Fülszöveg
„A nagy cserfa asztal szegletén jól elfértek a bácsi a nénivel, de a tálak alig a tetején. Ebben egy kis friss túró, fenyőfakéregben; odább egy tál újmódi, korán érő fekete szőlő; egy kis mézzel főzött retek, üvegfedél alatt, mandulával a jó szájíz végett; és hónapos retkek, amiket a fogások között rág az ember, hogy ne unja el magát. A kövér, forró leves párolog a tányérban. A néni alig mer hozzányúlni."
(Vet elei István)
„Azt mondták, hogy a szeretet ellenszolgáltatás. Ha szeretnek bennünket,' akkor valamiért szeretnek. Ok nélkül nincs szeretet. Az oktalan szeretet képtelenség. ( ) Körülbelül így beszéltek. Én megjegyeztem, hogy mégiscsak önmagunkért kell szeretni bennünket."
(Kosztolányi Dezső)
„ .a kert kapujában megjelent egy emberi forma, aki jött felém, a füzek felé, a part irányában. ( ) Hosszú, vékony, emberi forma, fehér fürdőköpenyben. Olyan könnyedén jött ( ), hogy szinte nem is jött, mint inkább szállott, mint egy kísértet a fehér köpenyével a csillogó...
Tovább
Fülszöveg
„A nagy cserfa asztal szegletén jól elfértek a bácsi a nénivel, de a tálak alig a tetején. Ebben egy kis friss túró, fenyőfakéregben; odább egy tál újmódi, korán érő fekete szőlő; egy kis mézzel főzött retek, üvegfedél alatt, mandulával a jó szájíz végett; és hónapos retkek, amiket a fogások között rág az ember, hogy ne unja el magát. A kövér, forró leves párolog a tányérban. A néni alig mer hozzányúlni."
(Vet elei István)
„Azt mondták, hogy a szeretet ellenszolgáltatás. Ha szeretnek bennünket,' akkor valamiért szeretnek. Ok nélkül nincs szeretet. Az oktalan szeretet képtelenség. ( ) Körülbelül így beszéltek. Én megjegyeztem, hogy mégiscsak önmagunkért kell szeretni bennünket."
(Kosztolányi Dezső)
„ .a kert kapujában megjelent egy emberi forma, aki jött felém, a füzek felé, a part irányában. ( ) Hosszú, vékony, emberi forma, fehér fürdőköpenyben. Olyan könnyedén jött ( ), hogy szinte nem is jött, mint inkább szállott, mint egy kísértet a fehér köpenyével a csillogó atmoszférában. Mint egy nagy lepke, úgy szállott. Ügy is kaptam feléje, a karomat meglengetve, mint egy lepkefogó."
(Szomory Dezső)
A kötet szerzői többek között Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Palotai Boris, Pap Károly, Petelei István, Szomory Dezső.
Noran Libro
www.noranhbro.hu kiado@noranhbro.hu
Vissza