kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Babits Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Szekszárd |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés |
Oldalszám: | 7.802 oldal |
Sorozatcím: | Nagy Képes Világtörténet |
Kötetszám: | 1-12 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-9015-76-8 |
Megjegyzés: | Reprint kiadás. Az eredeti könyvet a Franklin-Társulat és a Révai Testvérek adták ki Budapesten. Fekete-fehér és színes illusztrációkkal, kihajtható mellékletekkel. |
I. KÖTET: A KELET ÓKORI NÉPEINEK TÖRTÉNETE | |
Egyiptom a nomádok betöréséig | |
Az ős Egyiptom | |
A Nílus és Egyiptom | |
Az egyiptomiak eredete; a kerületek | |
Egyiptom a történeti idők előtt; az istenek és az istendynastiák | |
Mini és thinisi dynastiák | 3 |
Memphisi korszak | |
A memphisi sírok; a negyedik és ötödik dynastia | |
Az egyiptomi irodalom a memphisi korszakban | |
A hatodik dynastiától a tizedikig | 45 |
Thebaei korszak | |
A tizenegyedik dynastia; a thebaei befolyás kezdete | |
A tizenkettedik dynastia; Nubia meghódítása; a Moiris tava | |
A tizenharmadik dynastiától a tizenötödikig | 88 |
Előázsia az egyiptomi uralom ideje előtt és alatt | |
Kháldea | |
Kháldea ős népei | |
A teremtés, az özönvíz; Kháldea mesés története. Az első történeti királyok | |
A kánaáni betörés és a pásztornépek Egyiptomban | 119 |
Egyiptom hódításai | |
Syria és a kháldeai birodalom a kánaáni betöréstől az egyiptomi háborúkig | |
A tizennyolczadik dynastia | |
A tizenkilenczedik dynastia: I. Széti és II. Ramszesz | 162 |
A nagy tengeri népvándorlás és a huszadik dynastia | |
A sidoni gyarmatosítás. Kis-Ázsia és a khitik | |
A kis-ázsiai népek költözködése és az exodus | |
III. Ramszesz és a huszadik dynastia; Ámon nagy papjai | 219 |
Az assyriai birodalom és a keleti világ a szargonidák uralomra jutásáig | |
Az első assyr királyság. A zsidók Kánaán földjén | |
Assyria: Ninos és Semiramis. Tugultipalesarra | |
A zsidók Kánaán földjén | |
Palaestina és Phoenicia a bírák korában | 279 |
A zsidó királyság | |
A zsidó királyság kezdete: Saul, Dávid és Salamon | |
Kánaán és Izráel vallásai; a tíz nemzetség elszakadása. Izráel és Juda Omri trónraléptéig | |
Az egyiptomi huszonegyedik dynastia: I. Sesonk | |
A damaskusi királyság kezdete | 301 |
A második assyriai birodalom Szargon trónraléptéig | |
Assurnazirpal és Szalmanaszár; a damaskusi királyok és Omri háza | |
Az assyriai birodalom pillanatnyi sülyedése | |
Izráel prófétái. Jeroboám | |
II. Tugultipalesarra; Damaskus bukása | 334 |
A szargonidák | |
A szargonidák és a keleti világ Kyros trónraléptéig | |
Szargon | |
Háborúk Egyiptom, Élam és Örményország ellen; Kháldea meghódítása | |
Szennakherib, Taharku és Ezékiás. Háborúk Élam ellen; Aszarhaddon; arábiai hadjáratok | |
Az assyriaiak Egyiptomban; Taharku; Aszarhaddon meghódítja Egyiptomot | |
Assurbanipal; Élam meghódítása | 385 |
Ázsia a Szargonidák idejében | |
A nyugati sémiták; Phoenicia; Judea | |
Média és az iráni vándorlások | |
Az iráni vallás; Zoroaster; a mágusok | 421 |
A keleti világ a méd birodalom idejében | |
A méd birodalom; Kyaxares; a kimmeriaiak Ázsiában | |
Ninive bukása; Lydia | |
A XXVI. dynastia. I. Pszamitik; II. Niko; a gargamisi csata | |
A kháldeai birodalom és a keleti világ a gargamisi csatától a méd birodalom bukásáig | 444 |
Perzsa hódítás | |
A keleti világ Kyros trónraléptekor; Kroisos és Lydia; Ahmasz és Egyiptom; Nabunáhid és Egyiptom; Lydia meghódítása; a perzsák a messze keleten; a kháldeai birodalom bukása | |
Gaumata és I. Dareios; a perzsa birodalom újra alkotása és felosztása; hadjáratok észak és kelet felé, Skythiába és Görögországba | 482 |
A perzsa birodalom hanyatlása és bukása | |
I. Xerxes; a méd háborúk; I. Artaxerxes; II. Dareios | |
II. Artaxerxes | |
Egyiptom utolsó honi dynastiái | |
III. Artaxerxes Okhos. Egyiptom meghódítása | |
Az utolsó Akhémenidák. III. Dareios és makedoniai Nagy Sándor. A perzsa birodalom bukása | 520 |
A régi keleti világ a makedon hódítás pillanatában | |
Susiana és az északi népek; Assyria és Babylonia | |
Az aramaeus elem túlsúlya | |
A zsidók. Ezdrás, Nehemiás és Mózes törvénye | |
Egyiptom | 555 |
India | 589 |
Előszó | |
Előszó az I. kötethez | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
Jegyzetek | 619 |
Időmutató | 627 |
Névmutató | 633 |
II. KÖTET: A GÖRÖGÖK TÖRTÉNETE A RÓMAI HÓDÍTÁS KORÁIG | |
Előszó a II. kötethez | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
A görögök története a perzsa háborúkig | |
Bevezetés. Görögország földrajzának áttekintése | |
A görög félsziget | |
A szigetek | |
A kisázsiai részek | |
Terület | |
A föld befolyása a lakosságra | |
A görög nemzet széthúzása | 3 |
A görögök története a dór vándorlás koráig | |
A görögök eredete, őshazája, vándorlása; törzseik legrégibb megoszlása. Nyelvjárások | |
A görög őstörténet forrásai, módszerei | |
A görög nép eredete, őshazája, vándorlása | |
Pelasgok és achaiosok | |
A vándorlás iránya | |
A törzsek megoszlása | |
Nyelvjárások: északi és északnyugati csoport | 12 |
Legrégibb törzsszerkezet, állami és jogi rend. Ősvallás és legrégibb kultúra | |
Legrégibb életmód | |
Törzsszerkezet | |
Phratriák és phylék | |
Család | |
Ősvallás | |
Az istenvilág fejlődése | |
A másvilági élet | |
A legrégibb kultúra | |
Schliemann ásatásai | |
A «trójai kultúra» emlékei | 16 |
A keleti befolyás kora. A mykenei kultúra és elterjedése. A görög gyarmatosítás | |
Phoeniciai és hittita befolyás | |
Királyi paloták | |
Tiryns és Mykene | |
Királyi sírboltok | |
Építészet | |
Állami és társadalmi rend | |
Argos, Mykene, Tiryns, Theba, Thessalia, Attika és Euboia | |
Kézműipar | |
Művészi formák | |
Fémipar | |
A mykenei művészet jellemzése | |
Vallásos felfogás | |
Halotti szertartások | |
Politikai viszonyok | |
Trója és a trójai háború | |
A nyugati részek | |
Új népvándorlás a Ramszeszek idején | |
Gyarmatosítás | |
Kisázsia őslakossága | |
Aeolisi és ión gyarmatok | |
Összefoglalás | 31 |
Görögország története a nemesi államszervezet korában | |
A hegyi törzsek betörése és terjeszkedése. A középkori görög állam | |
A dór vándorlás hagyományos alakjában | |
Herakles és a Herakleidák | |
A vándorlás történeti alapja és kora | |
A hódítók viszonya az őslakossághoz | |
Megoszlásuk | |
A dór gyarmatosítás | |
A hódítók és a mykenei kultúra | |
A thessalosok vándorlása | |
A görög középkor általános jellemzése | |
A törzsviszonyok átalakulása | |
A telekfelosztás | |
A nemesség kifejlődése | |
Nemességi állam- és hadszervezet | |
A nemzetségek megalakulása: középkori phylék és phratriák | |
Eponymosok | |
Az együttes élet maradványai | |
Sparta és Kreta kivételes fejlődése | |
A törzskötelék megmaradása nyugaton | |
A városok keletkezése; synoikismos | |
A nemesség és a városállam | |
Attika egyesülése | |
A királyi hatalom elenyészte, kivált Athénben | |
Spárta kivételes helyzete | |
A nemesuralom a királyság elenyésztével | |
Törvénykezés | |
Amphiktyoniák, államok közti viszonyok | 46 |
A görög középkor művelődési viszonyai | |
Gazdálkodás, ipar, kereskedelem | |
Földrajzi ismeretek | |
Idegen népekhez való viszony | |
Szokások, eszközök; a kor két erkölcsi ideálja | |
A nemesek életmódja; temetkezési és ünnepi versenyek | |
Művészet | |
Az írás | |
A költészet, Homeros előtt | |
A hősköltemény | |
A görög hagyomány és ennek kritikája | |
Az énekesek | |
Homeros és a homerosi kérdés | |
Az epika virágzása és hanyatlása | |
A szerkesztő munkásság kora | |
Az epika kora és hazája | |
A subiectiv eposz; Hesiodos és a genealogikus költészet | |
Az eposz vallásos felfogása; istenvilága; ennek viszonya a helyi vallásokhoz és istenekhez | |
Herosok | |
Az eposz világnézete | |
A másvilági lét | |
Istentisztelet: papok, jósok, jóshelyek | 67 |
A görög államok a nyolczadik században. Gyarmatosítás a nyolczadik és hetedik században | |
Kisázsiai kereskedő városok | |
Európai kereskedő államok | |
A szárazföldi hatalmak; Sparta és hódításai | |
Az első messeniai háború | |
Pontosmelléki gyarmatok | |
Keleti és kyprosi települések | |
Az Aegeus-tenger északi partja | |
Kyrene | |
Siciliai és italiai gyarmatok | 92 |
A nemzeti egység kifejlődésétől a perzsa háborúkig | |
A hetedik század új mozgalmai az állam és a társadalom terén | |
A hellénség neve | |
A kelettel való új kapcsolat; súlymértékek | |
Haditengerészet | |
A kereskedő államok új szövetkezése; az euboiai háború | |
A második messeniai háború | |
Sparta háborúi Argosszal | |
Pheidon | |
A kereskedelem és ipar fejlődése | |
A fémek mint értékmérők | |
A pénz eredete | |
Pénzrendszerek | |
A pénzgazdálkodás és a társadalmi válság | |
A nemesuralom megrendülése | |
A demos | |
A polgárság eszméje | |
A hadiszervezet módosulása; hoplites-sereg | |
Spartai hadiszervezet és államrend a hetedik és hatodik században | |
A Lykurgos-féle állítólagos törvényhozás | |
Új jogirend; törvényhozók | |
Az igazságszolgáltatás fejlődése | |
A gyilkossági ügyek; athéni vérbíróságok | 102 |
A hetedik század művelődési viszonyai | |
Áttekintés | |
Az egyéniség fejlődése az irodalomban | |
Az iambus- és elégia-költészet | |
A zene | |
A lyrai (kardal) költészet | |
Az eposz tengődése | |
Vallásos felfogás | |
Jóslóhelyek | |
Az istenvilág emberies és erkölcsös felfogása | |
A másvilági lét | |
Művészetek | |
Kőtechnika és templomépítés | |
Dór és ión stílus | |
Plasztika és festőművészet | |
Az ékítmények tárgyai | 121 |
A tyrannis és Solon. A lydiai birodalom | |
Pártvillongások | |
A tyrannis keletkezése | |
Az ión tyrannosok | |
A lydiai fennhatóság Kisázsiában | |
A tyrannis Korinthosban, Sikyonban, Megarában (Theognis) | |
A tyrannis Euboiában, Mytilenében | |
Attika a VII. században | |
Kylon és az Alkmaionidák | |
Drakon törvényhozása és (állítólagos) alkotmánya | |
Társadalmi bajok és gazdasági válság Attikában | |
Az athéni ipar és kereskedelem fejlődése | |
Sigeion, Salamis | |
Solon törvényhozása és alkotmánya | |
Pártvillongások, megarai háború | |
Panathenaia ünnep | |
Peisistratos államcsínye | 133 |
A szent háború. Az utolsó gyarmatosítások | |
Krisa és a delphosok | |
Krisa elpusztítása | |
Nemzetközi viszonyok | |
Naukratis | |
Kyrenei epoikia | |
Pontosmelléki, italiai és siciliai új gyarmatok | |
Italia és Sicilia a VI. században | |
A phokaiaiak felfedező útjai, gyarmataik nyugatok | |
Karthago emelkedése | 160 |
Szellemi fejlődés a hatodik században. Theologia és bölcselkedés | |
A «hét bölcs» kora | |
Művészet és irodalom | |
Lyrai elegia; gnomikus költészet; lyrai dalköltés; a kardal-költészet fejlődése | |
Szellemközösség | |
A kor erkölcsi ideálja | |
A kisázsiai ellentétes irány (Phokylides) | |
Stesichoros és a rationalismus kezdete | |
A mythosz erkölcsi módosulása | |
Új vallásos áramlatok; mysteriumok; Dionysos-szertartások; idegen szertartások meghonosodása | |
Az orphika és gyakorlati alkalmazása | |
Az ión természetbölcselet kezdete (Thales, Anaximandros, Hekataios) | |
Közvetítők (Anaximenes, Pherekydes, Xenophanes) | 166 |
A perzsa birodalom. Sparta a peloponnesosi szövetség élén. Peisistratos és kora | |
Politikai helyzet a VI. század közepén | |
Kyros megdönti a lydiai birodalmat | |
Perzsa fennhatóság Kisázsiában | |
Peisistratos Athénben | |
Lygdamis Maxoson | |
Polykrates uralma Samoson | |
Sparta a peloponnesosi szövetség élén | |
Súrlódások az Agiadák és az ephorosok közt | |
A tyrannis korának kultúrája | |
A tragédia Athénben; a művészet Athénben Peisistratos kormánya alatt | 181 |
A tyrannosok bukása. Kleisthenes és az athéni demokratia | |
Polykrates bukása | |
Szellemi élet Ioniában (Herakleitos, Hipponax) | |
Hipparchos megölése és Hippias bukása Athénben | |
Isagoras és Kleisthenes | |
Kleisthenes alkotmányreformja | |
A demokratia | |
Athén háborúi e korban | |
Hippias Sigeionban | 191 |
Alsó-Italia és Sicilia a perzsa háborúkig | |
Állapotok a VI. század végén | |
A tyrannis Gelában, Syrakusaiban, Akragasban | |
Karthago szövetkezése Anaxilaosszal | |
Pythagoras és iskolája Krotonban | |
Xenophanes Eleában | 197 |
A perzsa háborúktól a makedón korig | |
A perzsa háborúktól a peloponnesosi háborúig | |
A szabadságharczok | |
A perzsa birodalom a VI. század végén | |
Dareios skytha hadjárata | |
Az ión városok felkelése a perzsa fennhatóság ellen | |
Sparta, Argos és Athén magatartása | |
Sardes elfoglalása | |
Fordulat és a ladéi csata | |
Mardonios meghiúsult hadjárata | |
Datis és Artaphrenes-féle hadjárat és a marathoni csata | |
Miltiades | |
Az Alkmaionidák bukása | |
Az archonválasztás reformja | |
Aristeides, Themistokles | |
Hajóraj szervezése Athénben | |
Spartai válságok | |
Xerxes hadjárata, thermopylai, artemisioni csaták | |
Athén megszállása | |
Salamisi diadal; Xerxes visszavonulása | |
Plataiai és mykalei csaták | |
Pausanias és a hajóhad | |
Athén megalakítja a delosi szövetséget | |
Kimon thrák hadjárata | |
Eurymedoni csata | |
Az egységesítés nyugaton | |
Karthago és Dorieus | |
Gelon és Theron himerai diadala a karthagóiakon | |
Hieron | |
Összefoglalás | 205 |
A demokratia | |
A demokratia az V. század elején Athénben és a szövetséges államokban | |
Siciliában és Italiában | |
A görög félszigeten | |
Sparta magatartása | |
Pantanias és az ephorosok; ezek hatalmának fejlődése | |
Helota-lázadás | |
Themistokles bukása | |
Athén Kimon idejében | |
Messenia felkelése | |
Szakadás Athén és Sparta közt | |
A demokratia diadala | |
Perikles és az athéni demokratia jellemzése | |
A nemesség uralkodó helyzete a Perikles-féle demokratiában | 230 |
A hatalmak egyensúlya | |
Athén háborúja a peloponnesosi szövetséggel | |
Tanagrai és oinophytai csaták | |
Az egyiptomi katasztrófa | |
A delosi szövetséges pénztár áthelyezése Athénbe | |
Salamisi (kyprosi) csata és az (állítólagos) Kimon-féle béke | |
Boiotia, Lokris, Phokis, Euboia és Megara elszakadása Athéntől | |
Koroneiai csata | |
Harmincz éves béke Sparta és Athén közt | |
Perikles kormánya | |
Athén a tengeri szövetség élén | |
A szövetséges pénztár athéni kezelése | |
A szövetségesek elégületlensége | |
Samosi felkelés | |
Amphipolis alapítása | |
Athén nyugati összeköttetései | |
Háború Korinthos és Korkyra közt | |
Athén korkyrai szövetsége | |
Potidaia elszakadása | |
Ellenzék Athénben | |
Kleon | |
A peloponnesosi háború előzményei | |
A hadakozó felek hatalmi állása a háború kitörésekor | 244 |
Gazdasági viszonyok a perzsa háborúk után | |
A gazdasági góczpont áthelyeződése a görög félsziget keleti partjaira. | |
Athén és a Peiraieus | |
Nagyipar és rabszolgamunka | |
Zsellérek | |
Nagyvárosok | |
Népsűrűség | |
Gabonabevitel | |
Mezei gazdálkodás | |
Pénzverés és pénzgazdaság | |
Pénzforgalom és árak; kamatláb | |
Az ipar és kereskedés jövedelmezősége | |
Földjövedelem | |
Munkadíjak | |
A szellemi munka meg nem becsülése | |
Közvagyon | |
A vagyon megoszlása, magánvagyonok | |
Életmód, lakás, ruházat, élelem | |
Államháztartás, kivált Athénben | |
Állami kiadások és bevételek | |
Leiturgiák Athénben | |
A trierarchia | 259 |
A peloponnesosi háborútól a makedon korig | |
A peloponnesosi háború | |
Plataiai megszállása és felszabadulása | |
Archidamos Attikában | |
A háború első és második éve | |
A pestis | |
Perikles bukása | |
Potidaia bevétele | |
Spartolosi csata | |
Az odrysos királyság | |
Perikles halála | |
Utódai; Kleon és Nikias | |
Plataiai ostroma | |
Mytilene felkelése és sorsa | |
Plataiai pusztulása | |
Korkyrai polgárháború | |
Siciliai belső háborúk | |
Hangulat Spartában | |
Az athéni hadipárt diadala | |
Aitoliai és akarnaniai hadjárat | |
Sphakteriai diadal és Kleon hadvezérsége | |
A szövetséges adók felemelése | |
Nisaia bevétele | |
Brasidas és a thrák hadjárat | |
Delioni csata | |
A siciliai hadjárat vége | |
Fegyverszünet és az amphipolisi csata | |
Békealkudozások | |
Nikias-féle béke | |
Újabb zavarok | |
Alkibiades | |
Szövetség Athén és Argos közt | |
Háború Sparta és Argos közt; mantineiai csata | |
Hyperbolos számkivetése, chalkidikei háború, Melos elfoglalása | 275 |
A költészet és művészet virágkora. A tudomány fejlődése. Felvilágosodás és reakczió. Sokrates. A tömeguralom | |
Athén mint a költészet és művészet székhelye | |
Lyra (Pindaros) | |
A tragédia nagymesterei | |
A komédia | |
A drámai előadások és a színügy Athénben | |
A műeposz | |
Képzőművészetek | |
Építészet az V. században | |
A szobrászat aranykora | |
Festőművészet és edényfestés | |
Próza | |
A bölcselkedés | |
A természetbölcselet további fejlődése Demokritosig | |
A tudományok önállóbb fejlődése | |
A történetírás tetőződése Thukydidesben | |
A sophisták fellépése | |
Sophistika és rhetorika | |
Nyelvtudoány | |
A műveltség megoszlása | |
A köznép szellemi színvonala | |
Sokrates | |
Az új korszellem és a tömeguralom | |
Reakczió (Platon ideális állama) | 296 |
A siciliai hadjárat és az athéni demokratia bukása | |
Selinus és Sagasta súrlódása | |
Athén közbelépése, hadikészületek | |
A hermacsonkítás | |
Alkibiades bukása | |
Syrakusai ostroma | |
Gylippos és a válság | |
Tengeri harczok és az athéni seregek megsemmisülése | |
Dekeleia | |
Reakczió Athénben | |
A probulosok kormánya és az adórendszer reformálása. Iónia elpártol Athéntől | |
Perzsa bonyodalmak, miletosi csata | |
Chios ostroma | |
Oligarcha mozgalom Athénben, Antiphon | |
Alkibiades és a samosi hajóhad | |
Alkotmánymódosítás Athénben | |
A hajóhad és Thrasybulos | |
Felkelés és újabb kiegyezés Athénben | |
A Theramenes-féle alkotmány | |
Hellespontosi harczok és a kyzikosi csata | |
A demokratia rövid feléledése Athénben | |
Kleophon, Thrasyllos | |
Siciliai háborúk Karthagóval | |
Dionysios államcsínye | |
Alkibiades hazatérése | |
Lysandros és a notioni csata | |
Kallikratidas | |
Arginusai csata | |
A hadvezérek pöre Athénben | |
Aigospotamoi csata | |
Athén ostroma | |
Békekötés, a demokratia bukása | |
A harminczas kormány uralma | |
Az oligarchia Görögországban | 327 |
Sparta fennhatóságának kora | |
Lysandros és a spartai fennhatóság szervezése | |
Rémuralom Athénben | |
A demokrata felkelés, a harminczas kormány bukása és Sparta közbelépése | |
Kiegyezés és amnestia | |
Új alkotmánytervek | |
Eleusisi csata | |
Lysandros bukása | |
Elisi háború | |
Thessalia fejlődése az V. század végén | |
Perdikkas és Archelaos Makedonia trónján | |
Sparta thessaliai hadjárata | |
Királyváltozás és forradalom Spartában | |
Kyros felkelése, kunaxai csata és a görög zsoldosok visszavonulása | |
Háború Sparta és Perzsia közt | |
Agesilaos Ázsiában | |
Konon Rhodosban | |
Közép-görögországi viszonyok | |
Boiotia a korinthosi szövetség élén | |
A demokratia végleges helyreállítása Athénben (Tisamenos alkotmánya) | |
Sokrates kivégzése | |
A korinthosi háború | |
Haliartosi csata | |
Szövetség Sparta ellen | |
Pausanias bukása | |
Nemeapataki, koroneiai és knidosi csaták | |
Athén második tengeri szövetsége | |
Iphikrates Korinthosban | |
Konon bukása | |
Agesilaos és Iphikrates | |
Athén és Euagoras | |
Thrasybulos diadalai | |
Az Antalkidas-féle béke | |
Perzsa-egyiptomi és kyprosi háború | |
Mantineia széttelepítése | |
Phlius | |
A chalkidikei szövetség | |
Sparta közbelépése és az olynthosi háború | |
Theba megszállása, Olynthos bevétele, Phlius ostroma | |
Agesilaos | 356 |
A katonai monarchia Siciliában és a Fekete-tenger mellékén | |
A siciliai görög városok | |
Karthagói háború | |
Katanei csata, Syrakusai ostroma | |
Dionysios diadala | |
Háborúja Rhegionnal és az italiai szövetséggel | |
Gyarmatai | |
Palotaforradalom | |
Új karthagói háború és béke | |
Dionysios viszonya Görögországhoz | |
Harmadik karthagói háború | |
Dionysios halála és jellemzése | |
Ifjabb Dionysios és Dion | |
A bosporosi birodalom | |
Leukon és fiai | |
Sinope és Herakleia | |
A Klearchidák | 379 |
A demokratia újraébredésének és Theba fönnhatóságának kora | |
Athén magatartása | |
Theba fönnhatósága Boiotiában | |
A Kadmeia visszafoglalása | |
Sphodrias-féle támadás | |
Athén meghasonlása Spartával | |
Sparta hadjárata Boiotia ellen | |
Athén harmadik tengeri szövetsége; a hajóhad újjászervezése | |
Naxosi csata | |
Timotheos Ióniában | |
Békealkudozások | |
A háború új kitörése | |
Timotheos pöre | |
Iphikrates Korkyránál | |
Theba sikerei | |
Spartai békekongresszus | |
Theba hatalma | |
A pherai Iason | |
Epameinondas és a leuktrai csata | |
Theba további terjeszkedése | |
Athéni kongresszus, a demokratia fölébredése Görögországban | |
Arkadia egyesülése; Megalopolis | |
Epameinondas peloponnesosi hadjáratai | |
Athén és Sparta szövetsége | |
Pelopidas Thessaliában és Makedoniában | |
Arkadia emelkedése | |
A «könnytelen» csata | |
A susai béketárgyalások | |
Achaiai forradalom | |
Athén szakít Perzsiával | |
Timotheos Samoson és Amphipolisnál | |
Korinthos és Sikyon békét köt Thebával, Timpohanes és Timoleon | |
Elis és Arkadia háborúja; Theba beavatkozása | |
Orchomenos pusztulása | |
Thessalia | |
Theba tengeri hadereje | |
Epameinondas újabb peloponnesosi hadjárata és a mantineiai csata | |
Béke | |
Epameinondas és politikája | 387 |
A nagyhatalmak bomlásának kora | |
Perzsa-egyiptomi háborúk | |
Pherai Alexandros | |
Az odrysos-birodalom | |
Hadvezér-pörök Athénben | |
Euboisa és Chersonesos megszerzése | |
Philippos kormányra lép, beveszi Amphipolist | |
Háborúja Athénnel, terjeszkedése | |
Maussollos és az athéni szigetség bomlása | |
Timotheos és Iphikrates pöre | |
Haditervek a perzsák ellen | |
Béke | |
Súrlódás Theba és Phokis közt | |
A szent háború | |
Onomarchos sikerei és Phokis emelkedése | |
A demokratia ébredezése Syrakusaiban | |
Dion | |
Anarchia Siciliában | 408 |
Gazdasági viszonyok a peloponnesosi háború után. Közigazgatás. Pénzügy és hadügy | |
A háború-okozta veszteségek | |
Áttekintés az egyes államokban | |
Athén; siciliai és italiai városok; kisázsiai és szövetségi városok | |
Az anyaország városai; Makedonia | |
Földmívelés és ipar | |
Iparvállalatok | |
Társaságok | |
Állami bérletek | |
Pénzüzletek, bankügy, pénzviszonyok | |
A munkadíj emelkedése | |
Fényűzés | |
Látványossági pénzek (theorikon) Athénben | |
Birtokviszonyok Athénben és Spartában | |
Népszaporodás | |
Számkivetettek és zsoldosok | |
Socialistikus mozgalmak | |
Pártviszonyok | |
Reakczió | |
Pénzügyi közigazgatás, kivált Athénben | |
Hadiadó (Eisphora) | |
Kataszter | |
Leiturgiák, kivált a trierarchia és choregia | |
Pénzügyi zavarok | |
Pénzügyi tisztviselők és tekintélyek | |
A hadügy reformja | |
Lovasság, peltastesek | |
A makedon phalanx | |
Taktika, ostromművészet | |
Hadigépek | |
Tengeri harczmód | |
Strategia | |
Hivatásos hadvezérek és rhetorok | 418 |
A makedon kor története | |
Görögország és Makedonia története Nagy-Sándorig | |
Makedonia és Görögország a szent háború végéig | |
Makedonia államszervezete | |
Szellemi élet és közigazgatás | |
Epeiros egyesülése | |
Makedonia egyesülése | |
Makedon politika | |
Philippos jellemzése | |
Újabb thessaliai hadjárat és a krokosréti csata | |
A pherai tyrannis bukása | |
Peloponnesosi zavarok | |
Súrlódások Sparta és Megalopolis közt | |
Phalaikos | |
Athén Eubulos kormánya alatt | |
Athén viszonya a kisázsiai szigetekhez, Rhodoshoz, (Artemisia) és a perzsákhoz | |
A Philippos elleni háború folyása | |
Philippos thrákiai hadjárata | |
Olynthosi háború | |
Euboia elszakadása | |
Olynthos eleste | |
Az athéni ellenzék | |
Demosthenes | |
A kongresszus-politika | |
Phokisi zavarok | |
Békealkudozások | |
Első békekövetség; a békeszerződés | |
Philippos Thrákiában | |
Második békekövetség | |
Aischines és Demosthenes politikája | |
A Philokrates-féle béke szentesítése | |
A szent háború vége | |
Athén magatartása | |
Összefoglalás | 439 |
Görögország, Sicilia és Alsó-Italia a hellén szövetség megalakulásáig | |
Egyesülésre irányuló törekvések | |
Isokrates | |
A békepárt | |
Phokion | |
Demosthenes politikájának méltatása | |
A Timarchos-féle pör | |
Philippos terjeszkedése északon, Thessaliában és Peloponnesosban | |
A delosi ügy | |
Demosthenes peloponnesosi követsége | |
Hegesippos követsége | |
A feszültség növekedése; Philokrates és Aischines pöre | |
Euboia és Megara | |
Philippos Epeirosban; thrákiai hadjárata | |
Hadikészületek Athénben, újabb szövetség | |
Euboia felszabadítása, a hadipárt terrorismusa Athénben | |
Perinthos és Byzantion ostroma | |
Hadüzenet | |
Philippos a Dunánál | |
A hajózásügy reformja Athénben; a theorikon felfüggesztése | |
Theba hangulata, Philippos helyzete | |
Az amphissaiak vádja Athén ellen | |
Athén és Theba magatartása az amphissai szent háborúban | |
Aischines és Demosthenes politikája | |
Philippos Elateiában | |
Athén szövetsége Thebával | |
Amphissa bevétele és a chaironeiai csata | |
Theba megalázása | |
Béke Athénnel | |
A kis államok | |
Sparta | |
A hellén szövetség megalakulása | |
Siciliai anarchia | |
Timoleon megbuktatja a tyrannosokat és újjászervezi a szigetet | |
Alsó-Italia ez időtájt | |
Taras | |
Archidamos és epeirosi Alexandros hadjáratai | 455 |
A negyedik század szellemi műveltsége | |
Az irodalom | |
Az ékesszólás | |
A dialógus | |
A rhetorika hatása az irodalomra | |
A dráma | |
A tragédia és a közép-vígjáték | |
Eposz, lyra | |
A zene önálló fejlődése | |
Zenészek és színészek | |
Képzőművészetek | |
Építészet: templomok és színházak; más emlékek | |
Szobrászat | |
Skopas, Praxiteles, Lysippos | |
Tanagrai szobrocskák | |
Festőművészet, enkaustika | |
Apelles | |
Edényfestés | |
Érczmetszés, kőbevésés | |
Pénzminta-készítés | |
A tudomány | |
Sokrates és a sokratikus iskolák | |
Platon rendszere | |
Az Akademia | |
Az egyes tudományágak fejlődése | |
Történetírás | |
Földrajzi ismeretek és irodalom | |
Csillagászat és mennyiségtan | |
Orvostudomány, természetrajz | |
Aristoteles | |
A Lykeion és a peripatetikus iskola | |
Közműveltség e korban | |
Nevelésügy, kivált Athénben | |
Athén közműveltsége és közerkölcsössége a IV. században | 479 |
A görög-makedoniai államrendszerek kora | |
Ázsia meghódítása | |
A perzsa birodalom bajai | |
Megerősödése Ochos uralma idején | |
Parmenion és Attalos hadjárata | |
Dareios Kodomannos trónralépése | |
Philippos halála, zavarok a királyi családban | |
Alexandros (Nagy Sándor) trónralépése | |
Athén 338 óta | |
Lykurgos kormánya | |
Alexandros Görögországban | |
Északi hadjárata | |
Theba felkelése és pusztulása | |
Új rend Görögországban | |
Hadikészületek Perzsia ellen | |
A hadjárat | |
Granikosi csata | |
A kisázsiai partok és Halikarnassos meghódítása | |
Háború az Aegeus-tengeren | |
Issosi csata | |
Ennek hatása Görögországban | |
A perzsa hajóhad felbomlása; Chios, Kos, Rhodos | |
Békeajánlatok | |
Tyros és Gaza bevétele és Egyiptom meghódítása | |
Ázsiai hadjárat, gaugamelai csata | |
Babylon és Susa meghódolása | |
Agis-féle felkelés Görögországban | |
Athén 330 körül; a koszorú ügye | |
Alexandros Persepolisban és Ekbatanában | |
Dareios halála | |
Bessos | |
Alexandros és a makedonok | |
Philotas, Parmenion és Bessos halála | |
Alexandros északon | |
Kleitos halála | |
Alexandros házassága | |
Indiai hadjárata | |
Visszavonulás az Indoson és út nyugat felé | |
Nearchos útja | |
Harpalos és a hűtlen sáfárok | |
Opisi felkelés, Hephaistion és Alexandros halála | |
Jellemzése | |
A birodalom szervezése | |
Városalapítások | |
Alexandros politikai és kulturális czéljai | 519 |
Alexandros utódainak (a diadochosoknak) kora | |
A kor jellemzése | |
A királyi család | |
Perdikkas | |
III. Philippos és IV. Alexandros | |
A birodalom első felosztása | |
Felkelés Görögországban | |
A Harpalos-féle ügy Athénben | |
Lamiai háború s az athéni demokratia bukása | |
Antipatros alkotmánya | |
Demosthenes halála | |
Perdikkas egyiptomi hadjárata és halála | |
A birodalom új felosztása | |
Seleukos | |
Polysperchon mint epimeletes (Kassandros szövetsége Antigonosszal és Ptolemaiosszal) | |
A demokratia feléledése Athénben és Phokion halála | |
Kassandros alkotmánya | |
A diadochosok szövetsége Antigonos ellen | |
311-iki béke | |
Athén és a phaleroni Demetrios kormánya | |
Demetrios Poliorketes és a görög «szabadság» visszaállítása | |
Antigonos és Ptolemaios háborúja | |
Rhodos ostroma | |
Antigonos bukása, az ipsosi csata | |
A birodalom új felosztása | |
Görögország és Athén ez időtájt | |
Demetrios megszállja Athént | |
A diadochosok szövetsége Demetrios ellen, Athén felszabadítása | |
Antigonos Gonatas, Lysimachos és Seleukos meghasonlása és halála | |
Ptolemaiok Keraunos | 551 |
Az epigonok kora | |
Kelta betörés | |
Ptolemaios Keraunos halála | |
A kelták Kisázsiában | |
A görög-makedon világ áttekintése 275 körül | |
Ázsia és Egyiptom az epigonosok korában | |
Médiai, baktriai és parthus birodalom | |
Pergamon | |
Nagy Antiochos uralkodása | |
Görögország Antigonos Gonatas idején | |
Pyrrhos halála | |
Az újabb tyrannis | |
Athén és a Chremonides-féle háború | |
Az aitoliai és achaiai szövetség | |
A makedon fennhatóság gyengülése | |
Antigonos Doson | |
Athén újabb felszabadítása, az achaiai szövetség virágkora, összeütközése Spartával | |
Agis és Kleomenes reformjai Spartában | |
Az achaiaiak szövetkezése Makedoniával | |
Kleomenes bukása és halála | |
Athén magatartása | |
V. Philippos uralkodása, a szövetséges háború és a naupaktosi béke | 568 |
A nyugati görögség története Alexandros halálától a római korig | |
Syrakusai pártvillongások | |
Agathokles államcsínye és tyrannisa | |
Siciliai és afrikai háborúja Karthagóval | |
Siciliai zavarok | |
A tyrannis megszilárdulása | |
Agathokles alsó-italiai vállalatai és halála | |
Hiketas | |
Alsó-italiai állapotok | |
Taras és Róma összeütközése | |
Pyrrhos italiai és siciliai hadjárata és visszavonulása | |
II. Hieron uralma Syrakusaiban | |
A görög-makedon világ politikai képe 220 körül | 588 |
A görög-makedoniai államrendszerek korának gazdasági és művelődési viszonyai | |
A világforgalom új székhelyei | |
A görögországi városok hanyatlása | |
Alexandria, mint a világforgalom új góczpontja | |
A többi székhelyek | |
Szellemi élet, vallásos felfogás | |
Euemerismus | |
A művelődés megoszlása | |
A korszak határai; a hellenismus | |
Athén, mint a philosophia és a drámai költészet hazája | |
Megarai iskola; középső Akadémia; peripatetikus iskola | |
A philosophia e korbeli feladatai | |
A stoikusok | |
Az epikureusok | |
Athén e korszak művelődésében | |
Az új-attikai vígjáték | |
Athén erkölcsei, kultúrája | |
A királyságok székvárosai és uralkodóik viszonya a kultúrához | |
Alexandriai tudományos intézetek | |
A kor költészete | |
Pásztor- (idyll-) költészet | |
Az alexandriai költészet általános jellemzése | |
Elegia, epigrammköltészet, lyrai formák, hymnusok, paigniák | |
Epikus és tanköltemények | |
Drámai fajuk, hilaro-tragédia, mimiambos | |
Parodikus költészet | |
Költői próza, a regényírás kezdetei | |
A tudomány | |
A görög köznyelv | |
Grammatika és formális tudományok | |
Régészet | |
Életrajz- és emlékirat-irodalom | |
Atthisok, útleírások, földrajzi és időszámítástani irodalom | |
Exakt tudományok | |
Mennyiségtan, csillagászat, mennyiségtani földrajz | |
Orvostudomány, természettudomány | |
Történetírás | |
Rhetorika és ékesszólás (Asianismus és atticismus) | |
A keleti kultúra hatásának erősbödése | |
Hetvenes bibliafordítás | |
A kor művészete | |
Szobrászat, kivált Rhodosban és Pergamonban | |
Érczverés, kőbemetszés, pénzmintakészítés | |
A mechanika fejlődése és hatása az építészetre | |
Városépítés | |
Festőművészet; mozaiktechnika | |
A sidoni sarkophag-leletek | |
Alexandros-sarkophag | |
Edényfestés, kivált Alsó-Italiában | |
Összefoglalás | 596 |
Időmutató | 640 |
Név- és tárgymutató | 652 |
Végszó | 689 |
III. KÖTET: A RÓMAIAK TÖRTÉNETE | |
Előszó a III. kötethez | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
Róma keletkezésétől Itália meghódításáig | |
Róma helyzete és a római birodalom fokozatos kiterjedése | |
Róma dombjai és geologiai alakulata | |
A Palatinus | |
Itália helyzete | |
A Földközi-tenger medenczéje | |
A nagy római birodalom | 3 |
Néprajzi viszonyok | |
Róma ősi istenei | |
A vidék legrégibb népeiről szóló hagyományok | |
Siculusok | |
Ligurok | |
Pelasgok | |
Illyr népek | |
Itáliai törzsek: latinok, sabinok, umber-sabell népcsoport, samnitok | |
Etruszkok | |
Culturájuk, vallásuk, művészetük | |
A latin és sabin népek vallása | |
A római nép intézményeinek forrásai | |
Római családok eredete | 8 |
Róma a királyok alatt | |
A legrégibb mondák. Róma hét királya | |
Hercules és Cacus | |
Evander | |
Aeneas mondája | |
Albai királyok | |
Romulus és Remus | |
Róma alapítása | |
Remus halála | |
A római királyok: Romulus, Numa Pompilius, Tullus Hostilius, Ancus Marcius, Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus | |
A regifugium | 23 |
Róma alkotmánya a királyok alatt és Servius reformjai | |
A «populus» felosztása | |
Patronusok és cliensek | |
Comitia curiata | |
Senatus | |
Plebeiusok | |
Servius alkotmánya | |
A centuriák | |
A római határ | |
Consulok | |
Dictator | 39 |
A patriciusok és plebeiusok osztályharcza | |
A néptribunatus. A volscusokkal és aequusokkal vívott harczok | |
Az első consulok | |
Etruszk háború | |
Az első plebeius secessio | |
A néptribunatus jelentősége | |
Földbirtokviszonyok | |
Spurius Cassius | |
A Fabius-család legendája | |
A cremerai csata | |
Lex Publilia | |
Háború a szomszéd népekkel | |
Coriolanus története | |
Cincinnatus | |
Az etruszk hatalom hanyatlása | 47 |
A decemviratus. Veii elfoglalása | |
Terentilius Harsa izgatásai | |
Patricius és plebeius erőszakoskodások | |
Lex Icilia | |
Siccius Dentatus halála | |
Görög törvények tanulmányozása | |
Decemvirek uralma | |
Verginia halála | |
A decemviratus bukása | |
Lex XII tabularum | |
Valerius törvényei | |
Lex Canuleia | |
Tribuni militum consulari potestate | |
A censori méltóság | |
Spurius Maelius megbüntetése | |
Róma győzelmei szomszédain | |
Katonai coloniák | |
Veii ostroma | |
Camillus diadala és számkivetése | 56 |
Gallus pusztítások. A lex Licinia. A latin háború | |
Gallusok Itáliában | |
Előnyomulásuk dél felé | |
Róma bevétele | |
Camillus visszaveri a gallusokat | |
Camillus katonai reformjai | |
A quincunx | |
Manlius Capitolinus halála | |
A lex Licinia | |
A praetori és aedilisi méltóság | |
Ünnepi játékok | |
Pestisjárványok | |
Mettius Curtius önfeláldozása | |
Gallus támadások | |
Az első samnit háború | |
Campania elfoglalása | |
A latin háború | |
Jus Latii | 67 |
Itália egyesítése Róma fennhatósága alatt | |
A samnitok és a dél-itáliai görög városok. Pyrrhos legyőzése | |
Epirusi Alexandros betör Itáliában | |
A rómaiak szövetséget szerveznek a samnitok ellen | |
A proconsuli méltóság | |
A második samnit háború | |
A caudiumi vereség | |
Qu. Fabius győzelme a samnitokon | |
CAmpania meghódítása | |
Hajóhad szervezése | |
Etruria meghódítása | |
Csata a Vadimonius-tó mellett | |
Appius Claudius és Qu. Fabius Maximus censorsága | |
Lex Ogulnia | |
A harmadik samnit háború | |
A sentinumi csata | |
Pontius Telesinus bukása | |
Lex Hortensia | |
A gallusok megfékezése | |
Dél-itáliai görög városok | |
Pyrrhos kudarczai | |
Róma és Carthago szövetsége | |
Tarentum bevétele | 82 |
Politikai és műveltségi állapotok a köztársaság első két századában | |
Róma polgársága | |
A tribusok száma | |
Civitas optimo iure | |
Községek, sociusok, gyarmatosok | |
Jus Latinum et Italicum | |
Róma coloniái | |
Utak építése | |
Közgazdasági viszonyok | |
Vízvezeték | |
Művészetek | |
Görög istenek átvétele | |
Pénzverés | 97 |
Róma hódításai a Földközi-tenger körül | |
A pún háborúk kora a zámai csatáig | |
Az első pún háború | |
Carthago eredete és fejlődése | |
Róma történeti forrásai, első történetírói | |
Sicilia viszonyai | |
Hieron király | |
Messana bevétele | |
Hajóhad szervezése | |
Duilius győzelme Mylae mellett | |
Regulus kiköt Afrikában; veresége | |
Metellus győzelme | |
Lutatius Catulus győzelme és békéje | 111 |
Róma és Carthago terjeszkedése a második pún háború előtt | |
Carthago zsoldos háborúja | |
Sicilia mint Róma első provinciája | |
Háború Illyriával | |
Gallia Cisalpina meghódítása | |
Gaius Flaminius és M. Claudius Marcellus hadi tettei | |
Hamilcar, Hasdrubal és Hannibal terjeszkedése Hispaniában | |
Carthago politikai viszonyai | |
A római erkölcsök hanyatlásának kezdete: család, vallás, Floralia | |
Gladiatori játékok | 123 |
A második pún háború | |
A rómaiak hadüzenete | |
Hannibal tervei | |
Útja az Alpeseken át | |
A gallusok viselkedése | |
A ticinusi és trebiai csata | |
A trasimenusi csata | |
Fabius Cunctator | |
A cannaei csata | |
A Scipiók sikerei Hispániában, Marcellusé Siciliában | |
Hannibal Dél-Itáliában | |
Capua bevétele | |
A metaurusi csata | |
Róma keleti politikája | |
Scipio Africanus Maior átkel Afrikába | |
Hannibal odahagyja Itáliát | |
A zámai csata | |
A békekötés pontjai | 137 |
Zámától Numantiáig | |
Rómaiak és görögök egymással szemben. Makedoniai háború. Hellas felszabadítása | |
A római nagyság alapja | |
Gazdasági viszonyok Itáliában | |
A görög népek állapota | |
Makedonia, Egyiptom és Syria versengése | |
Róma háborúja V. Philippos ellen | |
Flamininus sikerei | |
Csata Kynoskephalai mellett | |
Hellas függetlenítése | 160 |
Róma hatalmának kiterjedése a Földközi-tenger környékén | |
Róma háborúja III. Antiochossal | |
Magnesiai csata | |
Kis-Ázsia rendezése | |
Hispaniai és gallus zavargások | |
Hannibal, Scipio Africanus és Philopoimen halála | |
Háború Perseussal | |
Hellas meghódítása | |
A harmadik pún háború | |
Carthago lerombolása | |
Scipio Aemilianus megfékezi Hispaniát | |
A pergamoni királyság és Kis-Ázsia | |
Syria és a Makkabaeusok | 170 |
Politikai és műveltségi állapotok a köztársasági harmadik és negyedik századában | |
A római provinciák közigazgatása | |
Centuriai és tribusi gyűlések | |
A nemesek | |
A senatus | |
A választások romlottsága | |
Bíráskodás | |
A görög szellem hatása vallásra és nevelésre | |
A római irodalom | |
Eposz | |
Dráma | |
A próza kezdetei | |
Társadalmi viszonyok | |
Cato Censorius | 187 |
Forradalmak és polgárháborúk. A császárság megalapítása | |
Tiberius Gracchustól Sulla haláláig | |
A Gracchus-testvérek reformjai | |
Gazdasági viszonyok | |
Az itáliai lakosság hanyatlása | |
A rabszolgamunka | |
Siciliai rabszolgalázadás | |
Tiberius Gracchus néptribunatusa | |
Scipio Aemilianus mint a senatus vezére | |
Gaius Gracchus néptribunatusa és törvényei | |
Az itáliai népek politikai törekvései | |
Gaius Gracchus halála | 205 |
Jugurtha. A cimberek és teutonok. Az itáliaiak forradalma | |
Nemesi reactio | |
A cimberek betörése Galliában | |
Micipsa és családja | |
Háború Jugurtha ellen | |
Marius pályája | |
Jugurtha legyőzése és halála | |
Marius győzelmei a cimberek és teutonok fölött | |
Rabszolgalázadások | |
Aurum tolosanum | |
A demokrata párt felülkerekedése | |
Saturninus bukása | |
Livius Drusus politikai törekvéseinek kudarcza | |
A szövetséges itáliai népek háborúja Róma ellen | |
A polgárjogok terjesztése | 217 |
Háború Mithridatessel és Sulla dictaturája | |
Sulla jelleme | |
Mithridates előnyomulása | |
Marius menekülése Rómából | |
Itáliai zavarok | |
Marius és Cinna vérengző uralma | |
Mithridates Európában | |
Sulla sikerei a keleten; itáliai ellenfeleinek legyőzése | |
Vérengző uralma Rómában és a provinciákban | |
Oligarchikus politikája | |
Alkotmányreformja és halála | 234 |
Sulla halálától az első triumviratusig | |
A provinciák állapota. Pompeius Magnus | |
A provinciai kormányzat szelleme | |
Verres üzelmei | |
A politikai viszonyok Rómában | |
Pompeius jelleme | |
Sertorius Hispaniában | |
Spartacus lázadása | |
Pompeius sikerei Hispaniában | |
Crassus és Caesar jelleme | |
Kalózháború | |
Lucullus sikerei Mithridatessel szemben | |
A lex Manilia | |
Pompeius győzelmei keleten | |
Mithridates halála | 254 |
A Catilina-féle összeesküvés. Pompeius hazatérése | |
A nemesek pártviszonyai | |
Julius Caesar politikai sikerei | |
Catilina és a romlott római társadalom | |
Cicero consulatusa | |
Az összeesküvés elnyomása | |
Catilinának és társainak halála | |
Cicero politikai szempontjai | |
A Clodius-féle pör | |
Caesar Hispaniában | |
Pompeius diadalmenete és csalódása | 275 |
Az első triumviratus. Gallia meghódítása. Crassus halála | |
Julius Caesar consulatusa | |
Galliai zavargások | |
Clodius néptribunatusa | |
Cicero számkivetése és visszatérése | |
Caesar mint proconsul Galliában és Britanniában | |
Egyiptomi viszonyok | |
Forumi zavargások | |
Caesar küzdelmei Galliában | |
Vercingetorix bukása | |
Caesar politikája és népszerűsége Galliában | |
Pompeius második consulatosa | |
A parthusok, Crassus parthus hadjárata | |
A carrhaei csata | |
Keleti forrongások | 289 |
A katonai monarchia megalapítása | |
Pompeius állásfoglalása Caesar ellen | |
Az oligarchák szövetsége Pompeiussal | |
Clodius halála | |
Pompeius harmadik consulatusa | |
Julius Caesar válságos helyzete | |
Pompeius ingadozó politikája | |
A polgárháború okai | |
Caesar átkel a Rubicón | |
Sikerei Itáliában | |
Pompeius átkel Epirusba | |
Caesar győzelmei Hispániában és Massiliában | |
Gazdasági viszonyok | |
Caesar másodszor lesz consullá | 310 |
Caesar győzelmei, uralma és halála | |
Pompeius és Caesar hadereje | |
Caesar átkel Epirusba | |
A pharsalosi csata | |
Pompeius menekülése és halála | |
Caesar Alexandriában | |
Rendet teremt a keleti provinciákban | |
Római zavargások | |
A thapsusi csata | |
Cato Uticában | |
Caesar dictaturája | |
A mundai csata | |
Caesar politikája és tervei | |
Naptár-reformja és építkezései | |
Baráti köre | |
Monarchikus törekvések | |
A nemesek összeeskövése | |
M. Junius Brutus jelleme | |
Martius Idusa | |
Antonius és az összeesküvők | |
Caesar temetése | |
Antonius erőszakos üzelmei | 324 |
A második triumviratus | |
Az ifjú Octavianus föllépése | |
A köztársasági párt ingadozása | |
Antonius és Cicero Philippikái | |
Róma haderejének megoszlása | |
A mutinai csata | |
A triumvirek vérengzése | |
Cicero halála | |
Brutus és Cassius keleten | |
Két csata Philippi mellett | |
Antonius és Kleopatra szövetkezése | |
Itáliai zavarok | |
Sextus Pompeius tengeri hadereje | |
A miseneumi szövetség | |
Agrippa győzelmei a tengeren | |
Octavianus mérséklete | |
Antonius kudarcza a parthusokkal szemben | |
Mulatozásai Alexandriában | |
Octavianus pannoniai sikerei | |
Róma hadat üzen Egyiptomnak | |
Az actiumi csata | |
Octavianus elfoglalaja Egyiptomot | |
Antonius és Kleopatra halála | 348 |
Irodalom és művészet a köztársaság utolsó századában | |
A római szatíra | |
Lucretius és Catullus | |
Színi előadások | |
A latin próza és Cicero művei | |
A történetírás | |
M. Terentius Varro | |
Róma és a művészetek | |
Építészet és szobrászat | 373 |
A római császárság kezdetétől Marcus Aurelius haláláig | |
A Julius-Claudius családból származó császárok | |
Augustus uralma | |
Octavianus visszatérése Rómába | |
Viszonya a katonasághoz és a senatushoz | |
Hivatalai és czímei | |
Fölveszi az «Augustus» nevet | |
Reactionarius politikája | |
Conservativ irányának sikerei | |
A monarchikus eszme | |
Augustus népszerűsége | |
Provinciák és coloniák | |
Hadügy | |
Közjövedelmek | |
Róma város fejlődése | |
Agrippa és Maecenas | |
A «római béke» | |
Afrikai és parthus expeditio | |
Saecularis ünnep | |
Gallia, Raetia, Noricum és Vindelicia megfékezése | |
A császári család | |
Drusus Germaniában, Tiberius Pannoniában | |
Családi viszály | |
Tiberius Germaniában | |
Pannoniai lázadás | |
A teutoburgi csata | |
Augustus utolsó évei | |
A császár építkezései | |
A római irodalom aranykora | 396 |
Tiberius és Gaius uralma | |
Augustus apotheosisa | |
A rajnai és pannoniai legiók | |
Germanicus hadmenetei Germaniában és a keleten | |
Calpurnius Piso halála | |
Tiberius és a nemesek | |
A lex maiestatis | |
A delatorok | |
Seianus befolyása | |
Tiberius Capreaebe vonul | |
Viszonya rokonaihoz | |
Seianus üzelmei és halála | |
Tiberius utolsó évei | |
Jelleme és uralmának sikerei | |
Gaius jelleme, féktelenkedései és családi viszonya | |
Építkezései, szeszélye a politikában | |
Britanniai hadjárata és halála | 430 |
Claudius és Nero uralma | |
A praetorianusok Claudiust császárrá teszik | |
Jelleme és kormányzati sikerei | |
Herodes Agrippa | |
A zsidók Rómában | |
Messalina üzelmei | |
A császárkori források jelleme | |
Agrippina megöleti Claudiust és Nerót teszi meg császárrá | |
Agrippina hatalmi törekvései | |
Seneca és Burrus | |
Agrippina halála | |
Nero kedvtelései | |
Tűzvész Rómában | |
Keresztyének martyriuma | |
Nemesi összeesküvés | |
Seneca és Lucanus halála | |
Nero Görögországban | |
Az «arany ház» | |
Galba és Vindex lázadása | |
Nero halála | 450 |
A császári hatalom fénykora | |
A «négy császár-év». Róma újabb hódításai. A zsidó háború | |
Galba jelleme | |
Uralkodó társat vesz maga mellé | |
Otho föllépése | |
A római közigazgatás | |
Vitellius lázadása | |
A bedriacumi csata | |
Vespasianus föllépése | |
Nevében Antonius Primus beveszi Rómát | |
Britannia megfékezése | |
Claudius Civilis galliai lázadása | |
A zsidók lázadása | |
Vespasianus sikerei Judaeában | |
A zsidók belviszálya | |
Jeruzsálem bevétele | 468 |
A Flaviusok, Nerva, Traianus és Hadrianus uralma | |
A Flavius-család eredete | |
Vespasianus építkezései és kormányzati szelleme | |
Titus rövid uralma | |
A római tűzvész | |
Herculaneum és Pompeii elpusztulása | |
Pompeii romjai | |
A római festészet, mozaik és műipar | |
Domitianus jelleme | |
Hadmenete Decebalus ellen | |
Agricola sikerei Britanniában | |
Róma erkölcsei e korban | |
Nerva uralma | |
Traianus pályája | |
Az első daciai háború | |
Traianus építkezései | |
A dunai tartományok | |
Dacia szervezése | |
Parthus hadjárat | |
A kelet forrongása | |
A keresztyénség terjedése és üldöztetése | |
Hadrianus jelleme és mérséklete | |
Lusius Quietus összeesküvése | |
Hadrianus utazásai és philhellenismusa | |
Zsidók lázadása | |
Hadrianus Athénben és Egyiptomban | |
Építkezései | |
Antoninust fiává fogadja | 486 |
Az Antoninusok uralma | |
A császárság aranykora | |
Antoninus Pius jelleme, kormányzati sikerei, philosophiája | |
Marcus Aurelius Verust társává fogadja | |
Háború az északi és keleti határokon | |
Pestis és keresztyénüldözés | |
Háború a markomannok és quadok ellen | |
Avidius Cassius lázadása | |
Aurelius és Commodus hadjárata a sarmaták ellen | |
Marcus Aurelius jelleme és iratai | |
A stoa és a keresztyénség | |
A császárság politikája | |
A római jog kifejlődése | |
A Mithras-mysterium | |
A keresztyénség terjedése | 527 |
Commodus uralmától a római birodalom kettéoszlásáig | |
A birodalom hanyatlása és helyreállítása | |
Commodus uralmától Diocletianus trónraléptéig | |
Commodus kegyetlenségei és kedvtelései | |
Pertinax és Didius Julianus rövid uralma | |
Septimius Severus legyőzi versenytársait, Pescennius Nigert és Clodius Albinust | |
Septimius Severus keleti és britanniai hadmenete | |
Caracalla megöli Getát | |
A római jog kiterjesztése | |
Caracalla háborúi | |
Macrinus trónkövetelő bukása | |
Elagabalus rövid uralma | |
Alexander Severus szelíd uralma | |
A perzsa hatalom megújulása | |
A germánok szövetkezése: frankok, alamannok és gótok | |
Maximinus és a Gordianusok uralma | |
Philippus Arabs | |
Decius | |
Gallus | |
Aemilianus | |
Valerianus | |
Gallienus | |
Odenathus és Zenobia | |
II. Claudius | |
Aurelianus | |
Tacitus | |
Probus | |
Carus | |
Carinus | |
Diocletianus pályája | 545 |
Diocletianus és Nagy Constantinus kora | |
A despotismus kifejlődése | |
A provinciák | |
A római senatus | |
Diocletianus és Maximianus | |
Galerius és Constantius Chlorus | |
Diocletianus és Maximianus lemondása | |
A bagaudák lázadása Galliában | |
A keresztyének üldözése | |
A birodalmi kormányzat és a keresztyének | |
Flavius Constantinus pályája | |
Maxentius császár | |
Constantinus elfoglalja Itáliát és szövetkezik Liciniussal | |
Constantinus valláspolitikája | |
Licinius bukása | |
Constantinus családi viszonyai | |
A nicaeai zsinat | |
Constantinus végrendelete | |
Keleti viszonyok | |
Konstantinápoly alapítása | |
Constantinus halála | 578 |
A nyugatrómai birodalom hanyatlása | |
A Constantinus- és Valentinianus-család. Nagy Theodosius uralma | |
II. Constantinus és Constans uralma | |
Constantius ismét egyesíti a birodalmat | |
Róma város állapota e korban | |
Keresztyén felekezetek | |
A pápaság hatalmának megalapulása | |
Arianusok és Athanasius | |
Julianus pályája | |
Constantius bukása | |
Julianus rövid uralma | |
Vallási elvei és humanismusa | |
Jovianus | |
I. Valentinianus és Gratianus | |
A keresztyénség térfoglalása | |
A gótok betörése | |
II. Valentinianus | |
Maximus lázadása | |
Eugenius és a pogányság rövid uralma | |
Nagy Theodosius jelleme | 598 |
Időmutató | 618 |
Név- és tárgymutató | 658 |
IV. KÖTET: A NÉPVÁNDORLÁS KORA/AZ ISZLÁM | |
Előszó | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
A népvándorlás kora | |
Az őskor | 3 |
Kelták | |
Nyugateurópai kelták | 27 |
Középeurópai kelták | 32 |
A kelták társadalma | 37 |
Thrákok | |
Az agathyrsek és géták | 45 |
A dákok | 46 |
Dacia meghódítása | 57 |
Germánok | |
A germán hőskor | 67 |
A Tacitus korabeli Germánia | 73 |
A germánok és a római birodalom | 82 |
A rómaiasodó germánok | 115 |
A gótok és a nyugat-római birodalom bukása | 136 |
A római császárság szervezete | 183 |
A keresztyénség | 196 |
A vandalok országa | 218 |
A nyugati gótok országa | 226 |
A keleti gótok országa | 241 |
A burgundok országa | 272 |
A longobárdok országa | 276 |
Az angolszászok országa | 298 |
A frankok országa | 312 |
A germánok térítése és a frank egyház | 332 |
Nagy Károly és öröksége | 345 |
Egyház és közművelődés | 370 |
Hunnok | |
A hunnok első viszontagságai | 401 |
Attila és a kelet-római birodalom | 407 |
A hunn király szállása | 412 |
A hunn államszervezet | 421 |
A galliai hadjárat | 424 |
Az itáliai hadjárat | 435 |
Attila halála | 439 |
Hunnország bukása | 441 |
Avarok | |
Az avar honfoglalás | 446 |
A Duna-Száva közének elfoglalása | 452 |
Hadjáratok az Al-Dunán | 456 |
A birodalom támadó hadműveletei | 460 |
Az avar államszervezet | 465 |
Baján utódai | 470 |
Konstantinápoly ostroma | 474 |
A szláv sorompók | 480 |
Avarország hanyatlása | 482 |
A keresztyénség és az avarok | 485 |
Avarország bukása | 487 |
Szlávok | |
A szlávok neve és eloszlása | 497 |
Az orosz szlávok | 501 |
A bolgár szlávok | 506 |
A szerb szlávok | 509 |
A horvát szlávok | 512 |
A karantán szlávok | 514 |
A lengyel szlávok | 515 |
Az elbei szlávok | 518 |
A cseh szlávok | 520 |
A morva szlávok | 524 |
Magyarok | |
A magyarok őshazája | 531 |
Lebedia és Etelköz | 535 |
Ősműveltség | 544 |
A honfoglalás mondája | 549 |
A letelepedés | 555 |
A kelet-római birodalom | |
Byzanczi császárok az V-X. században | 562 |
Az iszlám az omajjádok bukásáig | |
Az arabok az iszlám előtt | 583 |
Mohammed próféta és az iszlám kezdetei | 593 |
Az iszlám | 603 |
A négy első khalifa | 610 |
A szekták - Az Omajjád khalifaság jelleme | 633 |
Az Omajjád khalifák | 647 |
Segédirodalom | 679 |
Név- és tárgymutató | 680 |
V. KÖTET: A HŰBÉRISÉG ÉS A KERESZTES HADJÁRATOK KORA | |
Bevezetés | 3 |
A modern államok megalakulása | |
A német birodalom megalakulása | 15 |
A római német császárság felállítása | 34 |
A római német császárság fénykora | 58 |
A pápaság felemelkedése | 72 |
A pápaság és császárság első küzdelme. Investitura harcz | 82 |
Francziaország megalakulása | 113 |
Angolország megalakulása | 130 |
A szláv államok és Magyarország megalakulása | 153 |
Magyarország. A keresztyénség és királyság megalapítása és megszilárdítása | 179 |
A keresztes hadjáratok | |
A hűbériség | 219 |
Az iszlám államai és a görög császárság | 238 |
Első keresztes hadjárat | 264 |
Második és harmadik keresztes hadjárat | 291 |
A görög császárság a XII. században. A negyedik keresztes hadjárat | 308 |
Keresztes hadjáratok a XIII. században | 321 |
Nyugoti keresztes hadjáratok. A spanyol királyságok megalakulása | 332 |
A pápaság és a császárság küzdelme | |
Welfek és Staufok | 353 |
A pápaság és császárság második küzdelme | 368 |
A pápaság a hatalom tetőpontján. III. Incze | 406 |
Németország és Olaszország a XIII. század elején | 430 |
A pápaság és császárság harmadik küzdelme. A császárság bukása | 447 |
Európa főbb államai a XII. és XIII. században | |
A franczia királyság felemelkedése | 467 |
Az angol alkotmány kezdete | 500 |
Magyarország László és Kálmán korában | 532 |
Küzdelmek a görög császársággal | 563 |
A rendi alkotmány kezdete | 594 |
A mongol invasio | 621 |
Név- és tárgymutató | 643 |
VI. KÖTET: A KÖZÉPKORI INTÉZMÉNYEK BOMLÁSA ÉS A RENAISSANCE | |
Előszó | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
Bevezetés | |
Az egyház és a pápaság | |
A kanonisták és a legisták | |
Arab befolyás | |
A világiak tudományos haladása | |
Nemzeti irodalmak keletkezése | 3 |
Az egyház és a nemzeti királyságok | |
I. Eduárd és az angol egyház | |
VIII. Bonifácz és Szép Fülöp | |
A pápák Avignonban | |
A templariusok | 19 |
Irodalmi harcz a pápaság ellen | |
Minoriták | |
Bajor Lajos | |
Rhensei határozatok | |
IV. Károly | 48 |
A schisma | |
Wiklef és Husz | |
Törekvések az egyesítésre | |
A conciliumok (Pisa, Konstanz, Basel, d'Ailly Péter, Gerson János) | 68 |
A császárság | |
A dynastikus politika | |
Habsburg Rudolf és Ottokár | |
A habsburgi házi politika kezdetei | 111 |
A császár és a választófejedelmek | |
Bajor Lajos | |
IV. Károly | |
Az aranybulla | 128 |
Fejedelmi és városi szövetségek | |
Venczel | |
Zsigmond | |
III. Frigyes | 151 |
Reformkísérletek a birodalmi egység helyreállítására | |
Birodalmi törvényszék, hadsereg, adó | |
Miksa császár | 177 |
A hűbériség bomlása | |
Az olasz köztársaságok | |
Firenze | |
Velence | |
Genova | |
Milano | 197 |
Az Anjouk Nápolyban | |
Guelf párt | |
A franczia és a magyar párt harczai | |
Az aragonok Szicziliában | |
A ghibellinek | 220 |
Nemzeti és politikai ellentét Felső-Olaszországban | |
Politikai egyensúly | |
Mediciek, Sforzák, Aragonok | 235 |
Hűbérellenes mozgalmak Németországban | |
A parasztok | |
Svájcz és a ditmarsok | |
A városok | |
Hanza és a sváb szövetség | |
Tanács és czéhek | 253 |
Hűbérellenes mozgalmak Francziaországban | |
A városok, különösen Páris (Etienne Marcel) | |
A flandriai városok (Artevelde) | |
A parlament mint főtörvényszék | |
A jobbágyság (Jacquerie) | 281 |
Hűbérellenes mozgalom Angliában | |
Az Eduardok reformjai | |
A városok a parlamentben | |
A jobbágyság | 294 |
Az angol-franczia százéves háború | |
A puskapor feltalálása és következményei | |
A franczia lovasság megsemmisülése (Crécy, Maupertuis, Azincourt) | |
A fekete herczeg | |
Bertrand du Guesclin | |
V. Henrik | |
A franczia nemzeti szellem ébredése | 307 |
A burgundi herczegség fejlődése és bukása | |
Harcz a svájciakkal | |
Jó Fülöp | |
Merész Károly | |
Összeköttetése a Habsburgokkal | 328 |
A franczia állam központosítása | |
Állandó katonaság | |
A főnemesség elnyomatása, kiirtása | |
Polgári tisztviselők | |
Adórendszer | |
VII. Károly | |
XI. Lajos | 345 |
Az angol hűbéres főnemesség bukása | |
A fehér és piros rózsa harcza | |
VII. Henrik | 356 |
Spanyolország egyesülése | |
A mórok kiűzése | |
A király és a városok egyesülése a főnemesek ellen | |
A katholikus királyok | |
Az inquisitio | 370 |
Skandinávia | |
Lengyelország, Litvánia egyesítése és megtérítése | |
Király és nemesség | |
Jagellók | 392 |
A hódításon alapuló korlátlan török monarchia | |
A görög birodalom megszűnése | |
Bajazet és Timur | |
A mongol birodalmak Európában és Ázsiában | |
II. Mohammed | |
Konstantinápoly elfoglalása és a görög műveltség elszélesedése | 413 |
A renaissance kezdete | |
Az ó-kori irodalom feléledése | |
A humanisták és könyvnyomtatás | |
Aeneas Sylvius | |
A humanismus | 441 |
Az antik hatása a művészetre | 456 |
A classikus műveltség hatása az egyházra és a politikára | |
A pápaság elvilágiasodása (IV. Sixtus, VI. Sándor) | |
Olaszország az idegen hódítások czélja | 470 |
A nagy fölfedezések kezdete. Columbus | 485 |
Magyarország fénykora és hanyatlása | |
Az Árpád-ház kihalta és az interregnum | 499 |
A királyi hatalom emelkedése az Anjouk alatt | 518 |
A rendi alkotmány kialakulása | 544 |
A királyi hatalom hanyatlása | 577 |
Mátyás király | 600 |
A Jagellók. Magyarország bukása | 627 |
Név- és tárgymutató | 655 |
VII. KÖTET: A REFORMATIO KORA | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
Bevezetés | |
Az újkort bevezető mozgalmak | |
Az európai hatalmasságok küzdelmei Olaszországban | |
Olaszország állapota | |
XII. Lajos | |
A bloisi béke | 9 |
A pápaság | |
Cesare Borgia | |
Velencze és a cambrayi liga | 18 |
A szent liga | |
Háború a francziák ellen | 36 |
Háború Milano birtokáért | 40 |
Macchiavelli | 48 |
Küzdelem a császári koronáért | |
A Habsburgok és Valois-k ellentéte | |
V. Károly birodalma | 52 |
I. Károly trónralépése Spanyolországban | 65 |
I. Ferencz és Francziaország | 76 |
Első itáliai háború | |
Páviai csata | |
Madridi béke | 83 |
Róma kizsákmányolása (Sacco di Roma) | 92 |
Második háború V. Károly és I. Ferencz közt | |
Spanyol hegemonia Itáliában | 98 |
A török császárság fölemelkedése | |
A birodalom terjeszkedése | |
Hódító Muhammed | |
Bajazet és Szelim | 103 |
II. Szulimán | |
A török birodalom fénykora | 115 |
A reformatio kora | |
Luther Reformatiója | |
Az egyházi viszonyok és az irodalom. A közállapotok bomlása | 123 |
Egyházi viszonyok | 129 |
A humanismus hatása az egyházra. Tudományos oppositio | 135 |
Az irodalmi renaissance méltatása. Az Utópia | 142 |
Luther fellépése | 150 |
Luther Márton | 163 |
V. Károly és Luther | 167 |
Bibliafordítás. Luther a forradalom ellen | 176 |
Új egyházi és iskolai szervezet | 184 |
A nagy parasztháború és az anabaptisták | 192 |
A svájczi reformatio | |
A svájczi reformatio indokai és jelleme | 206 |
Zwingli Ulrik | 207 |
A svájczi reform terjedése | 209 |
Vita az úrvacsora fölött | 212 |
A német és svájczi reformatio egyesítésének megkísértése. Marburgi vitatkozás | 214 |
Zwingli bukása és halála | 217 |
V. Károly és a protestánsok | |
V. Károly politikája | 219 |
Luther tanainak terjedése | 226 |
Első szövetségek vallásos alapon | 230 |
A protestatio. Az ellenállás joga | 232 |
Az ágostai országgyűlés és hitvallás | 236 |
A schmalkaldi szövetség | 240 |
V. Károly és II. Szulejmán | 246 |
V. Károly és I. Ferencz harmadik és negyedik háborúja | 248 |
V. Károly egyházi politikája. A concilium és a protestánsok | 251 |
V. Károly diadala és bukása | |
A schmalkaldi háború | 262 |
Az interim | 270 |
Szász Móricz. A császár megaláztatása | 274 |
V. Károly lemondása és halála | 281 |
A skandináv országok reformatiója | |
A skandináv országok | 285 |
Wasa Gusztáv. A reformatio Svédországban | 287 |
A reformatio Dániában és Norvégiában | 292 |
A hitújítás Angliában | |
Anglia közállapotai a XVI. század elején | 297 |
VIII. Henrik uralkodása. Az angol nemzeti egyház kezdetei | 302 |
VI. Eduárd uralkodása. Az angol reformatio | 313 |
Mária királynő. A katholikus reactió | 318 |
Erzsébet trónralépése. Az angol egyház megalapítása | 323 |
Kálvin reformja | |
A franczia reformatio kezdetei | 327 |
Kálvin János. A keresztyén hit tanítása | 330 |
Kálvin Genfben. Egyházi rendszerének kifejtése. Genf mint vallásos központ | 338 |
A franczia reformatio. Hugonották | 344 |
A skót reformatio. Knox János | 346 |
A németalföldi reformatió | 349 |
A reformatio Magyarországon. Dévai Biró Mátyás | 352 |
Az unitáriusok | 354 |
A katholikus egyház reformja | |
A pápai udvar reformja | 355 |
Az egyház reformja Spanyolországban | 366 |
Az új szerzetes rendek. Loyola Ignácz | 368 |
Jézus társaságának szabályai | 376 |
A jezsuita rend szervezete | 378 |
A trienti zsinat | 381 |
Az inquisitio és az index | 387 |
A felfedezések és a térítés | |
A portugall foglalás. Albuquerque | 390 |
A spanyolok Amerikában. Cortez Pizarro | 395 |
A spanyol gyarmatok berendezése | 422 |
A térítés Kelet-Ázsiában | |
Xavéri Szent Ferencz | 428 |
Keleti Európa a reformatio korában | |
Magyarország a mohácsi vész után | |
Az ország helyzete. Közállapotok | 447 |
Szapolyai és Ferdinánd küzdelme | 452 |
Török beavatkozás | 458 |
Az ország megoszlása. A váradi béke | 464 |
Az ország végleges megoszlása | |
A török hódítás. Martinuzzi György | 473 |
Buda elveszése | 474 |
Keleti Magyarország szervezkedése | 477 |
A török háború | |
A török hódoltság terjedése. Temesvár, Drégely és Eger ostroma | 489 |
Szigetvár ostroma. A török hódítás megállapodása | 496 |
A szláv országok | |
Lengyelország | 507 |
Oroszország | 514 |
A korszak szellemi fejlődése | |
Szellemi mozgalom | |
A változás okai | 527 |
Az állam | 528 |
A polgárság. Gazdasági átalakulás. A tőke | 530 |
Vallásos élet | 533 |
Művészet | 534 |
A humanismus és a nemzeti irodalmak | 542 |
A természettudomány | 545 |
A művelt társadalom | 550 |
Az egyén és az erkölcs | 551 |
Nemzetség táblák | 553 |
Név- és tárgymutató | 559 |
VIII. KÖTET: AZ ELLENREFORMATIO KORA | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
A spanyol hegemonia kora | |
Spanyolország II. Fülöp korában | |
A nemzet jelleme | 3 |
II. Fülöp és kormánya | 6 |
Harcz a protestánsok és a mórok ellen | 13 |
Don Carlos | 18 |
Spanyolország és az iszlám. A lepantói csata | 26 |
Fülöp és Aragonia | 32 |
Portugallia elfoglalása | 37 |
Pénzügy és hadügy | 43 |
A spanyol birodalom belviszonyai | 49 |
Olaszország a spanyol túlsúly korában | |
Közállapotok | 57 |
A spanyol birtokok | 58 |
Az egyházi állam. Firenze és Genua | 60 |
Velencze és Savoya | 70 |
Az olasz műveltség | 75 |
Spanyolország és Németalföld | |
A németalföldi kormány | 78 |
Alkotmányos és vallásos zavarok | 79 |
Alba kormánya. A rémuralom | 90 |
A gazdasági elnyomás. A tengeri gueuxök | 96 |
A németalföldi szabadságharcz. A genti béke | 103 |
Don Juan | 105 |
Farnese Sándor. A Németalföld kettészakadása | 108 |
A reformatio diadala Angliában és Skótországban | |
Anglia és Skótország európai helyzete | 117 |
Erzsébet és tanácsosai | 119 |
A társadalmi és gazdasági átalakulás. A hajózás fejlődése | 125 |
Erzsébet és a parlament | 133 |
Az életmód és műveltség | 136 |
Írország meghódítása | 138 |
Stuart Mária és a skótok | 141 |
Stuart Mária tragédiája | 151 |
A franczia vallásos- és polgárháborúk | |
Az udvari és felekezeti pártok | 171 |
A vallásháborúk | 186 |
A vérnász. Sz. Bertalan éje | 197 |
A negyedik polgárháború | 205 |
A katholikusok szervezkedése: a liga | 210 |
A döntés évei | |
Nyugoti Európa egysége | 216 |
A győzhetetlen armada | 219 |
A döntés Francziaországban. IV. Henrik trónralépése s diadala | 227 |
A nantesi edictum | 246 |
Németalföld | |
Az egyesült tartományok szervezkedése. Orániai Móricz | 249 |
Gazdasági fejlődés | 255 |
Földrajzi és csillagászati felfedezések | 260 |
A katholikus Németalföld állapota | 263 |
A háború folytatása és befejezése | 265 |
A harminczéves háború kora | |
Németország az ellenreformatio korában | |
Közállapotok | 275 |
A vallás ügye és a császárok | 281 |
A protestáns felekezetek küzdelme | 286 |
Az ellenreformatio Németországban | 292 |
Az ellenreformatio Ausztriában és Csehországban | 303 |
Bajor Miksa. Az unio és a liga | 305 |
Lengyelország és Oroszország | |
Báthory István | 308 |
Trónviszályok Oroszországban. A Demetriusok | 320 |
Magyarország, Erdély és a török | |
A Báthoryak Erdélyben | 324 |
A hosszú háború | 328 |
A háború folytatása. Erdély pusztulása. Mihály vajda | 338 |
Magyarország belső állapotai | |
Alkotmányos viszonyok. Az országgyűlés | 350 |
Igazságszolgáltatás és hadügy. A megye | 354 |
Erdély alkotmányos viszonyai | 357 |
A török hódoltság | 364 |
A jobbágyság | 371 |
A felekezeti viszonyok. Bocskay István felkelése. A rendi alkotmány biztosítása | |
A reformatio terjedése Magyarországon | 375 |
A reformatio Erdélyben | 379 |
Az ellenreformatio kezdetei | 384 |
A szabadságharcz | 387 |
A bécsi béke | 392 |
Török béke. Bocskay halála | 396 |
Testvérharcz a Habsburg-házban. Az 1608-iki országgyűlés | 398 |
Erdély. A felséglevél | 404 |
Báthory Gábor és Bethlen Gábor | 407 |
Az örökösödés kérdése. II. Ferdinánd megválasztása. A rendi alkotmány kiépítése | 411 |
A harminczéves háború a svéd beavatkozásig | |
A cseh felkelés | 414 |
A téli királyság | 417 |
Az osztrák monarchia megalapítása | 426 |
A pfalzi háború. Wallenstein és a dán beavatkozás | 436 |
A restitutio edictuma. Wallenstein bukása | 451 |
Svéd és franczia beavatkozás. Westfáliai béke | |
A franczia politika befolyása | 455 |
Svédország. Gusztáv Adolf és hadjárata | 458 |
Wallenstein katastrophája | 476 |
A franczia háború | 482 |
A westfáliai béke | 498 |
Az absolut királyság megalapítása Francziaországban és a parlamentaris alkotmány győzelme Angliában | |
IV. Henrik és Richelieu kora | |
A személyes kormány | 507 |
A korlátlan királyi hatalom megalapítása | 510 |
Gazdasági és pénzügyi viszonyok | 512 |
Hadi szervezkedés. Külső politika | 517 |
A politikai utópia. IV. Henrik halála | 521 |
A reactio | 525 |
Richelieu kormánya | 529 |
A franczia hegemonia és a királyi absolutismus megalapítása | |
Spanyolország belső viszonyai | 543 |
Az olasz ügyek. Veltlin és Mantua. Németalföldi háború | 550 |
Richelieu közbelépése. A spanyol birodalom felbomlása | 554 |
A háború befejezése | 559 |
A pyrenaei béke | 564 |
Mazarin belső kormánya. A fronde | 566 |
A Stuartok és az angol alkotmány | |
Erzsébet utolsó évei | 574 |
I. Jakab uralkodása. Politikai rendszere | 576 |
A parlament és a presbyteriánusok ellenhatása | 586 |
Ír és skót ügyek. A királyság tekintélyének bukása | 597 |
A polgárháború | |
A király és a nemzet | 605 |
A hosszú parlament és Cromwell Olivér | 610 |
A vallásos és demokratikus mozgalom diadala. Károly kivégeztetése | 614 |
Az angol köztársaság és a protectoratus | |
Állam és egyház | 627 |
A köztársaság | 629 |
Írország és Skótország meghódítása | 631 |
A tengeri hatalom megalapítása. Háború Hollandiával és Spanyolországgal | 634 |
A protectoratus | 637 |
Függelék: A somlyai Báthoryak fejedelmi családjának nemzedék rendje | 647 |
Név- és tárgymutató | 648 |
IX. KÖTET: AZ ABSOLUTISMUS KORA | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
Bevezetés | |
A XVII. század szellemi mozgalma | |
A tekintély és az igazság | 3 |
Giordano Bruno, Galilei és Verulami Bacon | 6 |
A mathematika. A gregorianus naptár. Descartes, Hobbes és Spinoza | 9 |
Bossuet és tana | 20 |
A tudós világ. Leibnitz. Az irodalom | 23 |
A társadalom | 47 |
A nagyhatalmak alakulása. Az állami élet kifejlése | |
XIV. Lajos kora. Az állami hatalom mindenhatósága | |
XIV. Lajos trónralépése | 57 |
A ministerium. Fouquet, Colbert és Louvois | 61 |
XIV. Lajos és udvara | 78 |
A jansenismus és a jezsuiták. A Port Royal | 92 |
A gallikán egyház szervezése. Bossuet | 97 |
A nantesi edictum visszavonása | 99 |
Az irodalom és művészet | 103 |
Francziaország hegemoniája | |
XIV. Lajos és Európa | 112 |
A devolutiós háború | 113 |
A hollandus háború | 115 |
A réuniók. XIV. Lajos erőszakossága | 123 |
A pfalzi háború. A tengeri hegemonia | 129 |
Hollandia fénykora | |
Alkotmányos és vallásos küzdelmek | 136 |
A köztársaság szárazföldi és tengeri politikája | 141 |
A közélet és műveltség | 151 |
Anglia a restauratio korában | |
A nemzet és a Stuartok. A «Cabal» | 161 |
A franczia szövetség és a katholikus irány | 167 |
II. Jakab. A Stuartok bukása | 173 |
Orániai Vilmos | 181 |
Az angol forradalom | 184 |
Vilmos trónralépése. A parlamentáris kormány megalapítása | 188 |
Anglia társadalmi és műveltségi fejlődése a XVII. században | 198 |
A tudomány és a politikai tanok fejlődése | 202 |
Az irodalom és a művészet | 207 |
Ausztria mint nagyhatalom és Magyarország | |
Bethlen és a Rákócziak kora | |
A dynastia és politikája | 215 |
Bethlen Gábor és I. Rákóczi György | 219 |
I. Rákóczi György fölkelése. A linczi béke | 240 |
Az északkeleti háború. II. Rákóczi György bukása | 249 |
A török háború megújulása. Szentgotthardi csata | 254 |
Magyarország belső viszonyai a török kiűzéséig | |
Az ellenreformatio. Pázmány Péter és Esterházy Miklós | 260 |
Zrínyi Miklós és a török háború | 268 |
Az 1662-iki országgyűlés és Wesselényi összeesküvése | 276 |
Az alkotmány felfüggesztése. A protestánsok üldözése | 284 |
A kurucz-labancz háború. Tököly Imre | 288 |
Az ország felszabadítása | |
A török birodalom válsága | 294 |
A háború kezdete. Bécs ostroma és felmentése | 298 |
Magyarország felszabadítása. Buda ostroma | 304 |
Az eperjesi vértörvényszék és a pozsonyi országgyűlés | 311 |
Erdély visszafoglalása | 317 |
A török háború befejezése. A karloviczi béke | 320 |
Velencze és Lengyelország háborúja a török ellen | 328 |
A karloviczi béke | 331 |
A spanyol örökösödési háború | |
A spanyol Habsburgok kihalása. Alkudozások | 334 |
A nagy szövetség. A háború kezdete | 340 |
Eugén és Marlborough hadjáratai | 345 |
A háború Spanyolországban | 355 |
Angolország politikájának változása. A háború befejezése | 358 |
Az utrechti, rastadti és és badeni békekötések | 362 |
Rákóczi Ferencz felkelésének okai | 366 |
II. Rákóczi Ferencz felkelése | 371 |
A háború. A szécsényi gyűlés | 378 |
Az ónodi gyűlés. A felkelés hanyatlása | 382 |
A felkelés vége. A szatmári béke | 388 |
A pragmatica sanctio | |
A dynastia és birodalma | 392 |
A trónörökösödés | 396 |
A török háború. Magyarország belső állapotai | 405 |
Magyarország a szatmári béke után | 411 |
A felvilágosodott absolutismus kora | |
Az északkeleti államrendszer kifejlése, Poroszország emelkedése | |
Svédország hegemoniája | 427 |
A békekötések. A királyi hatalom megszilárdulása Svédországban és Dániában | 430 |
Brandenburg emelkedése. A nagy választó | 433 |
III. Fridrik. A porosz királyság megalapítása | 439 |
A porosz állam szervezése. I. Fridrik Vilmos | 442 |
A hadsereg és pénzügy szervezése | 443 |
A közigazgatás. A jobbágyság | 448 |
A király és fia | 449 |
Külföldi politika. Fridrik Vilmos halála | 454 |
Oroszország emelkedése és szervezése | |
Általános szempontok | 457 |
Az első Romanovok | 458 |
Nagy Péter ifjúsága. Utazásai | 460 |
Nagy Péter reformjai | 467 |
Külső politika. Az északi háború kezdete | 474 |
XII. Károly diadalai | 476 |
Az orosz hódítás. Sz. Pétervár alapítása. A poltavai csata | 480 |
A török háború. XII. Károly halála | 484 |
A béke. Oroszország mint nagyhatalom | 487 |
Nagy Péter és Alexei | 491 |
Nagy Péter utódai | 494 |
III. Péter és Katalin | 501 |
A török háború | 512 |
Lengyelország első felosztása | 515 |
Belső reformok. Pugacsev | 520 |
Nyugat-Európa az utrechti béke után | |
XIV. Lajos halála. Francziaország a regens alatt | 526 |
A financiák és a belügyek | 530 |
A külső politika. Spanyolország. Alberoni | 535 |
Angolország a hannoverai ház uralma alatt. Walpole | 539 |
A szellemi mozgalom. A methodisták | 544 |
Francziaország Fleury korában | 549 |
Mária Terézia és Nagy Fridrik kora | |
A királynő és a magyarok | 553 |
Az osztrák örökösödési háború | 568 |
A hétéves háború | 582 |
A bajor örökösödési háború | 602 |
Nagy Fridrik uralkodása | 603 |
Sans-souci | 614 |
Mária Terézia uralkodása | 619 |
A külügyi viszonyok. Kaunitz | 627 |
A császárné és családja. II. József | 632 |
Függelék: A spanyol Habsburgok örökösödésére vonatkozó származási tábla | 641 |
X. KÖTET: A FORRADALOM ÉS NAPOLEON KORA | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
A forradalom előzményei | |
A szellemi mozgalom | |
Általános szempontok | 3 |
A felvilágosodás apostolai | 6 |
Rousseau | 22 |
A jezsuita-rend eltörlése | 34 |
A tudományos nemzetgazdaság megalapítása. A physiokraták. Smith Ádám | 45 |
II. József császár uralkodása | |
A császár és birodalma | 53 |
Egyházi újítások | 54 |
A kormány, közigazgatás és igazságszolgáltatás reformja | 62 |
Az új eszmék és Magyarország | 66 |
Az alkotmányos és gazdasági kérdés kapcsolata | 68 |
Az úrbér szabályozása | 74 |
Az összeírás és az adóreform | 77 |
A művelődés és az iskola | 79 |
A nyelvkérdés | 82 |
Alkotmányos reform | 85 |
A reformok Erdélyben. Hóra lázadása | 90 |
A külső politika. Orosz szövetség. A német fejedelmek szövetsége | 93 |
A török háború és a belga zavarok | 98 |
A magyar nemzeti mozgalom. II. József halála | 104 |
A tengeri uralom és a gyarmatok | |
A nyugateurópai hatalmak birtokai és összeütközéseik | 110 |
A nagy tengeri háború. Az angol gyarmatbirodalom megalapítása | 111 |
A kelet-indiai brit birodalom | 119 |
A párisi béke | 128 |
Észak-Amerika függetlenségi harcza | |
Az angol gyarmatok fejlődése | 131 |
A gyarmatok és az anyaország | 136 |
Anglia belső viszonyai. A személyes uralom. Wilkes. Junius levelei | 146 |
A függetlenségi nyilatkozat | 150 |
A franczia beavatkozás. A szabadságharcz befejezése. Újabb küzdelem a tengeri uralomért | 161 |
Washington György. Az amerikai Egyesült-Államok alkotmánya | 180 |
A franczia forradalom | |
Francziaország XVI. Lajos korában | |
Főszempont | 193 |
A reform kísérlete. Turgot | 195 |
A királyné. A nyakék pöre | 204 |
A pénzügyi bukás. Necker. Calonne és a notableok | 209 |
A rendek gyűlése | 216 |
Az états generaux nemzetgyűléssé alakulnak át | 226 |
Az emberi jogok és a franczia alkotmány | |
A forradalmi szellem terjedése | 231 |
A Bastille bevétele | 241 |
A kiváltságok megszüntetése | 248 |
Az emberi jogok kijelentése | 257 |
A constitutio | 262 |
A pénzügyi reform | 268 |
Az egyház az államban | 272 |
A nép Versaillesban. A király és a nemzetgyűlés Párisban | 276 |
Mirabeau | 281 |
A jakobinusok és a foederatio | 287 |
Az emigratio. A király szökése | 293 |
Lengyelország bukása | 281 |
A Habsburgok birodalmának bomlása és visszaállítása | 301 |
A skandináv országok. Struensee. III. Gusztáv | 307 |
Az orosz-svéd-török háború. A szisztovai béke | 315 |
Lengyelország belső állapotai és az 1791. évi alkotmány | 320 |
Finis Poloniae. Koscziusko | 329 |
A forradalom és Európa | |
A hatalmak és Francziaország | 337 |
A törvényhozó gyűlés | 340 |
Az első hadjárat | 348 |
A királyság bukása | 356 |
Marat. A szeptemberi napok | 365 |
A rémuralom | |
A conventió | 371 |
A király pöre és kivégeztetése | 373 |
A háború. Dumouriez árulása | 377 |
A polgárháború | 382 |
A közjó bizottsága | 394 |
Carnot. A forradalmi hadsereg | 406 |
Az ész vallása. Robespierre dictaturája és bukása | 410 |
Bonaparte | |
A directorium | |
A conventio befejezése és eredményei | 429 |
A háború. A baseli béke | 440 |
Bonaparte. Az olasz hadjárat | 445 |
A háború Németországban. Moreau és Károly főherczeg | 453 |
A campoformioi béke. Velencze bukása | 456 |
Bonaparte Egyiptomban | 459 |
Francziaország a directorium alatt. A communismus kezdetei. A második coalitio | 464 |
A consulatus | |
A brumairei államcsíny | 478 |
Marengo és Hohenlinden. A lunevillei és amiensi békekötések | 483 |
Francziaország belső szervezete | 492 |
A közigazgatási reform, a közoktatás- és a pénzügy | 496 |
A reactio. A concordatum. Az új társadalom és az udvar | 502 |
Napoleon | |
Napoleon hegemoniája | |
A császárság | 511 |
A harmadik coalitio | 514 |
Trafalgar és Austerlitz | 522 |
A rajnai szövetség. A római szent birodalom megszűnése | 530 |
A porosz háború. Jena | 536 |
A continentalis. zár. Tilsit | 543 |
A tetőponton | |
A spanyol nemzeti háború | 549 |
Az osztrák nemzeti háború | 558 |
Napoleon elválása és második házassága | 572 |
A pápa fogsága | 577 |
A császár | |
Napoleon jellemzése | 581 |
A császári család, az udvar és a társaság | 592 |
Páris | 599 |
A birodalom kormányzása és terjesztése | 600 |
A katastropha | |
Az orosz hadjárat | 605 |
A nagy coalitio. Lipcse és Fontainebleau | 618 |
A száz nap. Waterloo | 641 |
Napoleon lemondása. A második párisi béke. Szent Ilona | 650 |
Név- és tárgymutató | 653 |
XI. KÖTET: A REFORMOK KORA | |
Tartalomjegyzék | |
Képek jegyzéke | |
A szent-szövetség kora | |
Szellemi mozgalom | |
A bölcsészet. Kant. Fichte. A reactionáriusok | 1 |
A fejlődés tana. A történeti iskola | 12 |
Az irodalom. A classicismus és a romantika. Lord Byron | 20 |
A tudomány. A positivismus | 30 |
A német szövetség | |
A reform Poroszországban | 40 |
A bécsi congressus | 46 |
Németország berendezése. A német szövetség | 53 |
A szent-szövetség kora | |
A szent-szövetség | 60 |
A reactio. A congressusok | 64 |
A görögök szabadságharcza | 72 |
A restauratio Francziaországban | |
A Charte | 82 |
X. Károly | 88 |
Oroszország és a keleti kérdés | |
Sándor czár és a görög szabadságharcz | 97 |
Miklós czár és a forradalom | 98 |
A jancsárok végnapjai | 101 |
A navarinoi csata. Orosz-török háború. Görögország felszabadulása | 103 |
A görög állam megalakulása | 107 |
Anglia a szent-szövetség korában | |
A pangás kora | 110 |
Canning kora | 116 |
Az ír kérdés. O'Connell. A katholikusok emancipatiója | 120 |
Amerika a szent-szövetség korában | |
A délamerikai függetlenségi harcz | 128 |
Az Egyesült Államok | 133 |
A reformok kora | |
A juliusi forradalom | |
Polignac. Az ordonnanceok | 143 |
A «dicsőséges napok» | 147 |
A Bourbonok bukása. Az orléansi herczeg | 152 |
A polgárkirályság és az új alkotmány | 157 |
Algier elfoglalása | 163 |
Belgium megalakulása | |
Hollandia és Belgium | 167 |
A brüsszeli forradalom | 169 |
Belgium és Európa. I. Leopold | 172 |
A belga alkotmány. Az állam és egyház viszonya | 178 |
A lengyel forradalom | |
A personalis unio kora. A forradalom kitörése | 182 |
A szabadságharcz | 185 |
A lengyel emigratio. Az organikus statutum | 190 |
A reformok kora Angliában | |
A választási reform | 194 |
Egyházi és társadalmi reformok | 202 |
A gazdasági fejlődés. A munkás kérdés | 211 |
A chartismus. A gabona törvény | 213 |
Viktória királynő. Peel kormánya | 218 |
A gabonavám eltörlése. Peel bukása | 226 |
Anglia és gyarmati birodalma | |
A szellemi élet | 233 |
Az indiai birodalom | 237 |
A keletindiai társaság kormánya. A khinai háború | 245 |
Canada és Ausztralia. A Jóremény foka | 251 |
Spanyolország és Portugallia | |
A reactio kora. Az örökösödés kérdése | 258 |
A carlista háború | 265 |
A spanyol házasságok | 271 |
A polgárkirályság | |
Általános jellemzése | 274 |
Perier kormánya | 275 |
A trónkövetelők. Az attentatumok | 279 |
Thiers és Guizot | 286 |
A reformok | 291 |
A külső politika. Algeria elfoglalása | 294 |
Németország | |
A nyugalom korszaka | 302 |
A Zollverein | 303 |
Alkotmányos viszonyok | 310 |
Ausztria belső viszonyai | 316 |
A porosz alkotmány kezdetei | 325 |
Egyházi viszonyok | 329 |
A keleti kérdés fejlődése | |
A panszlavismus és Oroszország | 336 |
A Kaukázus meghódítása. Samyl | 343 |
Törökország és a czár. Mehemed Ali | 346 |
A Balkán-félsziget keresztyén országai | 352 |
Magyarország átalakulása | |
Magyarország 1825 körül | |
Közjogi és alkotmányos állapotok | 363 |
Gazdasági állapotok | 373 |
Műveltségi állapotok | 381 |
Gróf Széchenyi István | |
Köre és ifjúsága | 387 |
Föllépése és politikai helyzete | 397 |
A Hitel | 400 |
Az alkotmány visszaállítása és biztosítása | |
Az alkotmános küzdelem | 410 |
Az 1825-27-iki diéta | 415 |
Az 1830-iki diéta | 422 |
A magyar nemzetiség és az alkotmány Erdélyben | 433 |
A reformok kora | |
A Stadium | 441 |
Az 1832-36-iki országgyűlés | 448 |
A reactio | 461 |
Az 1839-40-iki diéta | 471 |
Lépések a polgári egyenlőség felé | 478 |
Haladás az anyagi téren | 487 |
Szellemi fejlődés. A nyelvtörvények | 492 |
A nemzetiségi kérdés | |
A nemzetiségi eszme | 497 |
A nemzetiségek a XIX. század első felében | 503 |
A nemzetiségi kérdés Ausztriában | 511 |
A nemzetiségi kérdés Magyarországon | 518 |
Végszó | 534 |
Név- és tárgymutató | 537 |
XII. KÖTET: KORUNK ÁLLAMI ÉS TÁRSADALMI ALKOTÁSAI | |
A forradalmak kora. 1848-49. | |
Szellemi mozgalom | |
A pessimismus és a materialismus | 3 |
A fejlődés tana. Darwin | 8 |
A társadalmi mozgalom. A socialismus | 13 |
A proletariátus szervezése. Marx. A sociáldemokratia | 23 |
A forradalom előzményei | |
A Sonderbund. Svájcz új alkotmánya | 30 |
Az ifjú Olaszország. Mazzini és Gioberti | 34 |
A forradalom előzményei Magyarországon | |
A forradalmi szellem terjedése | 41 |
Széchenyi és Kossuth | 46 |
A gazdasági kérdések | 51 |
A radikális irány. Kossuth az ellenzék élén | 62 |
Az administratori rendszer. A centralisták | 78 |
A februári forradalom | |
A bourgeoisie uralma | 90 |
A forradalom kitörése | 96 |
A forradalom győzelme. A második köztársaság | 99 |
A vörös és a kék respublica | 102 |
A munka szervezése. A nemzeti műhelyek | 106 |
A nemzetgyűlés és a munkások. Proudhon. A júniusi csata | 110 |
Az új alkotmány. Napoleon Lajos elnöksége | 116 |
A forradalom Olaszországban | |
Az alkotmányos forradalmak | 120 |
A milanoi forradalom. A nemzeti háború | 126 |
A forradalom Németországban | |
A német nemzet állapota | 136 |
A porosz forradalom | 140 |
A német parlament | 143 |
Az osztrák-porosz ellentét. A császárválasztás | 151 |
Az utolsó magyar diéta | |
Az ország állapota | 158 |
A választások | 163 |
A felirati vita | 173 |
A forradalom Ausztriában és Magyarországon | |
A márcziusi napok. Kossuth beszéde. Metternich bukása | 180 |
A felelős ministerium | 192 |
A törvények | 197 |
Az összeütközés | |
A nemzetiségi mozgalom. Az unio | 204 |
A magyar és az osztrák kormány. A honvédség | 213 |
A nemzetgyűlés és a katonai kérdés | 222 |
Az «államirat» | 234 |
A szabadságharcz | |
A szervezkedés. Harcz a szerbek és horvátok ellen | 244 |
A bécsi forradalom. A trónváltozás | 250 |
A tavaszi hadjárat | 271 |
A katastrófa | |
A függetlenségi nyilatkozat | 274 |
Kossuth és Görgey | 281 |
Az orosz beavatkozás. Világos. Arad | 286 |
Az új államalakulások | |
A reactio kora | |
Francziaország | 303 |
Olaszországban | 309 |
Németországban | 314 |
Ausztriában | 320 |
A nagy keleti háború | |
A szent sír kérdése | 337 |
Az olasz egység | |
A nemzetiségek és az emigratio | 357 |
Cavour. A franczia-osztrák háború | 360 |
Az annexiók. Garibaldi, Róma és Velencze | 367 |
A német egység | |
Poroszország belső állapotai és az új aera | 379 |
Schleswig-Holstein | 390 |
Az osztrák-porosz-olasz háború | 394 |
Ausztria-Magyarország megalakulása | |
Alkotmányos kísérletek | 424 |
A kiegyezés | 442 |
Nyugat-Európa | |
Francziaország a második császárság korában | 462 |
A német-franczia háború | 474 |
Anglia fejlődése 1846-1872 | 492 |
Spanyolország és Portugália | 499 |
Az északi és keleti Európa és a keleti kérdés | |
A reformkorszak Oroszországban | 506 |
A lengyel felkelés | 511 |
A reactio és a panszlavismus | 517 |
A keleti kérdés fejlődése | 521 |
Az orosz-török háború | 531 |
A berlini congressus | 540 |
A gyarmatvilág fejlődése | |
Az amerikai Egyesült-Államok | 543 |
India | 556 |
Khina és az idegenek | 559 |
Japán | 565 |
Az utolsó évtizedek | |
Külső történet | |
Európa | 577 |
A föld felosztása | 584 |
Belső fejlődés | |
Általános észrevételek | 600 |
A román országok | 601 |
Nagy-Britannai és Írország | 616 |
Németország | 621 |
Ausztria | 632 |
Magyarország | 636 |
Oroszország | 647 |
Észak-Amerika | 651 |
Khina | 655 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.