Nagy Lajos alkotásai és vallomásai tükrében (dedikált példány)

Fülszöveg

Tárgyilagosan fanyar, sűrű indulatoktól sistergő elbeszéléseivel új csapást vágott a magyar prózában Nagy Lajos. Első írásai a Népszavá-ban jelentek meg; köztük a remekbe sikerült Özvegy asszonyok: erre figyelt fel Osvát Ernő, s ekkor kezdte el közölni írásait a Nyugat. Valódi jelentőségét kevesen és későn ismerték fel. anyagi gondoktól soha nem mentesen, sokféle mellőzésnek, támadásnak, üldözésnek kitéve élt. Gőgösen érzékeny volt és indulatos - legjobb írásait köszönheti "e hibáknak". Elszánt, kérlelhetetlen moralista, kíméletlen bírálója minden rendű és rangú hazugságnak. "Meghalt, aki a legkevesebbet hazudott az utolsó negyven esztendőben" - kiáltott fel halála után egyik barátja.
Illés Endre így ír a harmincas évek elején megjelent novellás köteteiről: "Novellák? inkább az indulat zuhogó nagy szabad versei. Csípős, gyors ostorcsapások. Olyan írásokat vet papírra ezekben az években, melyekben száz és száz ötlet csíp, szúr, vakít, éget kegyetlenül, egyre kegyetlenebbül - felháborodva a világ szerkezetén, az erősek kegyetlenségén, a kiszolgáltatottak gyáva engedékenységén."
Kónya Judit könyve ökonomikusan szerkesztett kitűnő írás. Hiteles, pontos - szuggesztíven ábrázolja az író egyéniségét, világnézetének fejlődését, árnyaltan elemzi elbeszéléseit, idézve kortársai véleményét is írásairól és az íróról - irodalmunk egy klasszikusáról. Vissza