Fülszöveg
Emberi sorsok, olykor emberi élet vagy halál felett dönt a büntetőbíróság, amikor a bűnözés elleni küzdelem végső és legfontosabb mozzanataként, államhatalmi aktussal, ítélettel zárja le a büntetőpert. A monográfia egymástól elhatároltan, de összefüggéseikben is tárgyalja az ítéletalkotási tevékenységet (mint jogi keretek között megvalósult gnoszeológiai, pszichológiai, logikai stb. szempontból vizsgálható folyamatot, jelenséget) és ennek a folyamatnak a megvizsgált tényezők által meghatározott eredményét: a meghozott büntetőítéletet.
A monográfia célja, hogy az elemzések alapján a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően fejtse ki álláspontját a szocialista társadalmi, gazdasági és politikai rendet védő, tudományosan megalapozott, emberre koncentrált szemléletű szocialista büntetőeljárás lefolytatásának eredménye: az eseti ítélkezés alapvető elvi-elméleti kérdéseikben, s alapozzon meg ebben a körben a társadalmi fejlődés által szükségszerűen meghatározott, gyakorlatilag is...
Tovább
Fülszöveg
Emberi sorsok, olykor emberi élet vagy halál felett dönt a büntetőbíróság, amikor a bűnözés elleni küzdelem végső és legfontosabb mozzanataként, államhatalmi aktussal, ítélettel zárja le a büntetőpert. A monográfia egymástól elhatároltan, de összefüggéseikben is tárgyalja az ítéletalkotási tevékenységet (mint jogi keretek között megvalósult gnoszeológiai, pszichológiai, logikai stb. szempontból vizsgálható folyamatot, jelenséget) és ennek a folyamatnak a megvizsgált tényezők által meghatározott eredményét: a meghozott büntetőítéletet.
A monográfia célja, hogy az elemzések alapján a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően fejtse ki álláspontját a szocialista társadalmi, gazdasági és politikai rendet védő, tudományosan megalapozott, emberre koncentrált szemléletű szocialista büntetőeljárás lefolytatásának eredménye: az eseti ítélkezés alapvető elvi-elméleti kérdéseikben, s alapozzon meg ebben a körben a társadalmi fejlődés által szükségszerűen meghatározott, gyakorlatilag is alkalmazható olyan megoldásokat, amelyek az eseti ítélkezésben a szocialista büntetőeljárás feladatainak megvalósítását biztosítják.
A monográfia az egyedi büntetőítéleteknek, mint eljárási aktusnak kialakulásával, tartalmával és szerkezetével összefüggő kérdéseket a feltárt irodalmi és tételesjogi összehasonlító anyag, és egyes társadalmi ténykutatások alapján vizsgálja egyes elméleti jellegű megállapításainak, állásfoglalásainak gyakorlati alkalmazhatóságát a bírói döntések anyagával is ellenőrizve. A kidolgozás során a mű azokból a keretekből indult ki, amelyek az ítélkezés jogi formáit határozzák meg, s ezeknek a formáknak ma érvényes tartalmából, a formákon belül végbemenő folyamatokból, jelenségekből keresi - ahol ez a társadalmi fejlődés következtében szükségesnek látszik - az eljárásjogi megoldások továbbfejlesztésének a lehetőségeit. A munka megállapításainak kidolgozásánál az új büntetőeljárási törvénykönyv - az 1972. évi I. törvény - alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre is figyelemmel volt.
A mű I. fejezete az ítéletalkotási tevékenység vizsgálatának problémáit tárgyalja, s ennek kapcsán elemzi az eljárásjogi gondolkodást befolyásoló tényezőket. A II. fejezet az ítéletalkotást, mint gondolkodási folyamatot vizsgálja. Itt a jogi keretekből (ügyretartozás) indul ki, majd az ítéletalkotást mint pszichikus jelenséget és mint logikus tevékenységet elemzi, s a bírói megismerés és a bizonyítás kapcsolatait, az ennek eredményeképpen létrejött ésszerű bírói meggyőződést tárgyalja. Külön foglalkozik a bírói tanács döntéseinek kialakulásával. A III. fejezet a meghozott ítélet szerkezetét vizsgálja, a legfontosabb szerkezeti elemeknek (ténymegállapítás, minősítés, büntetőjogi felelősség elbírálása, büntetéskiszabás) és összefüggéseinek figyelembevételével, végül az egyes szerkezeti elemek indoklásával összefüggő sajátos problémákkal kapcsolatban foglal állást.
Vissza