Napom, napom fényes napom

Előszó

Gyimes sajátos „Patakország" az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. A Gyimes helynév első okleveles adata a „Ghemes" (1677-ből). 1626-ban Bethlen Gábor várat, nagyobb vámházat emelt Moldva és Erdély határánál, romjai ma is láthatók. Nem tudni miért, a nép e maradványt Rákóczi várnak nevezi. Talán az első települések éppen a vámházhoz kapcsolódtak. Az első biztos adat Gyimesvölgye lakosságáról egy 1721-es összeírás, ez 19 vándorló családról szól. A Gyimes név a gim szóra vezethető vissza, olyan hely, ahol sok a gímszarvas. Czirbusz Géza szerint (Erdély, 1908.141) a Ghymes névfejtése a következő: „figyelő hegy a gót gaumján igéből jött vala". A Tatros „tatárost" jelent. Első okleveles említése 1466-ból maradt fenn. A román Trotu§ magyar eredetű víznév. A „Lok" elsősorban földrajzi fogalom, szláv eredetű közszó, jelentése patak menti rét, sima hely (románul luncá). A „Gyimes-Loka" név először 1701-ben szerepel hivatalos irományokban. A „Gyimesi lunka" megnevezéssel is találkozhatunk.
A Tatros folyó felső vízgyűjtőjének területe - a Gyimesi szorosig - mintegy 650 km2. A Tatros a Szellő-hegy (Vf. Viscol - 1496 m) északnyugati lejtőjén ered. Gyimes vidéke (Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok) területe 201,5 km2, míg lakossága 1996. január 1-én 8958 fő volt. A Gyimes völgyének megközelítése Középcsík területéről, a Gyimesi-hágó irányából történik. A Gyimes vidéket a 12A országút szeli át: Csíkszereda és a Gyimesi-szoros közti távolság 50 km. A Csíkszereda-Gyimesvölgye vasútvonalat 1897. október 18-án adták át a forgalomnak.
Csíkszereda irányából Gyimes határát a Fügés-tetői hágón (a csángók Csermászónak, Szermászónak vagy Sermászónak nevezik) érjük el, ahonnan csodálatos látvány fogadja a látogatót. A Fügés aljában már a Tatros vize völgyében folytatjuk mintegy 30 km-es utunkat, ahol a völgyben települt falvakat a mellékvölgyekben, azaz „patakokban" lakók éppen „ gödör"-nek mondják. A szájhagyomány szerint legelső település a Gyimes völgyében, a Bükkben, Sáncloka volt.
A Gyimes völgyét, ezt a felső völgyszakaszt, a Tatros vize forrásvidékét három nagyközség lakói népesítették be: Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Mijloc) és Gyimesbükk (Ghimes-Fáget - már Bákó megyében van). Az itt élő magyarokat csángóknak nevezik. Vissza