Fülszöveg
Az
ÁRPAD-HAZI SZENT PIROSKA ÉLETE ÉS KORA
)ec,en szem
-r J ték el Konstantiná-
RPAD-HAZI SZENT PIROSKA , , Q ^ .,
- É L E T E É S K 0 R A--f0^" ,SzCnt LaSzl°
--királyunk arvasagra
jutott leányát, Piroskát, aki Eiréné néven II. Ióannész Komnénosz bizánci császár felesége volt, és a keleti kereszténység nagy szentjei közé tartozik. E kötet címe mégis: Az idegen szent. Xené, azaz az „Idegen" szerzetesi nevet vette fel halálos ágyán, és az általa alapított Pantokrátor-templomban temették el. Elgondolkodtató és megható, hogy egy császár feleségeként, nyolc gyermek anyjaként, mélyen vallásos lelkülettel, sikeres életmű után miért választotta az „Idegen" nevet? E könyv megírásának egyik - meglehet, nagyon személyes - indítéka, hogy sok évszázad után, legalább saját hazájában, ahol Szent Lászlónak kifejlett kultusza van, leánya ne legyen többé szinte teljesen idegen.
Az Árpád-házi történet évszázadai alatt hatalmas és szent egyéniségek sora tűnt fel. Szent István környezetében élt...
Tovább
Fülszöveg
Az
ÁRPAD-HAZI SZENT PIROSKA ÉLETE ÉS KORA
)ec,en szem
-r J ték el Konstantiná-
RPAD-HAZI SZENT PIROSKA , , Q ^ .,
- É L E T E É S K 0 R A--f0^" ,SzCnt LaSzl°
--királyunk arvasagra
jutott leányát, Piroskát, aki Eiréné néven II. Ióannész Komnénosz bizánci császár felesége volt, és a keleti kereszténység nagy szentjei közé tartozik. E kötet címe mégis: Az idegen szent. Xené, azaz az „Idegen" szerzetesi nevet vette fel halálos ágyán, és az általa alapított Pantokrátor-templomban temették el. Elgondolkodtató és megható, hogy egy császár feleségeként, nyolc gyermek anyjaként, mélyen vallásos lelkülettel, sikeres életmű után miért választotta az „Idegen" nevet? E könyv megírásának egyik - meglehet, nagyon személyes - indítéka, hogy sok évszázad után, legalább saját hazájában, ahol Szent Lászlónak kifejlett kultusza van, leánya ne legyen többé szinte teljesen idegen.
Az Árpád-házi történet évszázadai alatt hatalmas és szent egyéniségek sora tűnt fel. Szent István környezetében élt Szent Gellért, Szent Adalbert, Szent Imre, a későbbi évszázadokban az Árpád-házi boldogok és szentek hosszú sora. Közöttük a népies vallásosságot, az irodalmat és a művészeteket nagymértékben inspiráló Szent Margit, Szent Erzsébet és Szent László. Szerény véleményünk szerint Szent Eiréné egyenrangú személyként szerepelhet ebben a sorban. Semmi nem indokolja, hogy ne adjunk igazat Moravcsik következő szavainak: „Ha a XII. századi bizánci irodalmi emlékeket: a történetírók és költők műveit s a szentek életét olvassuk, újra találkozunk Eiréné császárné alakjával, s ezek az írások hazájában alig ismert alakjára oly fényt árasztanak, melynek megvilágításában nemcsak életének egyes képei tűnnek elő, hanem kibontakozik előttünk élete maradandó alkotása is, mellyel új hazáját, Bizáncot megajándékozta: a Pantokrátor-monostor."
Vissza