Nagy magyar államférfiak 2.

Előszó

Az internacionalizmust és az ateizmust nemcsak hirdető, de hatalmi szóval a tanuló ifjúságra generációkon át rákényszerítő politikai diktatúra megtette hatását hazánkban is.
A harmadik generációs mai fiatalság számára nem vagy csak alig mond valamit gróf Andrássy Gyula, Tisza István, gróf Apponyi Albert vagy éppen gróf Bethlen István neve.
A nemzeti tudatot kiölni akaró kommunizmus summázva vonta össze egy ellenségképbe a hercegek, főpapok, grófok és bárók léha, semmirekellő hadát. Tette ezt azzal a szándékkal, mert tudta, hogy igen sok esetben ezek közül kerültek ki történelmünk során a haza ügyét szívén viselő nemzetünk legnagyobbjai. E történelemformáló magyarok nem azért lettek nagyok, mert grófoknak születtek, hanem éppen ellenkezőleg, beleszülettek egy anyagilag független családba, ahol tanulhattak, utazhattak és alkalmuk volt felismerni és elsajátítani az állapotukból adódó felelősséget hazájukért, nemzetükért. Saját öncélú lehetőségeikről lemondva vállalták a haza sorsáért áldozatot hozó életet. Zrínyi, Rákóczi, Széchenyi, Teleki emléke és példája még a több mint negyven évi agyonhallgatás ellenére is világít. Ideje, hogy a többi agyonhallgatott vagy politikai okból elferdített nemzeti nagyjainkat is egyre szélesebb körben vegyük számba és népszerűsítsük. Vissza

Fülszöveg

Az elmúlt évtizedek hazai történelemtanítását a magyar nemzeti tudattól idegen történelemszemlélet és az elhallgatás jellemezte. Míg a monopolizált állami oktatás már az óvodás kortól sulykolta a magyarság számára idegen ideológiai és pártpolitikai népvezérek „hősi" életét, addig alig vagy csak torz beállításban hallhattunk azokról a nagy magyar államférfiakról (és nőkről), akik szóval és tettel a magyarság európai kötődésének jelentőségét hirdették és segítették elő.
Gróf Bethlen István és dr. Teleki Pál gróf életét a bécsi Szent István Egyletben elhangzott előadásokban a történelmi tényeknek megfelelően, élvezetes stílusban tárja elénk a szerző.
Dr. Csermőy-Schneidt Ottó 1906-ban született Szombathelyen. Édesapja huszártiszt volt, az első világháborúban a Császári és Királyi 3. sz. „Gróf Hadik" huszárezred parancsnoka, tábornokként ment nyugdíjba. Megíratta a Hadik huszárezred történetét és felállíttatta Budán a Várban Hadik András lovasszobrát. Csermőy-Schneidt Ottó mint gimnazista, tagja lett a Regnum Marianum cserkészcsapatának, melynek tisztje volt.
Az államtudományi doktorátus letétele és külföldi tanulmányutak után a Magyar Királyi Külügyminisztériumban majd a Magyar Rádió Külügyi osztályán dolgozott, később Náray Antal tábornoknak, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió elnökének személyi titkára lett.
1944-ben a budapesti Svájci Követségen a tolmács-titkári hivatalt töltötte be. 1945-ben a kommunista rendszer titkos rendőrsége börtönbe vetette.
1948-ban a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat idegennyelvű levelezője lett. 1961-ben kijutott Bécsbe. Itt a Böhler Nemesacél Konszern francia exportjának referenseként dolgozott, innen ment nyugdíjba.
Bécsben éveken át elnöke volt a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség Tanácsának és vezetőségi tagja a Szent István Egyletnek. Tagja a Szent Lázár Lovagrendnek, melynek magyar kancellárja. Birtokosa a Rend nagykeresztjének és a Pápai Szent Szilveszter Rend lovagkeresztjének. Vissza