Nagybánya és környéke

Fülszöveg

Nagybánya - ha e nevet halljuk, leghamarabb a hajdani festőiskola jut eszünkbe, amelynek annyi neves, vagy kevésbé ismert tagja örökítette meg hegyeinket, a Virághegy alatt meghúzódó bányásztelepülés utcáit, épületeit, nyüzsgő piacát, az itt élőmunkálkodó embereket, s vitte messzire hírét a nagybányai tájnak, ennek a nagyon is provinciális, mégis oly otthonos, vendégszerető kisvárosnak. Pedig mennyi látnivaló van még itt, ami a város és a környék múltjáról mesél! Mennyi épület, utca, völgy, emlékhely, hány itt született, vagy itt élt tudós, író, költő, művészember, akiket talán a véletlen sors szeszélye sodort e tájra, de akiknek életét meghatározta, megihlette e föld, a környező hegyek-völgyek, a nagybányai kék ég, a Bányavidék sajátos történelme, világa, társadalma!
Kötetünk új grafikai köntösben az 1990-es évek népszerű közművelődési kiadványsorozata, az EMKE Füzetek javított, részben átszerkesztett anyagára támaszkodik, újabb adatokkal, térképekkel, gazdag fehér-fekete és... Tovább

Fülszöveg

Nagybánya - ha e nevet halljuk, leghamarabb a hajdani festőiskola jut eszünkbe, amelynek annyi neves, vagy kevésbé ismert tagja örökítette meg hegyeinket, a Virághegy alatt meghúzódó bányásztelepülés utcáit, épületeit, nyüzsgő piacát, az itt élőmunkálkodó embereket, s vitte messzire hírét a nagybányai tájnak, ennek a nagyon is provinciális, mégis oly otthonos, vendégszerető kisvárosnak. Pedig mennyi látnivaló van még itt, ami a város és a környék múltjáról mesél! Mennyi épület, utca, völgy, emlékhely, hány itt született, vagy itt élt tudós, író, költő, művészember, akiket talán a véletlen sors szeszélye sodort e tájra, de akiknek életét meghatározta, megihlette e föld, a környező hegyek-völgyek, a nagybányai kék ég, a Bányavidék sajátos történelme, világa, társadalma!
Kötetünk új grafikai köntösben az 1990-es évek népszerű közművelődési kiadványsorozata, az EMKE Füzetek javított, részben átszerkesztett anyagára támaszkodik, újabb adatokkal, térképekkel, gazdag fehér-fekete és színes képanyaggal egészítve ki az azokban foglalt ismereteket. Ajánljuk mindenkinek, aki szeretné jobban megismerni múltunkat és jelenünket, s hiteles tájékoztatást szeretne kapni anyagi és szellemi örökségünkről, történelmi, művészeti és művelődési hagyományainkról.
,yAz a darab föld, melyet északon és keleten az Avas, Kőhát és Gutin hegyláncolata választ el Máramaros megyétől, melynek déli részét a Lápos kanyargó vize szeli át, nyugati határát a Szamos balpartja képezi, geográfiailag hatái'olt teriilet jellegével válik ki az őt környező szomszédságból. [ ] Más itt a levegő, más az ég, más az embereknek az életmódja, foglalkozása, eszejárása. Szat-már megyében vagyunk és érezzük, hogy lényegileg mégsem tartozunk a vármegyéhez. Ki tudja ezt megmagyarázni? Ki tud ennek a helyzetnek nevet adni? [ ]
Volt egy nagy emberünk, aki meg akarta keresni a feleletet en~e a kérdésre. Teleki Sándor gróf, Kővárvidék ifjú főkapitánya, koltói kastélyából gyönyörködve a körös-körül emelkedő hegyek panorámájában, megértette a hegyláncolatbeszédét. Tőle származott a merész gondolat, hogy Kővárvidéke egyesüljön Nagybányával, és azzal az egész vidékkel, ?nely Szinyér-VáraljátólKapnikiga Szamoson innen fekszik és új megyét alkosson, ?nelynek székhelye Nagybánya legyen."
SCHÖNHERR GYULA Nagybánya és Vidéke 1899
Ahhoz, hogy a Bányavidék történelmének, művelődéstörténetének bár nevezetesebb eseményeit, személyiségeit valamelyes igényességgel számbavehessük, a tájat idéző, annak bölcső-melegében fogant irodalmi műveket, emlékeket is mellé állítva, egyetlen könyv nem elegendő: egész sorozatra van szükség. Legyenek ezután megjelenő köteteinknek is hűséges olvasói, gazdagítsák könyvespolcaikat a Bányavidék múltját, történelmét, hagyományait idéző kiadványainkkal! Vissza