Nándor Vágh-Weinmann kiállítása

Előszó

Az az örömteljes mozgalom, amely az eddigiek során csak a szocialista országok szoros kapcsolatából adódott, hogy egy-egy nemzet vidéki városai testvéri kapcsolatokat létesítenek egymás között, immár kiszélesült. Ez év elején olvashattuk a napilapokban, hogy a dél franciaországi Nizza és Szeged testvérvárosok lettek. A francia-magyar kulturális kapcsolatok elmélyítését ez az európai városközi kontaktus teremtés minden bizonnyal elő fogja segíteni. A hivatalos szervek, Nizza és szeged tanácsai közti kulturális tervek realizálásában sokat tehetnek az egyes magyar-francia művészek is. Konkrétan arra gondolunk, hogy a Provance-ban-Nizzához nem messze - lakó magyar származású Vágh-Weinmann festőcsalád szívesen támogatná e most születő kapcsolat kibontakozását. Ezt arra a reményteljes ígéretre alapozzuk, amelyet Nándor, Maurice és André Vágh-Weinmann festőművészek, tavalyi sikeres budapesti tárlatuk alkalmával Szegeden történt látogatásukkor hivatalos formában is megtettek. Kitünik ez Nándor Vágh-Weinmann itthon szerzett benyomásait tükröző alábbi szavaiból is: "... Nagy megelégedéssel tapasztaltam hazámban a művészek lelkes munkálkodását. Örömömre szolgál, hogy jó és széleskörű művészgárda van. A francia-magyar képzőművészeti barátságot mi is alakítgatjuk". Úgy véljük, hogy a Vágh-Weinmann festőcsalád mostani szegedi reprezentatív kiállításának létrehozása-mely a Kulturális Kapcsolatok Intézetének és a Kiállítási Intézmények gondozásában történt-, a már megindult, csírázó és fejlődőképes magyar-francia művészeti kapcsolatok helyi építésének jegyében fogant." Vissza