Napló 1917-1922

Fülszöveg

Vázsonykői ?és zicsi Zichy Eleonóra (1867-1945) 1885-ben ment férjhez Andrássy Gyula fiához, Andrássy Tivadarhoz (1857-1905). Tivadar halála után négy évvel a családi vagyon egyben tartása miatt sógorával, ifjabb Andrássy Gyulával (1860-1929) házasodott össze. Fiatal korától naplót vezetett, a húszas években emlékirat írásába is belefogott, végül nem készült el vele. Az 1917–1922 közötti éveket felölelő jegyzetei sem teljesek, vannak hiányos és töredékes szakaszai, bejegyzései, de mindezek nem vonnak le páratlan értékükből. Az írások nemcsak magándolgok, -események és történetek repertóriuma, hanem leveleket, bejegyzéseket és a családtagok feljegyzéseit is megörökítő valóságos és hiteles kordokumentum, melyben Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Bethlen István és mások által írt sorok is szerepelnek. A diplomatikus férjjel szemben az asszony szókimondó és határozott, nem rejti véka alá ellenszenvét például a Károlyiakkal vagy másokkal szemben, amikor a lánya esküvője vagy az emigráció kérdése felmerül. A család a világháborút követően komoly anyagi veszteségeket szenvedett el: az erdélyi vadászkastélyt a románok, a tőketerebesit a szlovákok foglalták el, a naplóban számos rész foglalkozik a fosztogatásokkal: „Erdélyben iszonyú pusztítások folynak, amiről persze az újságok hallgatnak. Sok az erdélyi menekült. Rengeteg sok kastélyt feldúltak a románok. A falvak egymásnak háborút üzennek. Az erdélyi urak és földbirtokosok a béketárgyalásokig teljesen koldusbotra juttatják és a magyarokat addig kipusztítják. […] A csehek is rendet csinálnak és most Szepes felett a lengyelek kezdenek nyugtalankodni. A szerbek pedig csak Pécsig terjeszkednek. Egypár francia megjött és undorító látni az értük való szerelmi hevülés túlzásait. Pedig egyre jobban kezdik kimutatni imperializmusuk foga fehérjét, és nem értem miért őrüljünk meg a gyönyörtől, valahányszor egy francia megjelenik a látóhatáron.”
A páratlanul gazdag forrásanyag Magyarország történelmének egyik legizgalmasabb időszakát taglalja, melyben a világháború, a forradalom, Trianon, a Horthy-korszak első évei ugyanúgy benne vannak, mint a kor ismert közéleti személyiségei Kun Bélától Friedrich Istvánon át Bethlen Istvánig és Teleki Pálig. E portrék nem csupán szubjektív benyomások lenyomatai, Zichy Eleonóra igencsak tájékozott volt a korszak politikatörténetében, számos politikust ismert személyesen, ahogy az arisztokrácia szinte valamennyi tagját. Visszaemlékezése a boldog békeidők krónikája, kritikái, helyzetértékelései olykor meghökkentően hatnak az eseményeket vagy a személyeket nem ismerők számára.
Vissza