Előszó
A tisztelt olvasó, érdeklődő kolléga valójában egy új szakmai, művészeti kiadványt tart a kezében. A magyar felsőoktatási intézmények egyik legfiatalabb tagja, a Kőrösi Csorna Sándor Főiskola...
Tovább
Előszó
A tisztelt olvasó, érdeklődő kolléga valójában egy új szakmai, művészeti kiadványt tart a kezében. A magyar felsőoktatási intézmények egyik legfiatalabb tagja, a Kőrösi Csorna Sándor Főiskola (Békéscsaba) újabb időszaki kiadvánnyal (periodikával) jelentkezik.
A kötet szerkesztői és a főiskola felelős vezetői úgy ítélték meg, hogy egy főiskola rangját nemcsak hallgatóinak tudása, tanárainak minőségi oktató munkája minősíti. Megítélésünk szerint a minősítés része lehet a szakmai közvélemény számára is hozzáférhetővé tett tanulmányok sora, a művésztanárok kisebb-nagyobb közzétehető munkája. A publikálás lehetősége a fiatal, kezdő oktatók számára új teret nyit, a már kezdő kollegákat pedig újabb kísérletekre ösztönözheti.
A kiadott periodika, Kőrösi Tanulmányok néven, egyrészt továbbgondolásra késztetheti a nyári akadémia résztvevőit, a távoktatásban tanulókat, másrészt értékes cserealap lehet országon belül és a határainkon kívüli magyar pedagógusok körében is. Mindkettőben okkal bízunk.
A periodika 3. sorszáma arra utal, hogy a kiadványt két kötet előzte meg. 1993 nyarán adtuk ki - elsősorban az erdélyi magyar tanítók számára - első kötetünket, melyben főleg saját kollegáink tanítási tapasztalatainak összegzése, a pedagógiai, pszichológiai tanulságok rendszerezése szerepelt.
A második kötet 1994 tavaszán jelent meg, mely kiadvány a Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulóján szervezett országos történeti és művelődéstörténeti tanácskozáson elhangzott előadásokat adta közre. E kötetben - kollégáink mellett - értelemszerűen országos szakértők, s a régió más intézményeinek munkatársai is szerepeltek.
A mostani szám tizennégy tanulmányt tartalmaz; a lektor véleménye szerint is igényes összeállításban. A tanulmányok nyílt főiskolai tudományos felhívásra készültek, témaköreiket a szerzők tudományos-szakmai érdeklődésén túl a mai magyar felsőoktatás legaktuálisabb kérdései határozták meg. Külön figyelmet fordítottunk a határainkon túli - köztük is elsősorban az erdélyi - magyar tanítók által megválaszolásra várt problémákra, megközelítésekre. E törekvés a főiskola jelenlegi és jövőbeli szerepéből is következik, amikor egy lehetséges regionális állami főiskola kompetenciájára építünk.
Vissza