Nagy Imre (dedikált példány)

Fülszöveg

Elfogult vagyok. Apámról van szó. Tőlem nem lehet elvárni objektivitást. Mégis megpróbálkozom, hogy szóljak itt néhány szót e kötet tisztaszívű olvasóihoz. Azokhoz, akik Édesapám, Nagy Imre életútját elmélyültebben, a maga valóságában kívánják megismerni, a kezdetektől az emelt fővel vállalt mártírhalálig.
Hosszú, gyötrelmes utat járt meg a század eleji kolozsvári szakszervezeti és szociáldemokrata mozgalmaktól, a szovjet-oroszországi bolsevikok pártjának tagságától, a kommunisták magyarországi pártjáig. 15 évig tartott a szovjet emigráció. Az 1944-es debreceni ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Kormány Földosztó-minisztereként ismerték meg nevét és szerették meg személyét a földhözjutott magyar parasztok.
1953-ban lett először miniszterelnök. Az általa meghirdetett "Új Szakasz"-ért, a gazdasági reformokért, a társadalmi igazságtalanságok, a törvénytelenség ellen harcolva jutott el teljes emberi újjászületéséig, az 1956-os felkelés és forradalom vállalásáig, és annak szolgálatáig. Nem tört meg a sztálinista-rákosista dogmatizmus üldözéseitől. 1956 októberében a nemzet akaratából lett másodszor miniszterelnök. Vezető politikusként hozzá fűződik a szociális alaptartalmú, demokratikus állam, a Kossuth-címeres Magyar Köztársaság létrehozásának elbukásában is máig ható győztes kísérlete, az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A szovjet tankok, ágyúk, géppuskák és géppisztolyok árnyékában, a fedezetük alatt a föld alól, a semmiből előbújó honi "idegenvezetők" véresen megtorolták a szovjetek által eltiport forradalmi népszabadságot. Tombolt a diktatúra terrorja, elpusztították legjobbjainkat, közöttük Édesapámat. A lelki gyötrődés korán elvitte az élők sorából Édesanyámat, Égető Máriát is, aki Apámnak hűséges társa volt életében és halálán túl is.
Örökös gyászomban mégsem éreztem árvának magam. Apám lelke, hite, példája, mártíriuma mindig is, most is körülölel, mint ahogyan az Ő alakját és eszméit híven és tisztán megtartók lelkének és emlékezetének megőrző kisugárzását is érzékeltem, és - úgy gondolom - meg is értem.
Fogadják szívesen Dér Ferenc kötetét és a pécsi Régió Kiadó szíves gondozását, amelynek révén e dokumentumokkal gazdagított élettörténeti kronológia megjelenhetett. Nagy Erzsébet Vissza