1.062.486
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Bírósági mediáció
Szeged
| Kiadó: | Bába Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Szeged |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 237 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 978-963-319-027-2 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A mediare latin eredetű szó, jelentése: középen állni, egyeztetni, közvetíteni, békéltetni. Középen állva, a felek között, a bírói pulpituson, jogszabályban foglalt lehetőségünknél fogva is késztetést érzünk arra, hogy egyezkedésre sarkalljuk a feleket, megállapodást hozzunk létre közöttük Százszor hallott, ismerős szavak köszönnek vissza: „nem tudunk mit kezdeni egymással, döntsön a bíróság". A döntés pedig szükségszerűen magával hozza az egyik fél elégedettségét a másik rovására. A legtöbb esetben győztest és vesztest hirdetünk. Az elhatározás, hogy bírósághoz fordulunk vitás ügyeinkben, lélektanilag magában rejti a problémáinktól való szabadulásnak, a döntésért való felelősség bíróra történő átruházásának igényét. Majd a peres eljárás alatt szembesülünk azzal, hogy nem mondhatjuk el, amit szeretnénk, a valós problémát nem artikulálhatjuk, mert az ügyvéd vagy a bíró úgy ítéli meg, hogy az „nem tartozik szorosan a jogvitához". Alapkonfliktusunk ez által számos viszálykodó... TovábbFülszöveg
A mediare latin eredetű szó, jelentése: középen állni, egyeztetni, közvetíteni, békéltetni. Középen állva, a felek között, a bírói pulpituson, jogszabályban foglalt lehetőségünknél fogva is késztetést érzünk arra, hogy egyezkedésre sarkalljuk a feleket, megállapodást hozzunk létre közöttük Százszor hallott, ismerős szavak köszönnek vissza: „nem tudunk mit kezdeni egymással, döntsön a bíróság". A döntés pedig szükségszerűen magával hozza az egyik fél elégedettségét a másik rovására. A legtöbb esetben győztest és vesztest hirdetünk. Az elhatározás, hogy bírósághoz fordulunk vitás ügyeinkben, lélektanilag magában rejti a problémáinktól való szabadulásnak, a döntésért való felelősség bíróra történő átruházásának igényét. Majd a peres eljárás alatt szembesülünk azzal, hogy nem mondhatjuk el, amit szeretnénk, a valós problémát nem artikulálhatjuk, mert az ügyvéd vagy a bíró úgy ítéli meg, hogy az „nem tartozik szorosan a jogvitához". Alapkonfliktusunk ez által számos viszálykodó kinövéssel terhelődik, mely még inkább megnehezíti az ügy megoldását, a döntés elfogadását. Ősi ösztöneinket, melyet az igazság keresése vezérel, becsapva érezzük, mert nem leltünk rá az igazságra, mert nem szolgáltattak nekünk igazságot.A személyes konfliktusokkal terhelt, erősen érzelmi töltetű jogvitákban, mint például a családi ügyek, még inkább tetten érhető, hogy a konfliktusok miért válnak egy idő után megoldhatatlanná. A felek úgy érzik, hogy tehetetlenek egymással szemben, nem képesek többé meghallgatni egymást, s a beszédre való képtelenségük szorosan összefügg a gondolkodásra való képtelenségükkel, nevezetesen azzal, hogy képtelenek lesznek bármit is egymás szemszögéből átgondolni. Vissza
Tartalom
Előszó (dr. Kőrös András) 7Rövidítések jegyzéke 11
Bevezetés 13
I. fejezet: Az alternatív vitarendezésről (AVR) általában 17
1. Az alternatív vitarendezés kialakulása, fejlődése 17
2. Hagyományos és alternatív vitarendezési formák 22
3. Az alternatív vitarendezés sajátos formája, a közvetítés 32
4. A jogi mediációs modell 1 38
II. fejezet: A családi mediáció 41
1. A családi közvetítői eljárás specifikumai 41
2. A családi mediáció fejlődése Európában 43
3. A családi közvetítői eljárás alkalmazási területei 60
3.1. A válási mediáció 60
3.1.1. A házasság felbontásának rövid története 60
3.1.2. A válási tárgyalások 75
3.1.3. A válási mediáció nehézségei 78
3.2. A gyermekvédelmi közvetítői eljárás 81
3.3. A kapcsolatügyeleti mediáció 90
3.3.1. A kapcsolatügyeleti rendszer kialakulása, fejlődése
és működése egyes európai országokban 93
3.3.2. Kapcsolatügyeletek Magyarországon 105
3.4. A határokon átnyúló mediáció 110
3.4.1. Az „európai család" mint fogalom 110
3.4.2. A közösségi jogalkotás változása 121
3.4.3. A határokon átnyúló mediáció sajátosságai 124
III. fejezet: A közvetítői eljárás a bírósági eljárás keretében 129
1. A mediációs eljárás és a bírósági eljárás összehasonlítása 129
1.1. Bírósági mediáció és hagyományos mediáció 135
2. A mediáció alkalmazásának lehetőségei a bírósági eljárásban 139
2.1. A francia modell 139
2.1.1. A mediátor szerepe 146
2.1.2. Az ügyvéd szerepe 148
2.1.3. Mediáció a fellebbviteli bíróságon 149
2.2. Bírósági mediációs modellek más európai országokban 157
IV. fejezet: A családi mediáció sajátosságai a bírósági eljárásban 166
1.Tájékoztatási kötelezettség a mediációról 170
2. Az együttes- vagy társ mediáció 172
V. fejezet: A mediáció alkalmazása a hazai bírósági eljárásokban 173
A Közvetítői Törvény 173
1. A közvetítői tevékenység fogalma, célja, a közvetítő működése 177
2. A közvetítői eljárás 182
3. A bírósági közvetítői eljárás 186
VI. fejezet: A családi mediáció beillesztése a magyarországi bírósági eljárásokba 198
Konklúzió 207
Melléklet 219
I. számú függelék
(A 2005-2007-ig a mediáció bírósági gyakorlata polgári- és kereskedelmi ügyekben.) 228
II. számú függelék
(Családjogi ügyekben 2005. január-l-től 2007. október 31-ig terjedő időszakban bírósági eljárásban alkalmazott mediációk eredményességi mutatói.) 229
Irodalomjegyzék 230
Internetes források 237
Témakörök
Nagy Márta
Nagy Márta műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nagy Márta könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal