Előszó
A történelem lehelete suhog végig vén Európán, írta Bécs vezető
lapja 1914 júl. 25-én. Azóta sok minden történt. A leheletből pusztító
orkán lett, mely évezredes fákat csavart ki a népek erdejéből, köztük a magyart. Átvirrasztott éjszakák dermesztő csendjében sokszor már-már úgy látjuk, hogy a Láthatatlan Kéz a mi sorsunk egére is felírta a »menetekel«-t. Azok pedig, akik rendületlenül bíznak a jobb jövőben, fáradságot nem ismerve mentik a romok alól azt, ami menthető.
Egy ilyen mentési akció az a vállalkozás, mely a magyar városok
történelmének egy könyvsorozat alakjában való kiadását tűzte ki
feladatául. Valami olyan folyamat ez, amit a régi császári és királyi ármádiában retablirozásnak neveztek. Seregszemlét tartunk városaink felett, hogy azok múltjában rejlő erők eljöhessenek a jelen segítségére. Seregszemlét tartunk, hogy a megrozsdásodott fegyvereket
ismét kitisztíttassuk, a hiányokat pótoljuk, az elnyűtt ruha helyett újat vásároljunk. Seregszemlét tartunk, hogy túl a trianoni papírhatárokon is lássák, hogy a magyar kulturának minden őrhelyén vannak virasztók, kik nem ismerik a fáradságot.
Ennek a seregszemlének kulturális és nemzeti jelentőségét átérezve, a legnagyobb készséggel támogattam a Magyar Városok Monográfiája szerkesztőségének azt a tervét, hogy a kiadni tervezett könyvsorozatnak második kötete Nagykőrös város története legyen.
Miként nem véletlen, hogy ez a vállalkozás éppen most indult meg, mikor a magyar városoknak a legnagyobb szüksége van arra, hogy a múltban rejlő szellemi értékeiket, mint modern Csaba vitézeket segítségül hívják a jelen nehézségeinek leküzdésére, úgy nem véletlen az sem, hogy ebben a szellemi felvonulásban Nagykőrös város mindjárt a második helyre került, mert hiszen alig van magyar város, amelynek múltja több tanulságot nyújthatna, mint éppen a mienk.
Éppen ezért, amilyen szerencsésnek tartom azt Nagykőrösre, hogy
a Magyar Városok Monográfiája szerkesztőségének a választása mindjárt a vállalkozás kezdetén Nagykőrösre esett, hiszem, hogy ez a választás épp ilyen szerencsés magára a vállalkozásra is, amelynek sikere pedig nemcsak a magyar városoknak, de a magyar kulturának is nagy érdeke.
Ennek a vállalkozásnak elsősorban kultúrtörténeti jelentősége van.
A magyar városok története ugyanis a magyar kultura története.
Vissza