1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jog-Állam-Politika 2011/2.

Jog- és politikatudományi folyóirat - III. évfolyam 2. szám

Szerző
Győr
Kiadó: Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Kiadás helye: Győr
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 198 oldal
Sorozatcím: Jog-Állam-Politika
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


2011 2
¦ Az Európai Unión belül a határok megszüntetése, az ellenőrzések felszámolása, tehát a mozgásszabadság biztosítása nem volt elképzelhető anélkül, hogy a tagállamok a bel- és igazságügyi területen az együttműködésüket ne fokozták volna. Az együttműködés elmélyítése iránti igény egyrészt azzal volt magyarázható, hogy a fizikai határok felszámolása miatt a tagállamok önállóan már nem voltak képesek egyes problémák megoldására, így példának okáért, szükségessé vált a határokon átívelő bűnüldözés szabályozási kereteinek a kialakítása. Másfelől a bel- és igazságügyi tárgyú együttműködést az is elősegítette, hogy annak egyes eszközein keresztül éppen a belső piac működését lehetett és lehet továbbra is hatékonyabbá tenni. | Czigler Dezső Tamás - Horváthy Balázs
¦ A szerződéskötés sokszor a kockavetéshez hasonlít, nem tudjuk, hogy mi jön ki belőle. A szerződés a jövőnek készül és elvárt, hogy az előkészítés során a lehetséges kockázatokat is lehetőségeikhez mérten... Tovább

Fülszöveg


2011 2
¦ Az Európai Unión belül a határok megszüntetése, az ellenőrzések felszámolása, tehát a mozgásszabadság biztosítása nem volt elképzelhető anélkül, hogy a tagállamok a bel- és igazságügyi területen az együttműködésüket ne fokozták volna. Az együttműködés elmélyítése iránti igény egyrészt azzal volt magyarázható, hogy a fizikai határok felszámolása miatt a tagállamok önállóan már nem voltak képesek egyes problémák megoldására, így példának okáért, szükségessé vált a határokon átívelő bűnüldözés szabályozási kereteinek a kialakítása. Másfelől a bel- és igazságügyi tárgyú együttműködést az is elősegítette, hogy annak egyes eszközein keresztül éppen a belső piac működését lehetett és lehet továbbra is hatékonyabbá tenni. | Czigler Dezső Tamás - Horváthy Balázs
¦ A szerződéskötés sokszor a kockavetéshez hasonlít, nem tudjuk, hogy mi jön ki belőle. A szerződés a jövőnek készül és elvárt, hogy az előkészítés során a lehetséges kockázatokat is lehetőségeikhez mérten feltérképezzék. A kérdés az, hogy egy gazdasági (pénzügyi) válság bekövetkezése e normál üzleti kockázat mértékét meghaladó olyan esemény-e, amelyhez, mint előre nem látható, el nem hárítható eseményhez (vis maior) tapadó jogkövetkezményeket lehet alkalmazni? Jelesül a szerződés megszűnésére történhet-e sikeres hivatkozás annak ellehetetlenülése miatt, vagy megnyílik a lehetősége az egyoldalú szerződés megszüntetésnek, felbontásnak, milyen alapon és mekkora esélye van a bírósági szerződésmódosításnak? | Nochta Tibor
¦ Mert ha igaza van Heller Ágnesnek, hogy egy filozófusnak saját életében helyt kell állnia tanaiért ( ) akkor ez talán fordítva is igaz: a szellem emberét a tettei teszik igazán hitelessé, mintegy pecsétet téve rá: az élet igazolhatja a művet. Bibóból annyira sugárzik minden nagy felfedezőnek a sorsa, hogy a saját korában nem becsülik ( ) mert szembeszegül a szokásos, hallgatólagosan elfogadott nézetrendszerekkel, és nem tud „úszni az árral", hogy élete csak bukás lehet. Én Bibót a Lukács György ifjúkori műve értelmében gondolom tragikus alaknak, vagyis azok közé a hősök közé tartozónak, akik már halottak, mikor a színpadra lépnek. Nem véletlen, hogy a pártállami időkben egy párt-bértollnok Bibót bukott politikusnak minősítette ( ) a nagy hősök a lényegben élnek, vagy ahogy Lukács György kifejezte, sorsuk „a tökéletesen levés". | Nagy J. Endre
¦ Egy megtett cselekedet, amely bíróság elé kerül, ki van téve a törvény (lex) megítélésének. A peres eljárás (actio) feladata, hogy a megtett cselekedetet helyesen rendelje hozzá a törvényhez. Ezáltal mind a megtett cselekedet, mind a törvény kétségessé válik. Mindkettő helyes hozzárendelése csak akkor történhetik meg, ha egyfelől a törvényre orientálva meghatározzák a cselekményt, másfelől ha a cselekményre orientálva értelmezik a törvényt. A peres eljárásnak ez a kettős feladata kétféle kérdés kialakításához vezet a törvényszéki ügyön belül, az egyik a logikai fajta (genus rationale), amelynek feladata a megtett cselekedet megítélése, a másik a törvényes fajta (genus legale), amelynek feladata a törvény megítélése A logikai fajtában tehát egy megtörtént cselekmény megítéléséről van szó a törvény alapján; a törvényes fajtában pedig egy törvény megítéléséről egy megtett cselekmény alkalmából. | Adamik Tamás Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem