kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda-Grill Károly Könyvkiadóvállalata |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott vászon Gottermayer kötés |
Oldalszám: | 600 oldal |
Sorozatcím: | Corpus Juris Hungarici-Magyar Törvénytár Millenniumi Emlékkiadás |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Aranyozott gerincű vászon Gottermayer kötésben. Millenniumi emlékkiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. |
1836. évi törvényczikkek | |
Előbeszéd | 6 |
I. t. cz. Az Ő Királyi felsége által boldog felavattatása és megkoronáztatása előtt az Ország Karai és Rendei részére kiadott Királyi Hitlevél az Ország közönséges Törvényei közé beiktattatik | 7 |
II. t. cz. Az ország szentséges koronájának őrjeiről | 14 |
III. t. cz. A magyar nyelvről | 14 |
IV. t. cz. A jobbágyok költözése eseteiben tartandó módról s rendről s ugyanazon költözés következményeiről | 15 |
V. t. cz. A jobbágy-telki állományról | 18 |
VI. t. cz. Azokról, melyek a telek haszonvételén felül a jobbágyok hasznai közé tartoznak | 29 |
VII. t. cz. A jobbágyi tartozásokról | 36 |
VIII. t. cz. Az urbéri kötésekről | 41 |
IX. t. cz. A községeknek belső igazgatásáról | 42 |
X. t. cz. A földesuri törvényhatóságról, és az urbéri perről | 43 |
XI. t. cz. Azon közterhekről, melyeket a jobbágyföldeket használó nemesek azon használattól viselni tartoznak | 49 |
XII. t. cz. A határbeli közös haszonvételekre nézve gyakorlatból behozandó arányuságáról | 52 |
XIII. t. cz. A nem-nemeseknek engedendő perlekedési tehetségről | 55 |
XIV. t. cz. A vérek közt a világos örökösödés estében végrehajtandó osztályról | 55 |
XV. t. cz. A pénzbeli elmarasztalást magokban foglaló bírói ítéletek végrehajtása módjáról | 56 |
XVI. t. cz. A birói itéleteknek okokkal leendő támogatásáról | 58 |
XVII. t. cz. A nem-nemesek büntető pereiben hozott itéletek felebbviteléről és végrehajtásáról | 58 |
XVIII. t. cz. A vásári biróságról | 59 |
XIX. t. cz. Tengermellék kereskedési Fiume városa, kerület és szabad révpartja itélőszékeiről | 60 |
XX. t. cz. A szóbeli perek biróságairól | 61 |
XXI. t. cz. Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándokmegyéknek és Kővár vidékének Magyarországhoz való visszacsatolásáról | 62 |
XXII. t. cz. A Jász és Kun kerületeknek a hazai igazgató székekkel és a törvényhatóságokkal, a kerületek neve és pecsétje alatt engedett közvetlen levelezés szabadságáról | 63 |
XXIII. t. cz. A szathmári káptalannak hitelességi kiváltság adatik | 63 |
XXIV. t. cz. Négyesi báró Szepessy Ignácz, pécsi püspök által Pécsen alapitott Akadémiáról | 63 |
XXV. t. cz. Az ország közjavát és kereskedését gyarapitó magános vállalatokról | 63 |
XXVI. t. cz. Egy állandó hidnak Buda és Pest közötti épitéséről | 65 |
XXVII. t. cz. A beszegellett, vagy több külön törvényhatóságok alá tartozó helyekről | 68 |
XXVIII. t. cz. Somogy és Veszprém vármegye közt Siófok helység iránt fennforgó beszegellés tárgya ujonnan felvétetni rendeltetik | 68 |
XXIX. t. cz. Tarpa mezővárosának Beregh vármegyéhez és Falu-Dobos helységének Szathmár vármegyéhez való csatoltatása a törvénybe iktattatik | 68 |
XXX. t. cz. István-Megye helysége Bács vármegyéhez csatoltatik | 68 |
XXXI. t. cz. Krassó vármegye, Erdélyország és Véghelyi vidék közt fennforgó határbeli villongások iránt országos biztosság neveztetik | 69 |
XXXII. t. cz. Az 1827-ki 16-dik törvény-czikkely által kirendeltetett biztosságokhoz a meghalt, avagy másként megakadályoztatott személyeknek helyökbe országbiztosai neveztetnek | 69 |
XXXIII. t. cz. Az 1647-diki 78-dik törvény-czikkely bővebben magyaráztatik | 70 |
XXXIV. t. cz. Az egyházi és minden ily természeti tizedről | 70 |
XXXV. t. cz. Az 1658-ki 53-dik törvény rendelete módosittatik | 70 |
XXXVI. t. cz. Az egyesek költségein készitendő vizi munkálatoknak előmozditásáról | 70 |
XXXVII. t. cz. A nemzeti muzeumról | 71 |
XXXVIII. t. cz. A nemzeti muzeumra folytatva tett ajánlásokról | 72 |
XXXIX. t. cz. A Ludovicea magyar katonai intézetekre folytatva tett adakozásokról | 73 |
XL. t. cz. Bárdányi gróf Buttler Jánosnak a magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlása törvénybe iktattatik | 74 |
XLI. t. cz. A Pesten országos költségen felállitandó nemzeti játékszinről | 75 |
XLII. t. cz. A tébolyodottak intézetére tett ajánlásokról | 75 |
XLIII. t. cz. 1681-ik 55-dik törvény-czikkely világosittatik | 75 |
XLIV. t. cz. A mostani országgyűlés költségeinek szabad ajánlásképen a nemesi rend által való viseléséről | 76 |
XLV. t. cz. A perek folyamatáról | 76 |
XLVI. t. cz. A néhai Hiller János, báró Rosen András és báró Pley András által eddig le nem fizetett hazafiusitási taksarésznek elengedéséről | 77 |
XLVII. t. cz. Gróf Leiningen-Westerburg August, Burgberg du Mont Beaufort Ágoston, báró Montbach Fridrik, báró Strvtnik Ágoston, Niesner József, gróf Brigido Pál, báró Jöchlinger Felix, Sternfeld János, Sardagna János, báró Pacoassi János és testvérei, báró Gerstäcker Venczel, báró Bibra Károly Fridrik, Reissig Lajos Keresztély, báró Pöck János és Peregrin hazafiusitási bevételökről | 77 |
XLVIII. t. cz. Báró Mandel Lajos és Pidoll Károly az ország hazafiusitott nemesei közé lett bevételéről | 78 |
XLIX. t. cz. Vivenot Rudolf és Eduard testvéreknek hazafiusitásáról | 78 |
Befejezés | 79 |
1840. évi törvényczikkek | |
Előbeszéd | 85 |
I. t. cz. Az ország szent koronája őrjének megválasztásáról | 85 |
II. t. cz. A magyar ezredekhez ujonczokban tett segedelmi ajánlatról | 86 |
III. t. cz. A katonai élelmezés és szállásolás tárgyában országos biztosság rendeltetik | 87 |
IV. t. cz. A Duna s egyéb folyamok szabályozásáról | 88 |
V. t. cz. A büntető- és javitó rendszer kidolgozására országos választmány küldetik ki | 90 |
VI. t. cz. A magyar nyelvről | 91 |
VII. t. cz. Az 1836. évi országgyülésen alkotott s urbéri tárgyu törvényczikkelyek némely szakaszainak világositásukról s részint módositásukról | 92 |
VIII. t. cz. A jobbágyok örökösödéséről | 95 |
IX. t. cz. A mezei rendőrségről | 98 |
X. t. cz. A vizekről és csatornákról | 106 |
XI. t. cz. Az 1836. XX. törvény-czikkelyben elrendezett szóbeli perek biróságának hatósága kiterjesztetik | 108 |
XII. t. cz. Az 1838-ik évi XVI. törvény rendelete kiterjesztetik | 108 |
XIII. t. cz. Az 1836-ki XIV. törvényczikk olykép módosittatik | 109 |
XIV. t. cz. Az 1715-ki XXVII. törvény-czikkely módosittatik | 109 |
XV. t. cz. A váltó-törvénykönyv behozatik | 109 |
XVI. t. cz. A kereskedőkről | 145 |
XVII. t. cz. A gyárok jogviszonyairól | 149 |
XVIII. t. cz. A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól | 150 |
XIX. t. cz. A kereskedői testületekről és az alkuszokról | 155 |
XX. t. cz. A fuvarosokról | 156 |
XXI. t. cz. Adóssági követelések elsőbbség végetti betáblázásáról | 158 |
XXII. t. cz. A csődületről (Concurs) | 160 |
XXIII. t. cz. Az ügyészi és biztosi vallásról | 174 |
XXIV. t. cz. Az 1836-dik évi XLV. törvény kiterjesztik | 174 |
XXV. t. cz. Az 1827-dik eszt. XIV. törvény következtében a "Tabula Iudiciaria Regnorum Slavoniae, Croatiae et Dalmatiae" előtt folyó "Juris" pereknek a báni tábla elébe leendő áttétetése iránt | 174 |
XXVI. t. cz. Az elhunyt egyházi személyek által hátrahagyott örökség összeirásáról és felosztásáról | 175 |
XXVII. t. cz. A Sequestrumokról és Moratoriumokról | 175 |
XXVIII. t. cz. Az 1836. XXXIII. törvényczikkely tartalmának a Jász- és Kún kerületek birtokos lakosaira való kiterjesztéséről | 175 |
XXIX. t. cz. A zsidókról | 175 |
XXX. t. cz. A Jász és Kún kerületek községeiben behozandó összesitésről és arányosságról | 176 |
XXXI. t. cz. Az 1836-dik évi XII. törvényczikkelynek a Hajdukerületre kiterjesztéséről | 177 |
XXXII. t. cz. Mosony vármegye és Bruck városa közötti határbeli kérdés elintésére országos biztosság neveztetik | 177 |
XXXIII. t. cz. Mármaros vármegye és galicziai kuti uradalom között Ignatyásza havas felett fennforgó határvillongások elintézése országos küldöttségre bizatik | 178 |
XXXIV. t. cz. Bihar vármegye és Erdélyország határai felett fennforgó kérdések elintézésére országos biztosság neveztetik | 178 |
XXXV. t. cz. Az 1827. XVI-dik és 1836. XXXII-dik törvény-czikkelyek által rendelt biztosságoknak részint meghalt, részint akadályoztatott tagjai helyett mások neveztetnek | 178 |
XXXVI. t. cz. Zsiva tájéka és Cséb, máskép Kis-Nestin, ugyszinte Butykovácz, máskép Uj-Vukovár szigetek Bács megyéhez kebeleztetnek | 179 |
XXXVII. t. cz. A közadónak mely törvényhatóság pénztáraiba fizetéséről, és különösen a balassagyarmati Illésen szőlőt biró nem nemes lakosokról | 179 |
XXXVIII. t. cz. A Dunát a Tiszával összekötő csatornáról | 179 |
XXXIX. t. cz. A Buda és Pest városai közötti épitendő álló hid tárgyában készült szerződésről | 181 |
XL. t. cz. Az 1836. XXV-dik törvény-czikkely kiterjesztetik | 181 |
XLI. t. cz. Néhai Alagovich Sándor zágrábi püspök árvaintézetbeli alapitványa törvénybe iktattatik | 181 |
XLII. t. cz. A magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról | 181 |
XLIII. t. cz. A magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlásról | 184 |
XLIV. t. cz. A pesti magyar szinházról | 184 |
XLV. t. cz. A mostani országgyülés költségeinek szabad ajánláskép a nemesi rend által való viseléséről | 186 |
XLVI. t. cz. Báró Lederer Ignácz honsitásáról | 186 |
XLVII. t. cz. Báró Eichhoff Józsefnek hazafiusitásáról | 187 |
XLVIII. t. cz. Feiler Ferencz honositásáról | 187 |
XLIX. t. cz. Gróf Huyn János Károly és Hugó, s báró Roslberg Miksa hazafiusitásukról | 188 |
L. t. cz. A bihaini báró Piret Lajos, báró Hiller József és gróf Folliot-Crenneville Lajos Károly hazafiusitás taksabeli tartozásuk elengedéséről és az utóbbiaknak törvénybe iktatásukról | 188 |
LI. t. cz. Gróf Messey Lajos, báró Waldstätten György, gróf Bubna Károly, báró Wimmersperg Emánuel, gróf Hoyos Antal, herczeg Thurn és Taxis Fridrik, herczeg Thurn és Taxis Vilmos Károly, gróf Aichelburg Ferencz, báró Flödnig Eduárd és Adolf, báró Wimmer József, báró Mattencloit Gottfried és gróf Lilienberg Volfréd honositásukról | 189 |
LII. t. cz. Wildner Ignácz, pütlingeni Vesque János, Glogowsky Lajos, ehrenheimi Sitra Jakab, Zubovics József és István, Burdina Rudolf, Beker József, Brosenbach Károly, saint-aulairei Schiwny Károly, Ballarini Károly és waldstätteni Hayek Erneszt hazafiusitásukról | 190 |
LIII. t. cz. Gróf Sommery Lajos hazafiusitásáról | 190 |
LIV. t. cz. Mack Ignácz honositásáról | 190 |
LV. t. cz. Mack Ignácz alapitványáról | 191 |
Befejezés | 191 |
1844. évi törvényczikkek | |
Előbeszéd | 197 |
I. t. cz. Az ország sz. koronája őreinek megválasztásaikról | 197 |
II. t. cz. A magyar nyelv és nemzetiségről | 198 |
III. t. cz. A vallás dolgában | 199 |
IV. t. cz. A nemesi javak birhatásának nem-nemesekre kiterjesztéséről | 199 |
V. t. cz. A nem-nemeseknek is minden közhivatalokra való lehető alkalmazásáról | 200 |
VI. t. cz. Az 1840. 15. törv. czikkben foglalt váltó-törvénykönyv némely szakaszának világositásáról s illetőleg módositásáról | 200 |
VII. t. cz. Az 1840. 22. törvényczikk némely szakaszainak bővitéséről s illetőleg módositásáról | 204 |
VIII. t. cz. A hétszemélyes táblának ezentul a husvétutáni törvényszakban is leendő összeüléséről s a decretalis napok megszüntetéséről | 205 |
IX. t. cz. A közmunkák szabályozásáról | 205 |
X. t. cz. A folyó-homok által okoztató károk meggátlásáról rendelkező 1807. 20. törvényczikk módositásáról s illetőleg bővitéséről | 208 |
XI. t. cz. Az országgyülési szállások szabályozása és bérök fizetése iránt | 209 |
XII. t. cz. A mostani országgyülés költségeinek szabad ajánláskép a nemesi rend általi viseléséről | 211 |
XIII. t. cz. Hrabovszky-féle alapitvány iránti követelésnek kiczikkelyezéséről | 211 |
Befejezés | 211 |
1848. évi törvényczikkek | |
Előbeszéd | 216 |
I. t. cz. Dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik | 217 |
II. t. cz. Fenséges cs. kir. ausztriai főherczeg István Magyarország nádorává választatik | 217 |
III. t. cz. Független magyar felelős ministerium alakitásáról | 218 |
IV. t. cz. Az országgyülés évenkinti üléseiről | 222 |
V. t. cz. Az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról | 223 |
VI. t. cz. Az 1836. 21. t. cz. foganatositásáról | 230 |
VII. t. cz. Magyarország és Erdély egyesitéséről | 231 |
VIII. t. cz. A közös teherviselésről | 232 |
IX. t. cz. Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről | 232 |
X. t. cz. Az összesitésről, legelő elkülönözésről és faizásról | 233 |
XI. t. cz. Azon ügyekről, melyek eddig a földesuri hatóságok által intéztettek | 234 |
XII. t. cz. Az urbéri megszüntetett magán úti javadalmak status-adóssággá leendő átváltoztatásáról | 234 |
XIII. t. cz. A papi tized megszüntetéséről | 236 |
XIV. t. cz. A hitelintézetről | 236 |
XV. t. cz. Az ősiség eltörléséről | 237 |
XVI. t. cz. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról | 237 |
XVII. t. cz. A megyei tisztválasztásokról | 238 |
XVIII. t. cz. Sajtótörvény | 238 |
XIX. t. cz. A magyar egyetemről | 243 |
XX. t. cz. A vallás dolgában | 243 |
XXI. t. cz. A nemzeti színről és ország czimeréről | 244 |
XXII. t. cz. A nemzeti őrseregről | 244 |
XXIII. t. cz. A szabad királyi városokról | 246 |
XXIV. t. cz. A községi választásokra nézve | 249 |
XXV. t. cz. A Jász-Kun kerületekről | 249 |
XXVI. t. cz. A Hajdú-kerületről | 250 |
XXVII. t. cz. Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről | 251 |
XXVIII. t. cz. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról | 252 |
XXIX. t. cz. Az ország közhivatalnokairól | 253 |
XXX. t . cz. A felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről | 253 |
XXXI. t. cz. A szinházakról | 253 |
Befejezés | 254 |
1848. évi erdélyi országgyűlési törvényczikkek | |
I. t. cz. Magyarország és Erdély egygyé alakulásáról | 261 |
II. t. cz. A legközelebbi közös hongyülésre küldendő követek népképviselet alapjáni választásáról | 262 |
III. t. cz. Nemzeti fegyveres erőről | 264 |
IV. t. cz. Az urbériségeken feküdt uri szolgálat (robot), dézma és pénzbeli fizetések kisajátitásáról | 265 |
V. t. cz. Az urbéri kisajátitott (magán uri javadalmak státusadóssággá változtatásáról) | 266 |
VI. t. cz. Az urbéri viszonyok elenyésztetésének testületek irányában következéséről és a IV. törvényczikk rendelkezése alá foglalt dézmákon kivüli egyb dézmákról | 267 |
VII. t. cz. A közös teherviselésről | 268 |
VIII. t. cz. Sajtó-törvény | 268 |
IX. t. cz. A bevett vallások teljes jogegyenlőségéről | 268 |
X. t. cz. A közlekedések előmozditásáról | 269 |
XI. t. cz. Sóárról és sóskutakról | 269 |
A m. kir. ministerium átirata Erdély országosan egybesereglett Karainak és Rendeinek | 270 |
István nádor rendelete az erdélyi követválasztás tárgyában | 271 |
Az 1861. évi országbirói értekezlet által javaslatba hozott törvénykezési szabályok | |
Bevezetés | 275 |
I. t. cz. Polgári magánjog | 282 |
II. t. cz. Bünvádi eljárás | 300 |
III. t. cz. Váltótörvény | 301 |
IV. t. cz. Csődtörvény | 302 |
V. t. cz. Kereskedelmi, fuvarozási és vásári törvények | 306 |
VI. t. cz. Urbéri földtehermentesitési, arányossági és mezei rendőrségi ügyek | 306 |
VII. t. cz. Bányaügy | 307 |
VIII. t. cz. Vegyesek | 318 |
1867. évi törvényczikkek | |
I. t. cz. Felséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik | 326 |
II. t. cz. Ő királyi Felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és koronáztatásakor letett királyi eskü az ország törvényei közé iktattatnak | 327 |
III. t. cz. Ő császári és apostoli királyi Felségének V. Ferdinándnak a trónról, és fönséges császári királyi főherczeg Ferenc Károlynak a trónöröklésről még 1848-dik évben történt leomondásaikról | 330 |
IV. t. cz. A koronázott királyi Felségnek tiszteletdíj ajánltatik | 330 |
V. t. cz. Felséges Erzsébet királyné megkoronáztatván részére tiszteletdíj ajánltatik | 330 |
VI. t. cz. Az ország szent koronája őreinek megválasztásáról | 331 |
VII. t. cz. Az 1847/8. III. t. cz. azon intézkedéseinek, melyek a nádor mint királyi helytartó jogkörére vonatkoznak, módositásáról, és a nádorválasztás elhalasztásáról | 331 |
VIII. t. cz. A ministerium alakitására vonatkozó 1847/8. III. t. cz. módositásáról | 332 |
IX. t. cz. A magyar ezredek kiegészitésére szükségelt ujonczok megajánlásáról | 332 |
X. t. cz. Az 1847/8. évi IV. t. cz. módosításáról | 333 |
XI. t. cz. A nemzetőrségről szóló 1847/8. XXII. t. cz. felfüggesztetik | 333 |
XII. t. cz. A magyar korona országai és az ő Felsége uralkodása alatt többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról | 333 |
XIII. t. cz. A vasutak és csatornák épitése végett létesitendő kölcsönről | 346 |
XIV. t. cz. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. XII. törvényczikkben a sanctio pragmatica folytán közösöknek ismert államügyek terheit ezentul viselik | 346 |
XV. t. cz. Az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról | 347 |
XVI. t. cz. A magyar korona országai és ő felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről | 350 |
XVII. t. cz. Az izraeliták egyenjoguságáról polgári és politikai jogok tekintetében | 354 |
XVIII. t. cz. Az 1868. évi első évharmada folytán viselendő közterhekről | 354 |
1868. évi törvényczikkek | |
I. t. cz. A magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák külön összpontosított telekkönyvezéséről | 359 |
II. t. cz. A czukor és égetett szeszes italok kivitelénél visszatéritendő fogyasztási adóról | 367 |
III. t. cz. A törvények kihirdetéséről | 368 |
IV. t. cz. Az 1868-dik évi májushó elsejétől ugyanazon évi juniushó 30-dikáig viselendő közterhekről | 368 |
V. t. cz. A gödöllői uradalomnak megvételéről és a koronai javak állományába sorozásáról | 369 |
VI. t. cz. A kereskedelmi és iparkamarákról | 369 |
VII. t. cz. A magyar királyi pénzverdékben verendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt | 373 |
VIII. t. cz. Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része épitése tárgyában | 375 |
IX. t. cz. A görög-keleti vallásuak ügyében | 377 |
X. t. cz. Az 1868-dik évi juliushó elsejétől ugyanazon évi septemberhó 30-káig viselendő közterhekről | 379 |
XI. t. cz. A sójövedék iránt | 379 |
XII. t. cz. A Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalak épitése tárgyában | 381 |
XIII. t. cz. A magyar észak-keleti vasut kiépitése tárgyában | 381 |
XIV. t. cz. A dohány-jövedék iránt | 384 |
XV. t. cz. A lotto-jövedék iránt | 386 |
XVI. t. cz. A szeszadóról | 387 |
XVII. t. cz. A bor- és husfogyasztási adó iránt | 388 |
XVIII. t. cz. Az arany és ezüst áruk finomsági tartalma, ellenőrzése és fémjelzése iránt | 389 |
XIX. t. cz. A seradóról | 389 |
XX. t. cz. A czukoradó iránt | 390 |
XXI. t. cz. A közadók kivetése, befizetése, biztosítása, behajtása és pénzügyi törvényszékek fölállitása iránt | 390 |
XXII. t. cz. A házadóról | 397 |
XXIII. t. cz. A bélyeg és illeték, valamint a díjak tárgyában | 402 |
XXIV. t. cz. A személyes kereseti adóról | 407 |
XXV. t. cz. A földadóról | 407 |
XXVI. t. cz. A jövedelemadóról | 409 |
XXVII. t. cz. A magyar ezredekhez 1868-dik évben szükséges ujonczok megajánlása tárgyában | 414 |
XXVIII. t. cz. Az 1868-dik évi államköltségvetésről | 415 |
XXIX. t. cz. A szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról | 416 |
XXX. t. cz. A Magyarország s Horvát-Szlavon és Dalmát-országok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről | 422 |
XXXI. t. cz. Az uzsoratörvények eltörléséről | 440 |
XXXII. t. cz. Az ország némely vidékein rablók által megzavart közbiztonság helyreállítására megkivántató póthitelről | 441 |
XXXIII. t. cz. Az urbéri örökváltságokért országos alapból adandó megtéritésről | 441 |
XXXIV. t. cz. A személyes kereseti adóról | 446 |
XXXV. t. cz. A bor és husfogyasztási adóról | 446 |
XXXVI. t. cz. Az 1853. évi deczember hó 5-dikén kelt általános és 1857. évi február 18-án kelt dalmátországi külön vámtarifának némi módosítása iránt | 447 |
XXXVII. t. cz. Az arad-temesvári vasut kiépitése tárgyában | 447 |
XXXVIII. t. cz. A népiskolai közoktatás tárgyában | 449 |
XXXIX. t. cz. A gyulafehérvári görög-katholikus érsekség s a lugosi és szamos-ujvári görög-katholikus püspökségek iránt | 469 |
XL. t. cz. A véderőről | 470 |
XLI. t. cz. A honvédségről | 480 |
XLII. t. cz. A népfelkelésről | 485 |
XLIII. t. cz. Magyarország és Erdély egyesitésének részletes szabályozásáról | 486 |
XLIV. t. cz. A nemzetiségi egyenjoguság tárgyában | 490 |
XLV. t. cz. A magyar keleti mozdonyvasut, valamint annak Gyula-Fehérvár, Maros-Vásárhely és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai kiépitése tárgyában | 494 |
XLVI. t. cz. A függő adósságok ellenőrzéséről | 497 |
XLVII. t. cz. A közös nyugdíjakról | 500 |
XLVIII. t. cz. A vegyes házassági válóperekről | 500 |
XLIX. t. cz. A vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról | 501 |
L. t. cz. Az 1869-dik évi államköltségvetésről | 502 |
LI. t. cz. A tiszavidéki vaspályatársulat tartozása törlesztéséről | 505 |
LII. t. cz. A Lonjsko polje terület ármentesitési költségei beszedéséről s e területre az 1868. XXV. törvényczikkben foglalt kedvezmény kiterjesztéséről | 505 |
LIII. t. cz. A törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról | 506 |
LIV. t. cz. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában | 508 |
LV. t .cz. A kisajátitásról | 572 |
LVI. t. cz. A kisajátitásról Buda és Pest városok területén | 581 |
LVII. t. cz. A sz. kir. Pest város által felveendő kölcsön tárgyában | 588 |
LVIII. t. cz. Az 1868-dik évi XXIII. törvényczikk az 1869-ik év végéig leendő kiterjesztéséről | 588 |
Függelék az 1868. XXX. t. czikkhez | |
A Horváth-Szlavon-Dalmátországok által önkormányzati jogkörükben 1868-1895-ig alkotott törvények jegyzéke | 589 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.