Előszó
Rendhagyó művet tart kezében az olvasó, és azt ajánljuk, ne is törekedjen műfaji besorolására, nem illik egyik kategóriába sem. Múzeumtörténet, kutatói pálya bemutatása, muzeológiai kézikönyv,...
Tovább
Előszó
Rendhagyó művet tart kezében az olvasó, és azt ajánljuk, ne is törekedjen műfaji besorolására, nem illik egyik kategóriába sem. Múzeumtörténet, kutatói pálya bemutatása, muzeológiai kézikönyv, korrajz, visszaemlékezés, önéletrajz, emlékkönyv ez a kötet? Egyik sem és mindegyik sajátos ötvöződésben, hol az egyik, hol a másik vonás hangsúlyosabb, a teljesség igénye nélkül. Hangvétele is hasonló, tárgyszerűnek tűnik, apró adatokkal tele, ugyanakkor átlengi a szubjektivitás. Mindez nem értékelés, csupán a mű különösségét jelzi, ami születésének körülményeit ismerve természetesnek tekinthető. Erről azonban pár mondattal szólni kell.
Orosházán már a harmincas években létezett múzeumcsíra, egy lelkes tanár, Juhász Balázs buzgalma folytán. Igazán múzeummá azonban csak azután vált, amikor Nagy Gyula vette át a gyűjteményt 1945-ben. Az ezt követő évtizedekben számottevő intézménnyé vált, amelyben gazdag néprajzi, helytörténeti anyag gyűlt össze, s a kitűnő kiállítások ebből sokat be is mutattak. Ezzel párhuzamban néprajzi vonatkozásban országos figyelmet keltő tudományos kutatómunka folyt. Mindez pedig úgy történt, hogy Orosházán lényegében „egyszemélyes" múzeum volt és maradt. A múzeumok hőskorában, az ötvenes években ez az „egyszemélyes" múzeum nem volt ritkaság, de ma már az, s aki csak a mai helyzetet ismeri, annak nehéz megérteni, hogy milyen lehetett.
Rendszerint egy jó értelemben vett megszállott szakember jelentette az egész múzeumot, aki egyszemélyben volt körzete történeti értékeinek éber felderítője, a múlt emlékeinek gyűjtője, tudományos kutató, nem ritkán teremőr, kézbesítő, fotográfus, restaurátor stb. Mindent egymaga végzett tehát, adminisztrált, könyvelt és levelezett, igazi mindenes, miközben könyveket, tanulmányokat írt, szerkesztett, kiadott, terjesztett, esetleg még külföldön is publikált.
Vissza