Fülszöveg
ÖNÉLETRAJZ
Nevem Nagy szül. Filipás Vilma. "Iparos szülők második gyer-?.iV^'mekeként születtem. Szent József
napján, 1936-ban, Kanizsán. Ot-hat
éves lehettem, amikor szüleim visszaköltöztek Martonosra és ott éltünk.
A általános iskola nyolc osztályát Martonoson kezdtem, majd Kanizsán fejeztem be. A szakközépiskolát Szabadkán végeztem el. '"^p Amíg az általános iskola tanulója voltam, többször játszottam ifjúsági színdarabban, szeretettel roptam a j magyartáncot és szavaltam. Az isko-Sfer la befej eztével három évig aktív tagja voltam a martonosi önkéntes tűzoltótestületnek és a színjátszócsoportnak.
Bár Szabadkán élünk, Martonost és Kanizsát most is nagyon szeretem az emlékeivel együtt. Országunkban, amerre csak folyik a Tisza, Martonos az egyetlen helység, amely a Tisza ölelésében él. Ősrégi, sokat szenvedett falumat, okirataink 1237. X. 26-án említik először Martinus néven.
Szüleim és első férjem halála óta az öröm ritka vendég nálam, ez a verseimből is kiérezhetó....
Tovább
Fülszöveg
ÖNÉLETRAJZ
Nevem Nagy szül. Filipás Vilma. "Iparos szülők második gyer-?.iV^'mekeként születtem. Szent József
napján, 1936-ban, Kanizsán. Ot-hat
éves lehettem, amikor szüleim visszaköltöztek Martonosra és ott éltünk.
A általános iskola nyolc osztályát Martonoson kezdtem, majd Kanizsán fejeztem be. A szakközépiskolát Szabadkán végeztem el. '"^p Amíg az általános iskola tanulója voltam, többször játszottam ifjúsági színdarabban, szeretettel roptam a j magyartáncot és szavaltam. Az isko-Sfer la befej eztével három évig aktív tagja voltam a martonosi önkéntes tűzoltótestületnek és a színjátszócsoportnak.
Bár Szabadkán élünk, Martonost és Kanizsát most is nagyon szeretem az emlékeivel együtt. Országunkban, amerre csak folyik a Tisza, Martonos az egyetlen helység, amely a Tisza ölelésében él. Ősrégi, sokat szenvedett falumat, okirataink 1237. X. 26-án említik először Martinus néven.
Szüleim és első férjem halála óta az öröm ritka vendég nálam, ez a verseimből is kiérezhetó.
Szüleim elhunytak, de én azért még mindig „hazajárok". A szüleim sírjához és házukhoz. Szívem minden melegével magamhoz ölelem az omladozó falú szülői házat, bejárom a széljárta szobákat, leülök a konyha küszöbére pihenni, álmodozni. Járom a kertet, az udvart, búcsúzom a hűséges fecskepártól, amelyek az egykori tisztaszoba gerendájára raktak fészket.
Ha eljövök, nem kísér ki senki, és az út közepéről sem lengeti utánam fehér zsebkendőjét jó anyám, mint régen, amíg nem takart el az utca vége.
Vissza