Nagy Szent Leó beszédei

Tartalom

BEVEZETÉS 7
ELSŐ RÉSZ: Nagy szent Leó és az V. század világa.
I. Származása: Róma vagy Etruria? - 2. Nyilvános szereplése pápasága előtt; megválasztása. - 3. Róma városa az V. század közepén. - 4. Leó pápa és Róma népe. - 5. Működése a nyugati provinciákban. Egyházkormányzati elvei. - 6. Kelet és Nyugat az V. században; a teológiai gondolkozásmód különbségei. - 7. Leó és a monofizitizmus. Chalcedoni zsinat. Róma és Konstantinápoly. - 8. Leó halála. Tisztelete 10
MÁSODIK RÉSZ : A szöveghagyomány, hitelesség és időrend kérdései.
1. A jelenleg használható kiadások ; ezek forrásai: a lectionariumok, egyéb gyűjtemények. - 2. Hiteles és nem hiteles beszédek A téves tulajdonítás okai. - 3. A hiteles beszédek felosztása; miért vannak nagy számbeli eltérések az egyes csoportok között? - 4. A beszédek keletkezésének ideje. Csak pápaságának első évtizedében prédikált-e Nagy szent Leó? 25
HARMADIK RÉSZ: A beszédek gondolatvilága és felépítése.
I. Az egyházi beszéd fejlődése Nagy szent Leó koráig: 1. Legrégibb beszédfajok. - 2. Szentírásmagyarázó homilia. Keresztény exegétikus módszerek és ezek antik gyökerei. - 3. A tételes beszéd különböző típusainak kialakulása a korviszonyok hatására 40
II. Leó beszédeinek műfaji jellege és viszonya a korabeli beszédtípusokhoz: 1. Nem homiliák, hanem az egyházi év ünnepeivel és időszakaival szoros kapcsolatban álló liturgikus-thematikus beszédek. - 2. Az egyházi év liturgiája Nagy szent Leó beszédeinek tükrében. - 3. Miért kedveli a tételes beszédet, miért nem a homiliát? Mindössze két homiliaszerű beszéde van; ezek jellemző vonásai. - 4. Számos passió- és epiphania-beszéde a szentírásmagyarázó és a tételes ünnepi beszéd sajátos keveredése. Szentírásmagyarázatának jellemző vonásai. - 5. A Szentírás szerepe többi beszédeiben. - 6. Tételes beszédeinek szerkezete; a laza, asszociatív szerkesztés okai 48
III. A tételes beszédek első csoportja: dogmatikus-ünnepi beszédek.
1. Ezek célja. - 2. A bevezetés gondolatai és felépítése. - 3. Az ünnepi beszédek tárgyalása: legfőbb témák. - 4. Milyen lelkülettel fordul Leó a dogmatikus kérdések felé: az isteni szó tekintélye; az objektív hitogazságok fontossága az egyéni vélekedéssel szemben; hit és bölcseleti spekuláció; fides et intelligentia. - 5. Adogmatikus ünnepi beszédek előadásmódja: világosság, rövidség, emelkedett, nyugodt hang. - 6. A befejezés (rendszerint erkölcsi buzdítás) 69
IV. A tételes beszédek második csoportja: böjti és collecta-heszédek. 1. Etikai jellegűek; milyen értelemben? - 2. Főtémák. Egyes dogmatikai kitérések. - 3. Erkölcsi tanitasanak jellege: nem az érzelem és képzelet, hanem a hívő belátás útján akar elsősorban az akaratra hatni. - 4. Milyen motívumokkal serkent a segítő szeretet gyakorlására? - 5. Böjti beszédeinek főmotívumai; mindig a pozitívumot emeli ki, meggyőződéses kötelességteljesítésre nevel. - 6. Erkölcsi beszédeiben megnyilvánuló gyakorlati lélekismerete. - 7. A hagyományok megbecsülése; a közösség szeretete. - 8. Leó etikai beszédei és a római liturgia imádságai 90
V. Többi tételes beszédei: 1. Szentekről szóló panegyrikus beszédei: Sm. 85 (Szent Lőrinc), Sm. 82 (Szent Péter és Pál; Róma keresztény hivatása). - 2. Felszentelésének évfordulóin mondott beszédei. - 3. Alkalmi beszédei: Sm. 84 és 96. - 4. Összefoglalás 116
NEGYEDIK RÉSZ: Nagy szent Leó stílusművészete.
I. A retorika szerepe az ókorvégi pogány és keresztény irodalomban: 1. Az antik ember és a szép kifejezési forma. - 2. Császárkori retorika. - 3. A retorika és a keresztény írók és szónokok. - 4. Nagy szent Leó és a retorikus stílus 125
II. Leó nyelve grammatikai szempontból: 1. Kései latin nyelvtani formák Leó nyelvében. - 2. Határozottan törekszik a nyelvi tisztaságra 135
III. A retorikus stílus zenei elemei:
1. A mondatszerkesztésben megnyilvánuló ritmus: a) Történeti áttekintés. - b) Antithetikus-parallel szerkesztés, rövid mondattagpárok. - c) Trikolonok, tetrakolonok. -
d) Periodusok. - e) Membra et incisa. - f) Concinnitas 139
2. A clausulák ritmusa: a) A clausula-ritmus mibenléte. b) Történeti fejlődés. - c) Clausula mixta, az időmérték és a hangsúly viszonya. - d) Leó nagyobb mondatot záró clausuláinak áttekintése. - e) Clausula-ritmus a rövid mondatok és a mondattagok végén. Az utolsóelőtti kolon clausulája. - f) Leó clausulakezelésének tudatossága; szórend és szóválasztás a clausulák szolgálatában. - g) Van-e responsio? - h) A clausulakezelés, mint a hitelesség kritériuma. - i) Leó beszédeinek és a régi római liturgikus szövegeknek clausulái. - j) A clausularitmus további fejlődésének rövid áttekintése 150
3. Rímek, szójátékok: a) Végrím. - b) Kezdőrím (alliteráció). - c) Szójátékok 176
IV. A szónoki gondolatkifejezés stiluseszközei:
I. Szókincs: a) Költői szóhasználat. - b) Elvont főnevek gyakorisága, stilisztikai értéke. - c) Semlegesnemű főnevesített melléknevek. - d) -tor végű nomen agentis-ek. - e) Hosszú szóképzések. - f) A Szentírás nyelvi hatása. - g) A keresztény műszókészlet kialakulása. Görög hatás ; keresztény latin nyelvújítás. - h) A keresztény szókincs Leó beszédeiben: régi szavak új jelentéssel; új szóalkotások 185
2. A kifejezés tömörsége, ill. bősége: a) Történeti áttekintés. - b) Rövidség, tömörség Leó beszédeiben: a gondolatkifejtés és a nyelvi kifejező formák tekintetében. - c) A kifejezésbőség megnyilvánulási formái: díszítő jelzők, körülírások, genitivus inhaerentiae, páros kifejezések, disiunctio 204
3. Szónoki kiemelés: a) A szórend a szónoki kiemelés szolgálatában : kiemelt szó a mondat elejére kerül; hyperbaton, chiasmus. - b) Anaphora 210
4. Néhány szókép és alakzat: a) Metaphorák (formailag, tartalmilag). - b) Hasonlatok. - c) A gondolatközlés lendületesebb formái: apostrophe, megszólítás, szónoki kérdés, felkiáltás 215
V. Sm. 82, I részletes stilisztikai elemzése 227
VI. A stilisztikai rész összefoglalása 233
BEFEJEZÉS 234
BIBLIOGRAPHIA 236
NÉMETNYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS 242

Témakörök