Nánási kalendárium és helytörténeti kalendárium 2007

Előszó

A Nánási kalendárium hatodik kötetét tartja most kezében. A szerkesztő éppen ezért úgy gondolta, hogy talán már nem is kellene különösebb ismertetést írni az éppen aktuális kötet elé, hiszen Istennek hála sikerült sokakban felébreszteni az érdeklődést a sorozat iránt és úgy érezzük jó néhányan vannak, akik úgy december eleje táján már várják az „új sütetű" kalendáriumot. Nos, jelentem ismét elkészült a jövő évre szóló kis kötet, benne hasonló módon, mint eddig, írások városunkról, emberekről, intézményekről - egyszóval tollpihényi üzenet a jövőnek a múltból a mán keresztül.

Ami fájdalmas: 2006-ban elveszítettük a „Tanító Urat", a város fáradhatatlan kutatóját, dolgozatok sorának készítőjét, Draviczky Imrét, akinek írása, írásai nélkül még soha kalendárium nem jelent meg. Elszólíttatott közülünk, pedig még nagyon sok mindent feltérképezhetett volna, de így is köszönet mindazért a felbecsülhetetlen gyűjtésért, amelyet vaskos kéziratai őriznek. Kötetünkben több írását is olvashatják, régebbieket is, de eddig publikálatlanokat is. Az ő emlékezetének szenteltük ezt az összeállítást - és ennek jegyében első írásunk róla szól Péteri Lajos tanár úr tollából.

És hogy mi mindent rejtenek a kalendárium lapjai?

Az első fejezetben két jelentős lelkipásztorra emlékezünk, Apostol Elek és Balla Árpád nagytiszteletű lelkipásztor urakra, akik meghatározó, emberformáló egyéniségei voltak a református egyháznak és közösségének. Alakjuk felelevenítése már csak azért is aktuális, mert 2007-ben lesz a Hajdúnánási református egyházközség és a református elemi iskola 390 éves. 2007-ben lesz 120 éve, hogy megszületett a város egyik meghatározó, huszadik századi markáns egyénisége - a helyi gazdasági élet kiemelkedő személyisége, Csiha Győző. Egy külön fejezetet szenteltünk emlékének, munkásságának. Itt többek között részleteket olvashatnak az elmúlt évben megjelent A Hozomány c. kiadványból.

Aztán még a gazdaság helyi színpadának máig meghatározó szereplője a Ventifilt ZRt., azaz régebben a Szellőző Művek Hajdúnánási Gyáregysége. Az egykori „szellőzős" időkről emlékezett a gyár volt munkása, Tímári Lajos bácsi. Az oktatás területéről ezúttal az óvodákról esik szó, egészen pontosan Bundáné Gyöngyösi Mária önállóan is megjelent könyvének - Hajdúnánás óvodatörtének - rövidített változatát olvashatják.

S persze még mindig kísért a háború, a háború utáni vészterhes idők. A kényszermunkára hurcolások emléke is feltűnik Dombi Imre és Varga Sándorné írásaiban.

Több helyen is találkozhatnak majd dr. Varga Sándor városi főorvos nevével, azt gondolom az idősebb nemzedék még emlékszik rá valamelyest. Mónus Imre és dr. Oláh Imre írásai a köztiszteletben álló orvos emlékét idézik.

Egy külön fejezetben olvashatnak régi újságokban megjelent írásokat, elsősorban a Hajdúnánási Újság 1912-es évfolyamából, ugyanis 2007-ben lesz 100 éve, hogy megjelent a Hajdúnánási Újság, s bár nem ez volt az első sajtóorgánum Hajdúnánáson, de közel negyven évig folyamatosan megjelent. Most is megtalálják a közhasznú adattárban a már hagyományos statisztikai adatsorokat, az előző év városi kitüntetettjeit, hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét, illetve miután 2006 a választások éve volt, így a parlamenti képviselőnket, illetve a helyi képviselők névsorát, bizottságok összetételét.

Szintén külön fejezetben emlékezünk városunk tragikusan korán elhunyt költőjére, a 100 éve született Maghy Zoltánra. Ismét jelentkezik az Egyszer volt... fejezet, ahol ma már nem létező dolgokról olvashatnak, így pl. a város egykori kútjairól, a volt Királyi Járásbíróságról, a Bocskai Olvasókörről, vagy a 60-70-es években a művelődési házban nagy sikerrel működött amatőr színjátszó körről, de szintén ebben a fejezetben kapott helyet Máró Gábor írása arról, hogyan is volt egykoron a párválasztás, szórakozás, mi is volt az a korzó.. A Családi kör c. fejezetben ismét több, ismert nánási családról olvashatnak, illetve az életmóddal összefüggő emlékezések kaptak helyet. Ide kapcsolódik az a rész is, ahol nagy pásztor famíliákról szóló történeteket adtunk közre, elsősorban a Márókkal kapcsolatosan Béres András és Draviczky Imre tollából.

Kötetünk végén Péteri Lajosné megismertet bennünket régi nánási étkezési szokásokkal, ízletes régi nánási ételekkel és nem utolsósorban megtudhatjuk, hogyan is kell kenyeret sütni otthon, a kemencében, illetve hogyan sütötték régen hetente, a malomkerék nagyságú finom házi kenyeret.

Bizonyára sok mindenről és mindenkiről nem ejtettem szót, de közel hetven hosszabb-rövidebb írást kapott helyet ebben a kötetben, több mint háromszáz oldalon. Nagyon fontosnak tartjuk, mindamellett, hogy tapasztalat szerint szívesen olvassák a kalendáriumot, egyre többen hoznak írásokat is. És ez nagyon jó dolog. Természetesen ezek az írások nem tudományos igénnyel készültek, legtöbbjük pusztán emlékezet alapján íródott, de ennek a sorozatnak az egyik szándéka kezdetektől fogva az, hogy pótolja azokat a mesélős, anekdotázó békés, ma már idilli közösségi alkalmakat, amikor mindezekre még ráértek az emberek. Ezek az idők úgy tűnik végérvényesen elmúltak , azonban nem tehetünk le arról, hogy mentsünk, rögzítsünk minden amit lehet az utánunk következő nemzedékeknek. Ezt tesszük.

Megköszönöm minden kedves adatközlőnek, segítőnek, akik írásaikkal gazdagították kötetünket és engedjék meg, hogy külön köszönetemet fejezzem ki újfent Péteri Lajosné nyugalmazott gimnáziumi tanárnőnek, aki fáradhatatlanul szervezett, gyűjtött és hozta az anyagokat, mindamellett, hogy maga is több írást bocsátott rendelkezésre.

Külön köszönjük az anyagi támogatásokat, mindazoknak a szervezeteknek, intézményeknek, különösen kiemelve legnagyobb támogatónkat, Hajdúnánás Város Önkormányzatát - akik hozzájárultak ahhoz, hogy ismét napvilágot láthasson a Nánási kalendárium, immár a 2007 évre szóló. Vissza