Naplók és útleírások a 16-18. századból

Fülszöveg

Az Universitas Könyvkiadó sorozatának címe (História Litteraria - „irodalomtörténet ) XVIII. századi, irodalomtörténeti szintézist először készítő régi magyar íróink öneszmélésére utal. Utal továbbá arra a felfogásra, amely általános a régi magyar irodalom csaknem nyolcszáz éves története során, s amelynek ismerete nélkül e századok irodalma csak felszínesen érthető meg: irodalom mindaz, ami le van írva. A história litteraria ennek értelmében sokféle irodalmi műfaj együttesét is jelenti. Sorozatunkban mind forrásműveket, mind tanulmányokat publikálunk, a legfőbb kritérium a közölt művek szakmai újdonsága és tudományos igényű feldolgozása. Kiadatlan kéziratok szövegét közöljük kötetünkben. Két naplóban a 17. század harmadik évtizedének jeles alakjai elevenednek meg. Nagyfalvi Gergely püspöki helynök Győrből tudósít a Bethlen-féle 1626. évi betörésről, a török elleni harcokról, a jezsuiták győri letelepedéséről, a rekatolizáció mindennapi ügyeiről, Pázmány Péterhez és másokhoz fűződő kapcsolatáról. Hodik János evangélikus püspök ugyanezekben az években Biccséről számol be Esterházy Miklós nádor térítő tevékenységéről, rögzítve azt az asztali beszélgetést is, amelynek résztvevői: Hajnal Mátyás jezsuita szerzetes, Esterházy nádor és ő. Naplójából fény derül Biccséről való elűzetésére és adalék olvasható a Pázmány Péter Kalauzára, adott wittenbergi válaszhoz. A harmadik napló kalendáriumba írott feljegyzésekből áll össze. A bejegyzők közt találjuk Bocatius János költőt is. A katolikus Csáky Péter és az evangélikus Radvánszky László itáliai úti beszámolója az 1720-as években keletkezett. Vissza