Naplójegyzetek - Gondolatok

Előszó

Azok számára, akik br. Eötvös József életével behatóbban foglalkoztak, a most közzétett naplójegyzetek és gondolatok nem jelentenek meglepetést. Tudomásuk volt ugyanis arról, hogy Eötvösnek kora ifjúságától fogva szokása volt kis zsebkönyvekbe írni munka vagy séta közben támadt gondolatait és ötleteit, melyeket azután műveiben felhasznált. A Gondolatokat is ilyen feljegyzéseiből állította össze.
Az eredeti zsebkönyvecskéket azonban kevesen látták. Mindössze Csengery Antalról tudjuk, hogy azokat - kétségkívül br. Eötvös József halála után - látta és olvasta, mert irodalmi hagyatékában olyan kivonatok maradtak reánk, melyek Eötvösnek az 1867-i kiegyezésről szóló véleményét, továbbá a Deák Ferencről és Ferenc József császárról mondott megjegyzéseit tartalmazzák. Ezekben személyekkel és tényekkel szemben itt-ott erős kritika nyilvánul; bizonyára ez volt az oka annak, hogy családja nem foglalkozott az egyébként értékes feljegyzések közzétételének kérdésével. Azok a szempontok azonban, melyek évtizedeken át akadályai lehettek a kiadásnak, időközben elvesztették jelentőségüket. Eötvös jellemzései vagy bírálatai ma már senkit sem sértenek, sőt éppen ellenkezőleg, történeti forrásértéket nyertek, melyeket a kiegyezés korának történetírói okulással olvashatnak. Ez a tárgyi szempont késztette a Magyar Tudományos Akadémiát is arra, hogy közrebocsássa br. Eötvös József feljegyzéseit és azokat a gondolatait, melyek az 1864-ben megjelent Gondolatok kiadása után támadtak benne. Néhai nagy elnöke halálának hetvenedik esztendejében ezzel hálás kegyeletének is jelét akarta adni.
Vissza