Nagy József

Előszó

A szóbeszéd szerint, Marcel Marceau, az immár legendás hírű pantomim művész, ma idegenvezető a maga alapította iskolában. A XX. századi európai mozgásművészet egyik legnagyobb alakja, a legendás hírű Bip-figura megalkotója, rendszeresen körbevezeti iskolájában azokat a csoportokat, amelyek odalátogatnak. Nemcsak azoknak, akik klasszikus pantomim technikáját szeretnék elsajátítani, de az átlagturistáknak is rendszeresen megmutatja a gyakorlótermeket és a színpadot, betekinthetnek a foglalkozásokba, sőt, még korabeli filmeket is nézhetnek, ha úgy kívánják. A folyosók falain az ott végzett híresebb tanítványok fényképei sorakoznak, amelyek mellett rendszerint különösebb érdeklődés nélkül haladnak el a csoportok. Állítólag egyetlen fotó előtt az idős mester megállítja látogatóit, és így szól hozzájuk: „Nézzék meg ezt az embert! Az egyik legtehetségesebb tanítványom volt, akit valaha is tanítottam. De elment táncosnak."
Ez a tehetséges pantomimes, aki Marceau iskolájából kikerülve végül táncos lett, nem más, mint Nagy József, aki 1980-ban a Szegedtől 20 km-re fekvő vajdasági kisvárosból, Kanizsáról érkezett Párizsba, hogy pantomimet tanuljon. Ezt megelőzően Újvidéken járt képzőművészeti szakközépiskolába, majd az ELTE művészettörténet szakára nyert felvételt. Alighogy elkezdődött az egyetemen az első félév, teljesen véletlenül M. Kecskés András pantomimkurzusára tévedt. Már az első alkalommal olyan kiemelkedően jól végezte a gyakorlatokat, hogy M. Kecskés megkérdezte, hol tanulta. Meglepetést keltett Nagy József válasza, hogy életében először lát ilyet , hiszen sem szülőhelyén, sem Újvidéken nem találkozott hasonlóval. A tavasz végére M. Kecskés azt javasolta, menjen Párizsba, tanuljon Marceautól, hiszen ő már nem tud neki újat tanítani. Vissza