Ki az áruló?

Szerző

Budapest

'Nagy Gyula: Ki az áruló? ' összes példány

Kiadó:	Szerzői magánkiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	376 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 22 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Térképmellékletekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Forrásmunkák	8
Köszönetnyilvánítás	10
Előszó	10
Bevzetés	11
A magyar történelem általános jellemzése	13
Néhány történetfiloófiai szempont	15
A megoldandó probléma	19
A birodalmi kérdés, Metternich	20
A kamarilla	24
A nemzetiségi kérdés	27
A belső átalakulás ügye	28
Széchenyi István, Sorsérzése, Koncepciója	31
Az 1832-es országgyűlés és Kossuth Lajos. Az erdélyi helyzet	36
A pánszlávizmus	44
A Pesti Hirlap és a Kelet Népe	45
Asszimiláció és középosztály	48
Az akadémiai beszéd	51
Az 1843. évi országgyűlés; Centralisták	51
Az adminisztráció és középosztály	55
A horvát kérdés	58
Apponyi és Jellasich	61
Széchenyi belép a kormányba	63
Széchenyi nemzetiségi politikája	65
István főherceg házassága, orosz orientáció	66
Kossuth társadalmi tevékenysége, Széchenyi ajánlata	67
Politikai Programtöredékek	68
Széchenyi a magyar géniusz	72
Pártküzdelmek; az 1847-i országgyűlés	73
Közfelfogás a felelős minisztériumról, népképviseletről	79
A márciusi törvények. Áthidalhatatlan ellentét Széchenyi és Kossuth között	80
A Batthyány minisztérium előzményei	82
A Batthyány-kormány első politikai döntése, összetétele, általános helyzete	85
A Batthyány-kormány vergődése	88
Az első magyar képviseletei országgyűlés	98
Az olasz segély ügye	101
A főszereplők magatartásának magyarázata, bécsi reakció. Kossuth kelepcébe kerül	112
A honvédelmi törvényjavaslat	116
Széchenyi vergődése	118
Hazaárulási vád Kossuth ellen, Deák passzivitása	119
Horvát készülődés és a szerb lázadás	120
Kossuth puskát fog az "áruló" Széchenyire	121
A bécsi szemszög, Dobblhoff emlékiratának híre	122
Kossuth pénzügyi javaslatai; az 1849-es költségvetés. Batthyány és Deák Bécsben	123
A király visszavonja a törvények szentesítését. Batthyány kormánya lemond, Széchenyi összeroppan	123
Jellasich átlépi a Drávát. A második Batthyány-kormány. A Hadibizottság. A király feloszlatja az országgyűlést.	124
Görgey a porondra lép. Jellasich levelei	125
Utolsó kisérletek, kilátások. Az ugrásra kész tigris	126
A felelősség és a téves történelmi felfogás	127
Az áruló	129
A kétrendbeli nyitány	132
Tábornok és fővezér	135
Schwechattól Vácig. Haditanács január 2-án, a Felvidéki Hadjárat terve, a váci kiáltvány	137
A Debrecenbe menekült országgyűlés	146
Általános helyzet 1849. januárjában	148
Görgey Felvidéki Hadjárata	149
Debreceni intermezzo	155
Dembinszky fővezérsége	160
A Kápolnai Csata és a "Tiszafüredi Zendülés"	164
A kitüntetések átadása, Vetter fővezérsége és a debreceni helyzet	169
A gyémántper	174
A hadsereget a "pártok" meg akarják nyergelni	176
A Tavaszi Hadjárat megindul. Isaszeg	178
Kossuth mindenkit félrevezet	182
A Tavaszi Hadjárat folytatódik: Vác - Nagysalló - Komárom	184
A trónfosztás, körülményei, következményei. Jókai, a koronatanu	186
Görgey akaratlanul a politikába keveredik	190
Buda ostroma, politikai intrikák, Klapka mint helyettes hadügyminiszter	194
Klapka jelleme, kapcsolata Kossuthtal, haditerve	195
Haynau	197
A Kossuth és Klapka - féle "haditerv"	198
Görgey Debrecenben; a tatai hadműveleti iroda	199
A Vág-melléki offenziva	200
Minisztertanács június 26-án	200
Az összpontosítás terve - A Győri Csata. Kossuth a tervet felrúgja - Kiss Ernő hajlandó Görgey meggyilkolására	206
Az ország felperzselésének terve. Görgey levele Kossuthoz június 30-án. - A válasz július 1-én	208
A második Komáromi Csata. Görgey súlyos fej-sebe	211
Görgey a sereg bizalmából megválasztott fővezér. A Harmadik Komáromi Csata előzményei, lefolyása	215
A mártirsereg nyári hadjárata	217
Görgey hadvezéri remekműve. A piszkos politika	222
A Délvidéki harcok. Görgey Arad felé vonul. A nemzet kimerül	229
A végkifejlet. Mi történt Aradon és Temesvárnál?	235
Temesvár után. A fegyverletétel	239
Görgey paskevics előtt: a cár közbenjárását kéri; internálása. Haynau munkába lép	244
Az emigráns Kossuth	248
A 49-es katasztrófa utórezgései	252
Amit Széchenyi előrelátot	261
A providenciális egyéniség	272
A Motivumok Tana	281
Az új erő a geopolitika és a legújabb történelmi adatok tükrében	282
Elsodort ország	303
Mérleg	315
Arccal a jövő felé	329
Végkövetkeztetés	336
Befejezés	355
Index az első és a második részhez	360
Index a harmadik részhez	368