenek, nem gyóntatja Narcisszuszt | |
| V. | 29 |
| Narcisszusz Joanhoz menekül | |
| Az összes távoli nőt megidézi? | |
| Lehet-e költészetet és csalást egy formulába szorítani? Ajándék Joannak | |
| A menyasszony: kiéheztetett oroszlán | |
| A férfiak semmibe veszik a nőket - és csak miattuk adják adják utolsó csepp vérüket | |
| Pipere-hűség és pipere-hűtlenség | |
| Álomkép Joanról | |
| A szerelem főparancsa: a férfi önmetamorforázódása | |
| A szerelmi nihilizmus vak hullócsillagai | |
| Lódobogás, Narcisszusz a lombok között | |
| Ablaknyitás. Megint az ablakok. Sértődött Joan: "Ki az?" | |
| Megérezni egy férfi jelenlétét! | |
| VI. | 43 |
| "A fiamat keresem" | |
| A fiúk költők, az apák erkölcsösek | |
| Csak egy szomj van: az igazság | |
| Narcisszusz kilép a bokrokból. Az ütés | |
| A szenny: kozmikus ízléstelenség | |
| Az apa csalódása fiában | |
| Elvben vannak aránytalan, túlzó érzelmek, a valóságban soha | |
| VII. | 50 |
| Apja végtelen szomorúsága | |
| Virágok - emberek. A virág: ima | |
| Az idő szörnyű misztérium-mókái | |
| Túlélni a távozó fiúkat | |
| A kápolnában, az oltár előtt: második monológ-próba | |
| A reformátor igazságfogalma: egyszerűség és irracionalizmus | |
| A tradícióval ölelkezni, csókolózni, közösülni kell! | |
| Történelem-paródiám komédia, nem kritika | |
| Az apa imája: pozitív kérések helyett kínok rendszerezése | |
| A fájdalom: abszolút merev üvegpáncél | |
| Természetes időráma - mesterséges időráma | |
| Narcisszusz csecsemő: ebihal. Az ebihal felnőtt: fehér istenszobor | |
| VIII. | 75 |
| A két beteg Joan villájában: a megvert fiú és az agyvérzéses apa | |
| Narcisszusz, excrementum, Joan | |
| Két-színpados misztériumjáték | |
| A belekből erkölcsi romlás lett, a maszkból isten | |
| Narcisszusz monológja a belső dolgokról | |
| Hogy pusztít a vadász és hogy pusztít a nő? | |
| A szeretet: félelem? | |
| Találkozás az elborult agyú apával | |
| IX. | 96 |
| A fiatal püspök beszélgetései a spanyol királlyal | |
| A francia hercegnő | |
| A püspök elalszik a lombok között. Rettenetes álma | |
| Reggel a király gyónni jön hozzá | |
| Bűn és felelősség | |
| X. | 111 |
| A püspök álma: túlfűtött szerelem. A hercegnő ruhája | |
| Reggel gyónni jön. Egyetlen halálos bűne sincs | |
| A távozó hercegnőt izgatja a püspök erkölcstana | |
| Közel férkőzött hozzá, szinte a testén belül volt | |
| XI. | 117 |
| A hercegnő és a király. Beszélgetés a gyónásról | |
| Lelki ringyóság és testi szüzesség | |
| Apológiák bordélyháza a trónterem | |
| A hercegnő esti sétája az erdőben. Halála | |
| XII. | 136 |
| A püspök reggeli sétáján rátalál a meggyilkolt hercegnőre | |
| A könyv undorító a hiányzó tetthez viszonyítva | |
| Mindig másik metafora, mindig másik vízió | |
| Nem-gondolat és nem-metafora utáni vágya | |
| A szomjúság orphikus biztonsága | |
| Lehetetlenség: számok közül az egyes | |
| Fejemen a mitra lángnyelv, kezemben a pásztorbot tekergó aranykígyó | |
| XIII. | 148 |
| A püspök kudarca. De neki kell esketnie Narcisszuszt és menyasszonyát. Álma a lovashintóban: a meggyilkolt hercegnő az ő menyasszonya | |
| Velencébe megy három kedves szentjétől segítséget kérni | |
| Gyerekkori bűnök gyászos szárnyai | |
| Megbotránkoztató ideák a püspök szájából | |
| A fiatal püspök panaszos levele anyjának | |
| XIV. | 183 |
| Alkibiadész monológja folytatódik | |
| A szeretet éjszakai nihilre-mázolt fogalma: vagy belemerülni vagy hasonlatot hasonlatra dobálni | |
| A szó az átlagember értelmezése szerint, és a zseni értelmezése szerint | |
| Rögeszmém a létezésről: evilági tapasztalat vagy isteni oltás? | |
| Realitás és irrealitás abszolút különbségek-e vagy csak viszonylagosak? Realitás-ösztön vezessen-e cselekedeteinkben vagy az irrealitásé? | |
| A virág: a forma és a káosz ütközése. Mi a káosz és mi a szimmetria? | |
| A lehetőség: ime az emberi szabadalom | |
| Bacchkus mérleg az életem. Igaz, egyéniségembe vetett hitem csak illúzió | |
| Az "egyszerű" és a "komplex" Alkibiadész egyenletében | |
| A hegyi egér örjöngő vágy, hogy a vízbe ugorjék | |
| A céltalan gondolkodás logikai képe: minden önkínzó probléma-spórázása dacára kialakult harmónia | |
| Csak a definiálhatatlant érezzük igazán precíznak | |
| A céltalan gondolkodás állapotában élhetem át a választ az egyetlen fontos kérdésre: mi a gondolat? - mert azt a választ csak átélni lehet | |
| A hangulatok az élet legegyetemesebb kategóriái | |
| A séma egyrészt gyáva kertelés, másrészt az őszinteség legszentebb isten-plagizáló mozdulatai | |
| Egy metafora rajza: egy ember alaprajza | |
| A próza: a virág fixálása, hangya-nyüzsgése, a költészet: a virág hintázó lebegtetése. Én birtokolni akarom a virágot, a nőt, a költőből hiányzik a birtoklási vágy | |
| Életem örök nosztalgiája: a gyönyört adó tárgyat nem megfogni, hanem elereszteni | |
| A próza a morál műfaja, a költő szabadon úszika tárgyak között | |
| Céltalan gondolkodás: örök jelen-kábulat. Halálfélelem? | |
| Megvalósult opusok világa. Műalkotás és napló - két világ vad összefüggéselensége | |
| A "megfigyelés" komolytalansága | |
| A tárgy kimeríthetetlen, mert a tárgy nincs, csak a lélekből feltámadó asszociációk kimeríthetetlen sokasága van | |
| A művészet lappangó tragédiája: témája a dolgok tematizálhatatlansága | |
| Utószó | 248 |
Folytatás Microsoft-tal