Jelentés a magyar közoktatásról 2000

Szerző

Nagy Mária

Radó Péter

Szerkesztő

Budapest

'Nagy Mária: Jelentés a magyar közoktatásról 2000 ' összes példány

Kiadó:	Országos Közoktatási Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	560 oldal
Sorozatcím:	Jelentés a magyar közoktatásról
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kilencvenes évek változásait tekintve nem túlzás állítani: közoktatásunk a kilencvenes évtizedben történelmi léptékű átalakuláson ment keresztül. Az intézmények fenntartásával kapcsolatos felelősség politikai önállósággal rendelkező helyi közösségekhez került, amelyek a szakmai tevékenység maghatározására is kiterjedő jogköröket kaptak. Egyházi és magánintézmények sokasága jött létre, alternatív pedagógia megközelítéseket alkalmazó iskolák és szakmai műhelyek alakultak ki. A közoktatás bizonyos területein (elsősorban a középiskolai oktatásban) jelentős mennyiségi növekedés zajlott le, másutt (a szakmunkásképzés területén) nagyfokú csökkenés történt. Az intézmények jelentős hányada élte át korábbi profiljának átalakulását, sok iskola indított újabb, a korábban megszokottnál előbb kezdődő és később végződő évfolyamokat. Ezáltal megváltoztak az alap- és középfokú, illetve a közép- és felsőfokú oktatás közötti határvonalak, átalakultak a rendszeren belüli tanulói továbbhaladás korábban évtizedekig változatlan útjai, átrendeződött az iskolarendszer vertikális tagolódása.
Egyedülálló - a közép-kelet-európai régióban példátlan - mértékben átalakult az oktatás tartalmára irányuló szabályozás rendszere. Az évtized első felében megszűnt a részletes központi tantervek követésének kötelezettsége, később az oktatás alapvető tartalmi követelményeit meghatározó új országos domunetumok keletkeztek. Az iskolák számára kötelezővé vált a pedagógiai munkájukat szabályozó saját dokumentumaik megalkotása. A helyi önállóság és a szakmai felelősség új helyzetbe hozta a tanári szakma egészét, és elkerülhetetlenül az iskolai feladatok, illetve a tanári szerepek átrendeződésével járt. Rendkívüli átalakuás zajlott le az iskolák és a pedagógusok szakmai támogatását szolgáló intézményekben, a szakmai szolgáltatások új formái alakulta ki. Miközben a gazdasági válság nyomán az évtized közepén drámai módon romlottak a közoktatás anyagi feltételei, a kilencvenes évek végére korábban mem látott nagyságrendben jelentek meg fejlesztési források. Ugyanakkor e források elosztására is új mechanizmusok jöttek létre, lehetővé téve az ezezkhez való hozzájutást a szakmai fejlesztés legkülönbözőbb műhelyei számára. Ennek nyomán a magyar közoktatásban azelőtt elképzelhetetlen mennyiségű innovációs kezdeményezés született. Vissza

Tartalom

Előszó	13
Halász Gábor - Lannert Judit: Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete	19
A kilencvenes évtized változásait meghatározó tényezők	19
Hazai kihívások	19
Globális kihívások	21
A szabályozási környezet változásai	23
Demográfiai folyamatok	24
A közoktatás demográfiai meghatározottsága	24
A népesség iskolázottsága	25
A magyar gazdaságban lezajlott változások 1989-1999	30
A bruttó hazai termék (GDP) alakulása	30
Kedvező folyamatok	33
Az államháztartás helyzete	34
Jövedelem és fogyasztás	35
A reáljövedelem alakulása	35
A keresetek alakulása a költségvetési szférában	36
Munkaerő-piaci folyamatok	37
A gazdasági aktivitás alakulása	37
Munkanélküliség	38
Társadalmi mutatók és folyamatok	40
A szegénység és jellemzői Magyarországon	40
A fiatalok egészségi állapota	44
Deviancia a fiatalok körében	46
Oktatás és közvélemény	48
Palotás Zoltán: A közoktatás irányítása	53
A magyar közoktatás-irányítás általános jellemzői	53
Irányítási szintek, funkciók és szereplők	53
A különböző területek irányítása	55
Ellátási felelősség, intézménytulajdon és iskolafenntartás	56
Változások a felelősségmegosztásban	57
Közigazgatás és oktatásigazgatás	58
A közoktatási irányítás egyes szintjei	58
Központi irányítás	58
Területi irányítás	62
Helyi irányítás	65
Az intézményi szintű irányítás	70
A közoktatás értékelési, statisztikai és információs rendszere	72
Értékelési rendszer	72
Statisztikai és információs rendszer	74
Pedagógiai szolgáltatások	74
Intézményi feltételek	74
Szaktanácsadás	76
Továbbképzési és információs szolgáltatások	77
Pedagógiai értékelés	78
Egyéb szolgáltatások	78
A társadalmi partnerek bevonása	79
Balogh Miklós: A közoktatás finanszírozása	83
A közoktatási kiadások alakulása	83
A közoktatás GDP-ből való részesedése	83
A kilencvenes évtized jellemző változásai és ezek magyarázata	86
A költségvetés közoktatási kiadásainak alakulása	88
Az egy tanulóra jutó kiadások alakulása	88
Változások a finanszírozás rendszerében	90
Az alapvető jellemzők	90
Az 1996-os törvénymódosítást követő változások	92
Az 1998-as kormányváltást követő változások	93
Változások a kiadások és bevételek szerkezetében	96
A finanszírozás hatékonysága	100
Imre Anna - Lannert Judit: Az oktatási rendszer és a rendszerben való tanulói továbbhaladás	105
Bevezetés: képzési szint, intézmény, program	105
Az iskolaszerkezet nemzetközi kitekintésben	107
A hazai iskolaszerkezet alakulása	110
Az oktatási rendszer szerkezetének vertikális változásai	111
Az oktatási rendszer horizontális szerkezetének változásai	117
A szakképzés szerkezetének átalakulása	123
Átjárhatóság és korrekciós utak	124
A közoktatás egyes szintjei	125
Az iskola előtti nevelés	125
Alapfokú oktatás	127
A középfokú oktatás	134
A középfokról kilépőket fogadó rendszerek	140
Az oktatás és a munka közötti átmenet	149
Az oktatás és a munka közötti átmenet mutatói, tendenciák	149
Az átmenet típusai	150
A munka és a tanulás kombinációja	153
Az iskolából a munkába való átmenetre vonatkozó politika	154
Pályaorientáció, tanácsadás	155
Felnőttképzés	157
Az oktatási rendszer nem önkormányzati szektorai: egyházi és magánoktatás	161
Egyházi és magánóvodák	162
Egyházi és magániskolák	163
Egyházi és magán-felsőoktatás	165
Kollégiumok	166
Vágó Irén: Az oktatás tartalma	169
Általános összefüggések	169
Az oktatás tartalmával kapcsolatos igények változása	169
Nemzetközi tendenciák	170
A közoktatás tartalmi szabályozása	172
A tartalmi szabályozás új rendszerének kialakulása	172
A Nemzeti alaptanterv bevezetése	173
Változások a tartalmi szabályozásban az 1998-as kormányváltás után	180
A vizsgarendszer	184
Változások az oktatás tartalmában	186
Tartalmi változások az általános képzésben	188
Tartalmi változások a szakképzésben	193
Tartalmi változások a közoktatás egyéb területein	197
A kiemelt területek fejlődése	204
A tertalmi változások közvetítői	222
Tankönyvek	222
Taneszközök	228
Szakmai fejlesztési programok és alapok	230
Szekszárdi Júlia: Az iskolák belső világa	239
A tanítás, a tanulás és a nevelés változásai	241
Új tartalmak az iskolák szakmai munkájában	241
A pedagógusok módszertani kultúrája	244
Tanórai és tanórán kívüli nevelési feladatok	246
Az osztályfőnöki funkció változásai	249
Az iskolákon belüli viszonyok alakulása	252
A helyi tervezés hatásai	252
Belső értékelés és minőségbiztosítás	256
Az iskolák és a szülők kapcsolata	257
Tanulók, tanulói közösségek	259
Az ifjúsági kultúra, az iskola és a szabadidős tevékenység megváltozása	259
A diákok és a felnőtt világ	260
Az iskolai osztály	263
Diákjogok	264
A diákok mentálhigiénéje	265
Gyermek- és ifjúságvédelem	268
Nagy Mária: Pedagógusok	273
Pedagógusstátus és pedagógus szakma	273
Létszám és összetétel	275
A pedagóguslétszámok alakulása	275
A szakma összetétele és rétegződése	280
A nem pedagógus iskolai dolgozók	283
Foglalkoztatás, bérezés	284
A foglalkoztatási viszonyok változásai	284
Helyi foglalkoztatási politikák	286
A jövedelmi viszonyok alakulása	287
A tanárok pedagógiai tudása, tantestületi kultúrák	292
Felkészülés a pályára	295
A tanárképzés változásai	295
A pedagógus-továbbképzés átalakulása	297
Halász Gábor: Az oktatás minősége és eredményessége	303
Mit jelent a minőség és az eredményesség?	304
Tanulmányi eredményesség a magyar közoktatásban	309
Az 1999-es Monitor vizsgálat eredményei	310
A szegedi vizsgálatok eredményei	317
A tanulói teljesítményeket meghatározó tényezők	320
A tanulói teljesítmények nemzetközi összehasonlításban	321
Az eredményesség egyéb mutatói	324
Radó Péter: Speciális igények az oktatásban	327
A fogyatékos gyermekek nevelése	327
A speciális oktatási igények meghatározása	327
A fogyatékosok oktatási rendszere	329
Gyógypedagógiai pedagógusképzés	331
Az integráció lehetőségei	332
A kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatása	334
A kisebbségi oktatás intézményrendszere	334
A cigány tanulók oktatása	336
A kisebbségi oktatás tartalma	339
A kisebbségi programok minősége és színvonala	341
Radó Péter: Egyenlőtlenségek és méltányosság a közoktatásban	343
Értelmezési problémák	343
Strukturális szelekció és az oktatás minősége	346
Strukturális szelekció	346
Az oktatás minősége	347
Az oktatási egyenlőtlenségek típusai	349
Lehetséges oktatáspolitikák és azok eszközei	359
Felhasznált irodalom	363
Adatbázisok	377
Függelék	379
Ábrák és táblázatok jegyzéke	345
Rövidítések jegyzéke	559