Bitter István: Előszó | 11 |
Huszár Ilona: A szerkesztő előszava | 13 |
Pszichiátria és határterületei a XX. században | |
Tringer László: A pszichiátria önmeghatározása | 17 |
A pszichiátria XX. századi fejlődésének előzményei | 17 |
A XX. század pszichiátria-történetének áttekintése | 19 |
A második intézményi forradalom: a pszichiátriai szolgáltatások átalakulása napjainkban | 25 |
A pszichiáter mint szakértő: az igazságügyi pszichiátria | 29 |
A pszichiátria identitása századunkban | 29 |
A pszichiátria identitásának mai sarkkövei | 34 |
A pszichiátria és idegtudományok. Egy új integráció | 36 |
Irodalom | 36 |
Pisztora Ferenc: Neurológia és pszichiátria: riválisok vagy szövetségesek az utóbbi száz év hazai gyakorlatában | 37 |
Szemelvények a bel-, az ideg-, és az elmegyógyászat kapcsolatáról a XX. század folyamán Magyarországon nemzetközi kitekintéssel | 37 |
A belgyőgyászat, a neurológia és a pszichiátria miként váltak önálló szakmákká, s hogyan alakultak kölcsönös kapcsolataik a későbbiekben | 37 |
Összefoglaló következtetések | 57 |
Irodalom | 60 |
Moussong-Kovács Erzsébet: A pszichiátria és pszichológia kapcsolatai a XX. században | 61 |
Szemléletalakító hatások | 61 |
A kísérleti lélektan és az orvosi pszichológia műhelyeiről (Ranschburg Pál és Révész Géza) | 62 |
A budapesti Elme-Idegklinika agypatológiai-, kórélettani- és terápiás kísérleti vizsgálatainak hozzájárulása a lelki működések megismeréséhez | 65 |
Pszichodiagnosztikus vizsgálatok az aktív terápiák első korszakában | 67 |
Magyar Pszichoanalitikus Iskola | 68 |
Szondi Lipót munkássága a pszichiátria és pszichológia határmesgyéin | 70 |
A kapcsolatok alakulása a XX. század második felében | 71 |
Pszichológia a biológiai pszichiátriában | 71 |
Társaslélektani-pszichoterápiás kutatások, Mérei Ferenc szerepe | 72 |
A pszichológiai-pszichoterápiás kultúra terjedése a társadalomban és a szakemberek között | 74 |
Hogy folyt ez időben a pszichoterápia? | 74 |
A pszichológia és pszichoterápia a hivatalos medicinában, integrálódásának megnyilvánulásai | 75 |
Pszichiáterek-pszichológusok részvétele a Tudományos Társaságok, Egyesületek szervezésében | 76 |
Irodalom | 79 |
Ozsváth Károly: Pszichiátria és társadalomtudományok | 81 |
A téma körülhatárolása | 81 |
A társadalmi modernizáció és a lelki egészség | 81 |
A hazai pszichiátria nyitása a társadalomtudományok felé | 86 |
Az egészségügyi vonatkozású beilleszkedési zavarok | 87 |
Reszocializáció-rehabilitáció | 96 |
Mentálhigiéné-egészségfejlesztés | 96 |
Pszichiátriai epidemiológia | 97 |
A pszichiátriai betegekkel szembeni beállítódás | 101 |
A devianciákra vonatkozó általános következtetések | 102 |
Irodalom | 105 |
Szilárd János: Pszichiátria-gyermekgyógyászat (A gyermek- és serdülőkori pszichiátria a két "szülő" között) | 107 |
A gyermek- és serdülőkori pszichiátria önállósodási törekvései | 107 |
A hazai gyermek- és serdülőkori pszichiátria fejlődése és jelenlegi helyzete | 109 |
A jövő útja | 110 |
További dilemmák | 111 |
Összefoglalás | 113 |
Irodalom | 113 |
Lipcsey Attila: Neurokémia és a biológiai pszichiátria fejlődése a XX. századi magyar pszichiátriában | 115 |
Bevezetés | 115 |
Korai időszak a századfordulótól | 116 |
A század közepe | 116 |
Közelmúlt és jelen | 118 |
Irodalom | 119 |
Kopp Mária: A pszichiátria és a fiziológia határterületei a XX században | 120 |
Az élettan és a pszichiátria kapcsolódása | 120 |
Az élettan és a pszichiátria határterületeinek magyar vonatkozású eredményei | 120 |
A pszichofiziológia, a humán pszichés és élettani folyamatok összefüggéseit elemző tudományterület | 122 |
Magatartásorvoslás. A pszichofiziológiai szabályozási zavarok korai felismerésének és egészségmegőrzési klinikai alkalmazásának tudományterülete | 123 |
Az élettan és pszichiátria határterületén kiemelkedő kutatók munkásságának rövid ismertetése | 124 |
Irodalom | 126 |
A pszichiátria elmúlt 10 éve | |
Frater Rózsa: A betegellátás szerkezetének változásai az elmúlt évtizedben | 129 |
Bevezetés | 129 |
A fekvőbeteg ellátás helyzete és változásai | 130 |
A járóbeteg ellátás helyzete és változásai | 133 |
Intézményeink személyi és tárgyi feltételeinek változásai | 135 |
A rehabilitáció helyzete | 135 |
Morbiditásra vonatkozó adatok az ellátási rendszer tükrében | 136 |
Pszichiátriai betegek otthonai (szakmai és jogi garanciái) | 137 |
A pszichiátriai betegellátás megjelenítése az ombudsmani és emberi jogi civilszervezet vizsgálatának tükrében | 138 |
A pszichiátriai ellátás szerkezetének értékelése a szakorvosképzés szempontjából | 138 |
A hatályos adatvédelmi és egészségügyi törvénnyel kapcsolatos problémák | 138 |
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről | 139 |
Összefoglalás | 139 |
Irodalom és a hatályos törvények jegyzéke | 140 |
Füredi János: A posztgraduális képzés | 141 |
Bevezetés | 141 |
A szakképzés | 141 |
A ráépített szakmák | 143 |
A továbbképzés | 144 |
A látogatás | 145 |
Összegzés | 146 |
Irodalom | 146 |
Tariska Péter: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium működése (1992-1995) | 148 |
A Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagjai | 148 |
Saját testületi működés | 148 |
Állásfoglalás kialakítása minisztériumi megkeresésekben | 149 |
Egyéb külső megkeresések alapján történt javaslattételek | 150 |
Pályázatok elbírálása | 151 |
Oktatás | 151 |
Vizsgálatok | 151 |
Összegzés | 152 |
Gerevich József - Füredi János: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium működése (1995-1999) | 153 |
A Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagjai | 153 |
A négy év összegezett tapasztalatai | 154 |
Ügyek, amelyekkel a négy év alatt foglalkoztunk | 155 |
Összegzés | 157 |
Kuncz Elemér: A Magyar Pszichiátriai Társaság elmúlt 10 éve | 158 |
Bevezetés | 158 |
1990-1999 krónikája | 159 |
Utószó | 170 |
Nagy Magda - Oszkai Judit: A tudományos tevékenység részletes áttekintése (1990-1999) | 171 |
Akadémiai doktori és kandidátusi értekezések | 171 |
PhD. értekezések | 173 |
Könyvek | 174 |
Könyvrészletek | 182 |