Fogott figurák (dedikált példány)

Fülszöveg

Nagy Zoltán Mihálynak (1949, Nagybakta), a Kárpátalján élő szerzőnek a nevét A sátán fattya címmel 1991-ben megjelent regénytrilógiájának első része (és egyben első regénye) tette széles körben ismertté. Később, a mű második, budapesti kiadásakor (Magyar Napló, 2000), miután az anyaországi olvasók és szakmabeliek is megismerhették a regényt, meghozta a teljes elismertséget, amelynek bizonysága a József Attila-díj (2005), és hogy 2005-ben beválasztották a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé.
Az író első regényével nem a "semmiből" robbant be az irodalmi köztudatba: az azt megelőző bő két évtizedben a szerző novellák, versek sokaságát publikálta kishazai és anyaországi fórumokban, többször nyert első díjat irodalmi pályázatokon. Bár az elsőt még hat regény követte, a novella műfaját továbbra is művelte, műveli napjainkban is.
A szerző novelláinak hősei "egyszerű" emberek: juhász, nincstelen kolhoztaggá kényszerített egykori húszholdas gazda, állami gazdaság kocsisa, egészséges nemzeti érzületű apa, a kolhozrendszer életképtelenségét felismerő egykori alapító tag, a rettentő nélkülözésben darabka földjüket aprópénzért eladni kényszerülő atyafiak, munkahelyének elvesztése után anyaországi vendégmunkássá vedlett gyári ezermester, kibékíthetetlen nemzedéki ellentéteken keserűen meditáló öregember. A szerző "titka" és elvitathatatlan érdeme a maximális azonosulás hőseivel, akiknek sorshelyzetét, konfliktusait gyakran monológszerűen előadott saját gondolataik síkján jeleníti meg, nemegyszer költői eszközöket is felhasználva; valószínűleg ez a forma és stílus teszi olvasmányossá az írásokat. Vissza