Nagycenk - Széchenyi kastély

Szerkesztő

Rappai Zsuzsa

Fotózta

Mihalik Tamás

Budapest

'Rappai Zsuzsa: Nagycenk - Széchenyi kastély ' összes példány

Kiadó:	Tájak-Korok-Múzeumok Szervező Bizottsága
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	16 oldal
Sorozatcím:	Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára
Kötetszám:	43
Nyelv:	Magyar
Méret:	16 cm x 12 cm
ISBN:	963-555-991-7
Megjegyzés:	8. kiadás. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A mai Nagycenk a korábban is hasonló nevű település és Kiscenk - korábban Dánielcenk - összevonásából jött létre. Első írásos említésével 1243-ban találkoztunk, ekkor adományozta IV. Béla a Chenke nevű birtokot Simon soproni ispánnak. 1423-ban Kanizsai István szerezte meg, majd 1536-ban házasság útján a Nádasdy-család birtokába került. A Wesselényi-féle összeesküvés miatt Nádasdy Ferencet 1671-ben kivégezték, s birtokait a császári kincstár elkobozta. I. Lipót császár 1677-ben Cenket a Draskovics családnak adta el, s tőlük került még ez évben zálogjogon Széchenyi György kalocsai érsek birtokába, aki ezt Lőrinc öccsének engedte át.
Széchényi Lőrinc fia, György 1697-ben grófi címet kapott, majd 1711-ben a birtokot örökjogon megváltotta. A Felsővidéket megszerző Széchényi György érsek végrendelete értelmében a birtokrészeket csak a család férfitagjai örökölhették, ettől kezdve Nagycenk neve szorosan összeforrott a Széchényi családdal.