Puszta - Supplemetum 2.

Előszó

Sok esetben szükség lehet - tudományos, vagy termelési szempontból - valamely területen élő összes madáregyed számának megismerésére. Általában kétféle eljárás használatos erre a célra. Az un. viszonylagos mennyiségi /relativ kvantitatív/ módszer, amikor egy "mintavételiből következtetünk az adott terület madármennyiségére. /Marián, 1978./ A másik, az előbbinél jóval pontosabb eljárás az un. teljes mennyiségi /abszolút kvantitativ/ metodika. Ez utóbbival foglalkozunk jelen esetben. Rövid összefoglalásommal, melyet Palmgren /1928/ és Turcek /1952/ munkái és a magam tapasztalatai /Marián 1966., Marián-Puskás 1972./ alapján állitottam össze, munkatársaim terep-ornitologiai munkájához szeretnék gyakorlati segitséget nyújtani.
Az abszolút kvantitativ módszerrel megállapitott madármennyiséget egy ismert nagyságú területen élő egyedek összszámának, vagy össz-sulyának tekintjük.
A területre vonatkoztatás nem egészen reális, hiszen az állatok nem egy sikban, hanem a térben élnek. A kijelölt próbaterületnek nem két, hanem három irányú kiterjedése van. Tehát, ha egészen pontosak akarnánk lenni, nem hektárban, hanem köbhektárban kellene számitanunk a kijelölt erdő, rét stb. nagyságát. Ez természetesen gyakorlatilag kivihetetlen. Éppen ezért a harmadik dimenziót csak a növények átlagos magasságának megadásával és a madarak élőhelyeinek szintek /retegek/ szerinti közlésével érzékeltetjük. /Marián, 1976./
Az abszolút kvantitativ metodikák közül az egyik legjobban bevált eljárás a kvadrátmódszer. Lényege: négyszögletű /kvadrát alakú/ próbaterületeket jelölünk ki, amelyekben bizonyos idő alatt, de mindig többször megszámoljuk és feljegyezzük az összes, ott talált madáregyedet.
A kvadrátmódszerrel megállapitott eredmények sok esetben használhatók. Például ha arra a kérdésre akarunk választ kapni, hogy a madarak milyen mértékben vesznek részt az élőhely, vagy a táj anyag-energia forgalmában. Vagy milyen a tápláléklánc összetétele. Különösen fontos az ilyen felmérés előzetes lefolytatása, ha múlhatatlanul szükségesnek bizonyul a mesterséges beavatkozás az életközösségek rendjébe /vetési varjú, seregély, balkáni gerle tulszaporodása/. A mező- és erdőgazdasági termelésben bekövetkezhető károk előrejelzésére /rágcsáló gradiáció/, egyes előretörő fajok /pl. fekete harkály, halvány geze/ elszaporodása mértékének megállapítására is eredményesen alkalmazhatjuk a kvadrátmódszert. Vissza