Nagy Lajos király építkezése és emlékei Máriacellben

Előszó

Részlet a kötetből:

"Máriacell évszázadokon át volt Közép-Európa leghíresebb búcsújáróhelye és az maradt napjainkban is. A történelem járása hozta magával, hogy ide mindenekelőtt a régi Habsburg-birodalom, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia népei zarándokoltak és zarándokolnak: osztrákok, magyarok, csehek, horvátok és szlovének; számuk az egyéb zarándokokkal és látogatókkal együtt évi átlagban meghaladja a másfél-, kétmilliót. A máriacelli Madonna méltán viseli hát a Magna Mater Austriae, a Mater Gentium Slavorum és a Magna Domina Hungarorum díszes címeket.
Az ősi kegyhelyet immár hat évszázada eleven szálak kötik a magyar néphez, amióta I. Lajos királyunk - kit a Nagy melléknévvel tisztel a történetírás - impozáns, méltó szentélyt emeltetett itt a seregét győzelemre segítő celli Szűzanya tiszteletére. A katolikus magyar nép Máriacellt mindig magáénak tudta, afféle „nemzeti szentélynek" tekintette. Ezért is került neve magyaros írásmód szerint használatba így: Máriacell. Annál meglepőbb, mily kevéssé érdekelte Máriacell a magyar tudományos világot, hiszen a hivatottak: történészek, műtörténészek, vallás- és művelődéstörténeti kutatók, kevés kivételtől eltekintve, alig-alig méltatták figyelemre a magyar nép körében oly nagy népszerűségnek örvendő búcsú járóhelyet, nem is érdemesítették Máriacell magyar vonatkozásait, jelesül éppen Nagy Lajossal való kapcsolatait alaposabban felderíteni s ezzel köztudatban tartani. Ha pedig itt-ott mégis történik említés róluk, szörnyülködve tapasztalhatjuk az üggyel szembeni negligálás, vagy tájékozatlanság fokát. Szabad legyen mindjárt egykét kirívó példát előmutatni. A Katolikus Lexikon (szerk.: P. Bangha Béla, Budapest, 1932) szerint a máriacelli bazilika „két szélső (!!) tornya és a magyar (!) kápolna Nagy Lajos királyunk alkotása".1 Pórul jár az érdeklődő a Révai Nagy Lexikonnal is. A „Mariazell (Máriacell)" címszó alatti leírás, jóllehet a magyar származású kincstári tárgyak közül elég sokat felsorol, furcsa módon a legfontosabbat, a Nagy Lajos által a kegyhelynek adományozott Madonna-képet meg sem említi. Különben az Akadémiai Kiadótól fémjelzett, 1968-ban készült Művészeti Lexikon sem tartotta érdemesnek Andrea Vanni sienai festőnél megjegyezni, hogy egyik alkotása Nagy Lajos felajánlásaként került a máriacelli kincstárba s ma is ott látható." Vissza