Nagy kérdések útján/Istenhit és istentagadás

Tartalom

Nagy kérdések útján.
Bevezetés 3
I. Válaszúton 5
II. Hit és hitetlenség 10
III. A hit alapjai 15
IV. Természet és természetfelettiség 24
V. A kereszténység lényege 33
VI. Hol a kereszténység? 64
VII. Kereszténység és társadalom 81
VIII. Katolicizmus és társadalom 89
IX. Katolicizmus és nemzet 95
X. A város a hegyen 103

Istenhit és Istentagadás.
Előszó 111
I. Bevezetés
A kérdés jelentősége. - Harc az isteneszme
körül. - Bebizonyítható-e az Isten létezése.
- Az istenérvek logikai értéke. - A kérdés
megkerülése 113-125
II. Az istentagadás főbb elméletei.
A szkepticizmus (Általános kételkedés) 126-130
A szubjektivizmus (alanyelviség). - A szubjektivizmus tarthatatlan 130-133
A pozitivizmus 133-138
A Kant-féle agnoszticizmus. - Kant bölcseleti
rendszere. - A kantizmus bírálata. - Kant
és az istenérvek - 138-150
A pantheizmus 150-151
A monizmus. - Miben van igaza a monizmusnak?
- A monizmus bírálata. - A monizmus
ellenmondásai. - A monizmus lehetetlen következményei 151-170
A materializmus. - A materializmus bírálata. -
A) A materializmus nem tudja bizonyítani
alaptételét. - B) A materializmus lehetetlenségeket állít. - A materializmus és az öntudat. - C) A lélek léte bizonyos 170-188
A darwinizmus. - A darwinizmus gondolatmenete.
- A darwinizmus látszólagos támaszai. -
Darwinizmus és származástan. - A darwinizmus bírálata. - A kérdés természettudományi része. - A darwinizmus bölcseleti tarthatatlansága. - A darwinizmus ú. n. támaszai. - összefoglalás 188-213
A deizmus 213-215
A pesszimizmus 215-218
III. A pozitív istenbizonyítás (Istenérvek).
Az istenérvek beosztása 219-220
Az erkölcsi istenérvek:
I. A közmegegyezésből folyó istenérv. (Argumentum ex consensu.) - A) Amiben az emberiség túlnyomó része megegyezik. - Csalás nem lehet a közmegegyezés forrása. --
A közmegegyezés forrása nem lehet közös tévedés. - B) Az összes népek ismerték s vallják az Istent. - Ellenvetések. - Az ősi isteneszme és a félelem. - C) Tehát az Isten létének igaz dolognak kell lenni 220-246
II. A boldogságvágyból folyó istenérv. (Argumentum eudaemonologicum.) A) A boldogságvágy minden embernek veleszületett kiirthatatlan tulajdonsága. - B) Lehetetlen, hogy az ember természetes szükségességgel törekedjék olyasmi után, ami el nem érhető. -
C) Ez a boldogságvágy csak a végtelen jóban elégülhet ki teljesen. - D) A végtelen
jó azonban az Isten 246-250
III. A lelkiismeretből folyó istenérv. (Argumentum deontologicum.) A) Az emberi lelkiismeret egy feltétlenül felettünk álló erkölcsi törvényt tételez fel. - B) Ez a lelkiismereti törvény Isten nélkül érthetetlen volna. - összefoglalás 250-255
A fizikai (természetbölcseleti) istenérvek:
IV. A világrendből és célszerűségből vett istenérv. (Argumentum teleologicum.) - A) Ezen az egész világon a legcsodálatosabb, legsokszerűbb és legállandóbb rend és célszerűség uralkodik. - Célszerűség a természetben. -
A világrend jellege. - B) Ennek a rendnek
és célszerűségnek alapjának kell lennie. -
Még egy összefoglaló érv. - D) A világ
rendjének alkotója csak a világfeletti értelmes Isten lehet. - Ellenvetések a teleologikus istenérv ellen. - Rendellenességek (diszteleológiák) a természetben 256-300
V. A fizikai mozgásból vett istenérv. (Argumentum ex motu physico) 300-304
VI. Az élet eredetéből folyó istenérv. (Argumentum biologicum.) A) A földön valamikor nem volt élet. - B) Ma a földön van élet. - C)
Az élet nem keletkezhetik élettelenből. -
Az ősnemződés bölcseleti lehetetlensége. -
Az ősnemződés természettudományi lehetetlensége. - Ellenvetések. - Agy és lélek. -
D) Az élet tehát csakis Teremtő által jöhetett létre a földön. - Pótlás: A világ térbeli
végessége s időbeli kezdete. - Végtelenül
nagy-e és öröktől fogva való-e ez a világ? 304-320
I. A világ térbeli végességének érvei. -
Ellenvetés. - Ugyanaz más alakban 321-323
II. A világ időbeli kezdetének érvei. - Az
„örök" világ természettudományi lehetetlensége. - Az „örök körforgás" 324-333
A bölcseleti istenérvek:
VII. A világtani istenérv. (Argumentum cosmologicum.) A) Ez a világ nem önmagában bírja létének végső alapját. - B) Tehát ez a világ
nem lehet magától. - C) Vagyis kell Istennek
lenni, aki ennek a világnak létet adott. -
Ugyanez más alakban. - Ugyanaz más úton.
- Ellenvetés 334-344
VIII. A mozgástani istenérv. (Argumentum cinematologicum.) A) Ez az egész világ, beleértve az embert is, csupa változékony lényből áll.
- B) Ami azonban bármely értelemben, akár
állagilag, akár csak járulékailag is változékony, semmiesetre sem létezik önmagától. -
C) Kell tehát egy világfeletti, önmagától létező lénynek lennie. - Ellenvetés 345-350
IX. Az egységelvi istenérv. (Argumentum henologicum.) A) Az önmagától létező lény csak végtelen tökéletességű lény lehet. - B) Végtelen tökéletességű lény csak egy lehet. -
C) Ez a világ csupa sokszerű s tökéletlen
lényből áll. - D) Kell tehát lenni egy világfeletti, végtelen tökéletességű, egyetlen lénynek, amely önmagától van. - A világ tökéletlensége. - Ellenvetés. - Ami nem végtelen tökéletességű lény, az nem lehet magától,
a maga erejéből. - Tehát ez a világ nem önmagától való s kell lenni egy világfeletti
végső, értelmes oknak: Istennek 350-363
X. Az eszmetani istenérv. (Argumentum ideologicum.) A) Az igazság reális s az embertől és ettől a világtól független valami. - B)
Az igazságnak ez a mindentől független
realitása és hatalma egy végtelen lényre,
mint ős Igazságra utal. - Hasonlat. - Ellenvetés. - C) A jóság reális s az embertől
és világtól független valami s mint ilyen a
végtelen Jóra utal. - D) A szépség is Istenhez mint a szépség ősforrásához vezet. -
összefoglalás 363-377
IV. Befejező rész.
A vallás és az ember. - A vallás fogalma. -
Az emberi lélek szellemisége. - A lélek szellemiségének bizonyítékai. - Az akaratszabadság. - A lélek állaga. - Az emberi lélek halhatatlansága. - A lélek halhatatlanságának bizonyságai. - A vallási tények. -
Vallás és hit. - A kinyilatkoztatás lehetősége. - összefoglalás 378-405

Témakörök