1.066.801

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország története 1918-1945

Egységes jegyzet/Kézirat/Tanárképző Főiskolák

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 410 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 544 példányban. Kihajtható térképmellékletekkel. Változatlan utánnyomás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"A közép-kelet-európai társadalmi és nemzeti problémák a szocialista forradalommal kezdődő nagy történelmi fordulat keretében merültek fel ismét. Nyilvánvalóvá vált a XIX.... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"A közép-kelet-európai társadalmi és nemzeti problémák a szocialista forradalommal kezdődő nagy történelmi fordulat keretében merültek fel ismét. Nyilvánvalóvá vált a XIX. századi polgári forradalmakkal és reformokkal sajátos módon megteremtett kapitalista társadalmi rend történelmi krízise, amely egyaránt érintette a világ államait, államszövetségeit, a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatokat, a gazdasági és társadalmi struktúrát, az ideológiát és politikát.
Az első világháború és az októberi oroszországi forradalom teremtette meg azt a szélesebb keretet is, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia léte kérdésessé vált, és amelyben a magyarországi belső társadalmi és nemzeti ellentétek is végső soron az 1918-1919-es forradalmakhoz vezettek.
A dualista-monarchia, amely a polgári átalakulás ellentmondásokkal teli formáját valósította meg, éppen ellentmondásai folytán csak a történelmi fejlődés s a politikai erőviszonyok meghatározott szakaszán képezhette az átalakulás állami kereteit. Felbomlásának történelmi tendenciáit kezdettől fogva magában hordta, jóllehet ezt is, mint minden történelmi folyamatot, csak tendenciaként foghatjuk fel, vagyis úgy, hogy nem végzetszerű szükségszerűséggel, hanem emberi cselekvéseken keresztül érvényesül, elsősorban az uralkodó osztályok politikáján keresztül, amely a kiegyezés kereteit nem a Duna-völgyi polgári átalakulás igényeihez tágította, hanem az osztrák és magyar uralkodó osztályok hatalmi igényeihez merevítette. Ezáltal elősegítette, hogy egyértelműen a felbomlás tendenciája kerekedjék felül. Ez a tendencia éppen a századforduló után, az imperializmus viszonyai között vált történelmileg megérett szükségszerűséggé. Ha az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte a XIX. századi polgári forradalom felemás lezárásának meghatározott eredménye volt, úgy ebből következik az is, hogy a monarchia felbomlása csakis a polgári forradalom befejezése, sőt esetleges továbbfolytatása széles történelmi-társadalmi keretek között mehetett végbe. Az imperialista háború, ill. elvesztése, kétségtelenül döntően előmozdította a Monarchia szétbomlását, sőt a hatalmi politika lehetőségein, a befolyási zónák megteremtésén túl a kis országok uralkodó osztályainak terjeszkedéséig, szélesebb keretet teremtett a felbomlás megbatározott formáinak.
A Monarchia felbomlását tehát a háború kimenetele, az antant hatalmak európai politikája és a kapitalizmus belső ellentmondásai - nem utolsó sorban pedig a szocialista rend megjelenése és elterjedése elleni nemzetközi méretű harc - segítették elő." Vissza

Tartalom

Az 1918-1919. évi magyarországi forradalmak
A polgári demokratikus forradalom
A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása és programja6
Az "őszirózsás" forradalom győzelme10
A polgári demokratikus államrendszer kiépülése
A Magyar Nemzeti Tanács szervezete és jogköre14
A Magyar Népköztársaság kikiáltása15
A koaliciós kormányok hatásköre, belpolitikája17
Kisérlet a nemzetiségi kérdés rendezésére
Alapelvek20
Eredménytelen magyar-román tárgyalások22
Kisérlet a szlovákokkal való megegyezésre25
Az 1918:X. néptörvény a Magyarországon élő ruszin (rutén) nemzet autonomiájáról27
Az 1919:VI. néptörvény a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról31
Az 1919: XXX. néptörvény a szlovák önkormányzatról33
Magyarország külpolitikai helyzete és a Károlyi-kormány külpolitikája
A Károlyi-kormány külpolitikai alapelvei35
A páduai fegyverszüneti egyezmény aláirása37
A belgrádi katonai egyezmény39
A Károlyi-kormány külpolitikája41
Az ország gazdasági helyzete a világháború végén és a polgári demokratikus forradalom idején
Háborús kimerültség és gazdasági dezorganizáció42
A koaliciós kormányok gazdaságpolitikája44
Kisérlet az agrárkérdés megoldására45
A Magyar Népköztársaság szociális intézkedései49
A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása, programja és szervező munkája
Baloldali csoportok a magyar munkásmozgalomban50
A KMP alakuló értekezlete és programja53
A KMP szervező munkája55
A Berinkey-kormány és a Szociáldemokrata Párt fellépése a KMP ellen57
A koaliciós kormányzat válsága és bukása
A Berinkey-kormány megalakulása és intézkedései a válság megoldására59
A külső és belső ellenforradalmi csoportok szervezkedése61
A munkásság és parasztság új forradalmi megmozdulásai64
A Berinkey-kormány bukása67
A két munkáspárt megegyezése a hatalom átvételére és a szervezeti egység megteremtésére69
A magyar proletárforradalom
A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és az új államszervezet kiépitése73
Kisérlet a szocializmus megvalósitására
A népgazdaság megszervezése
Az ipari, bánya- és közlekedési üzemek államositása79
A pénzintézetek és a tőkés vagyonok szocializálása81
A nagy- és kiskereskedelem államositása81
A mezőgazdaság szocializálása83
A népgazdaság irányitásának megszervezése86
A Forradalmi Kormányzótanács szociális intézkedései
A munkabér és munkaidő rendezése88
A társadalombiztositás bevezetése89
Egészségügyi szolgáltatások89
A lakáshelyzet javitása90
Anya- és gyermekvédelem91
A munkaképtelenek ellátása92
A Forradalmi Kormányzótanács müvelődéspolitikája
A közoktatásügy reformja93
Közmüvelődésügyi intézkedések96
A magyar Vörös Hadsereg forradalmi honvédő háborúja
Az intervenció előkészitése98
A magyar Vörös Hadsereg helyzete a román támadás meginditása előtt102
A tiszántúli hadmüveletek103
Az északi hadjárat106
A Magyar Tanácsköztársaság belső helyzete
Gazdasági és szociális problémák113
Ellentétek a Tanácsköztársaság vezetésében114
Az egyesült párt kongresszusa115
A Tanácsok Országos Gyülése117
A tanácsköztársaság tömegbázisának csökkentése119
A belső ellenforradalmi csoportok szervezkedése120
A külföldön szervezkedő ellenforradalmi csoportok123
A Magyar Tanácsköztársaság megdöntésének körülményei és okai
A Tanácsköztársaság nemzetközi helyzete124
A Vörös Hadsereg tiszántúli felszabaditó hadmüvelete128
A jobboldali szociáldemokrata vezetők bécsi tárgyalásai130
A Forradalmi Kormányzótanács lemondása131
Az ellenforradalom kora
Az ellenforradalom hatalomra jutása és konszolidációja (1919-1929)
A "szakszervezeti kormány" időszaka
Budapest román megszállása138
Az ellenforradalom katonai és hatalmi-politikai bázisának kialakulása141
Harc a politikai hatalomért
Az antanthatalmak szerepe a hatalmi viszonyok alakulásában143
A nemzeti hadsereg bevonulása Budapestre145
Hatalmi-politikai viszonyok alakulása a Huszár-kormány idején146
Az 1920-as nemzetgyülési választások és Horthy Miklós kormányzóvá választása149
A konszolidációs törekvések első szakasza (1920-1921)
A szociáldemokrata párt és a kormány viszonya153
A Simonyi-Semadam-kormány programja és tevékenysége155
Az egyesült kormánypárt létrehozása158
A Teleki-kormány bel- és külpolitikája159
A hatalmi-politikai viszonyok törvényesitése160
A Nagyatádi-Rubinek-féle földreform164
A munkásmozgalom helyzete167
A trianoni békeszerződés ratifikálása173
Horthy külpolitikai koncepciója175
A külföldi tőkéscsoportok behatolási kisérlete a magyar gazdasági életbe177
A magyar-lengyel szerződés, magyar-csehszlovák tárgyalások180
IV. Károly első visszatérési kisérlete182
A bethleni-konszolidáció
Társadalmi-politikai viszonyok182
A Bethlen-kormány programja185
A magyar-csehszlovák tárgyalások és a burgerlandi kérdés186
A legitimista puccskisérlet, a Habsburg-ház trónfosztása189
A Bethlen-Peyer paktum191
Az egységes kormánypárt létrehozása195
Az 1922-es nemzetgyülési választások199
Bethlen uralmi rendszere201
A felsőház létrehozása és az 1926-os országgyülési választások202
Az ország gazdasági életének ujjászervezése
A gazdasági élet háború utáni új feltételei203
Az állam vám- és pénzügyi politikája207
A gazdasági stabilizáció végrehajtása209
A Bethlen-kormány külpolitikája213
Az ország nemzetközi helyzete 1921-1926 között
Kisérlet Magyarország és a Szovjetunió közötti kapcsolatok rendezésére214
A magyar-jugoszláv tárgyalások216
Az "aktiv" külpolitika időszaka (1926-1930)
A magyar-olasz barátsági szerződés megkötése217
A reviziós mozgalom kezdetei218
A magyar-német kapcsolatok alakulása219
A magyar-lengyel közlekedés221
A magyar-török kapcsolatok kiépitése222
A magyar-osztrák barátsági szerződés aláirása223
A magyar-román viszony és az optáns-perek rendezése224
A munkásmozgalom helyzete 1921-1929 között
A munkásság bérharcai. A baloldali mozgalom erősödése a szociáldemokrata párton belül226
A kommunista mozgalom erősödése. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulása és tevékenysége228
A Kommunisták Magyarországi Pártjának első kongresszusa231
A KMP müködése az MSZMP megszünése után234
Magyarország gazdasági és politikai életének főbb vonásai 1929-1941 között
Az 1929-1933-as világgazdasági válság hatása Magyarországon
Az ország gazdsági élete a válság idejében
Az ipari válság236
Az agrárválság238
A pénz- és hitelválság240
A külkereskedelem alakulása a válság éveiben241
Társadalmi-politikai viszonyok a válság éveiben
Az ipari munkásság szociális helyzete és politikai mozgalmai242
A szegényparasztság és agrárproletariátus helyzete és politikai mozgalmai247
Kaszáskeresztes mozgalom 1931-1936 között249
Az uralkodó osztályok politikai válságai
Bethlen kormányzati rendszerének bukása252
Az egységes párt válsága és a "nemzeti koncentráció" a Károlyi-kormány idején257
Magyarország és a Tardieu-terv259
Gömbös kisérlete a totális fasiszta diktatura bevezetésére260
A darányi-, Imrédy- és Teleki-kormányok belpolitikája264
A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca az antifasiszta népfront megteremtéséért a II. világháború előtt270
Az ország gazdasági helyzete a II. világháború előtt278
Az ország külpolitikai helyzete 1933-1941 között
A magyar-német politikai szövetség és gazdasági kapcsolatok alakulása a müncheni egyezmény megkötéséig285
Az első bécsi döntés és a kárpát-ukrajnai katonai akció288
Magyarország nemzetközi helyzete a második világháboru kirobbanása után291
A második bécsi döntés és következményei292
Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni német agresszióban294
Magyarország részvétele a második világháborúban
Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba
Hadüzenet nélküli támadás a Szovjetunió ellen298
A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál299
Az ellenforradalmi rendszer válságának kibontakozása301
A magyarországi antifasiszta, függetlenségi és népfrontmozgalom a háborúba való belépéstől az ország német megszállásáig304
Magyarország német megszállása
A német katonai megszállás körülményei és következményei311
A Magyar Front megalakulása és programja314
A Kommunista Párt "ujjáalakulása" és programja316
Magyarország felszabaditása
A felszabaditó hadmüveletek első szakasza318
Horthy kisérlete a háborúból való kilépésre320
A nyilas-puccs324
A felszabaditó hadmüveletek második szakasza. Budapest felszabaditása326
Fegyveres antifasiszta ellenállási mozgalom a német-nyilas uralom ellen329
A dunántúli hadmüveletek. Az ország teljes felszabaditása334
Mellékletek
Időrendi áttekintés339
Bibliográfiai tájékoztató362
Térképek jegyzéke373
Táblázatok375

Nagy István

Nagy István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nagy István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem