kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Színezett egész vászonkötés |
Oldalszám: | 702 oldal |
Sorozatcím: | A magyar nemzet története |
Kötetszám: | 1 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 26 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Az első kötéstáblán dombornyomásos illusztráció található. Több színes és fekete-fehér egész oldalas és szövegközti képpel illusztrálva. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest. |
Bevezetés. Irta Vaszary Kolos | 7 |
Magyarország története a honfoglalásig | |
Előszó | III |
A kőkor | |
A fémek használata | |
Eleinte a réz versenyez a kővel | |
A bronzkor | |
A kelták bevándorlása | |
A La-Téne izlés | |
A római uralom | |
Küzdelmei a barbár népekkel | |
A hunnok | |
A népvándorlás többi népei | |
Magyarország területe a római hódítás előtt. Irta Frőhlich Róbert | |
A legelső földrajzi tudósítások | XI |
Görög kereskedők értesülései az Al-Dunáról | |
Hekataios | |
Hesiodos | |
Pindaros | |
Aischylos | |
Rhodosi Apollonius | |
A Duna bifurcatiója | |
Herodotos | |
A Duna és mellékfolyói | |
A népek | |
Thukydides | |
III. Fülöp dunai hadjárata | |
Nagy Sándor | |
Skylax Periplusa | |
Strabo és az első század többi írói | XXIII |
Augustus emlékiratai | |
Belőlök meritette adatait Strabo | |
A folyók, hegyek és népek leírása | |
Velleius Paterculus, ki szintén Augusztusszal egykorú író | |
Későbben írtak Dio Cassius és Appianus | |
Agrippa Chorographiája | |
Kiegészítette Plinius | |
Ismeretei Pannonia folyóiról, hegységeiről, néptörzseiről | |
Tacitus adatai Germanijában | |
Felső-Magyarország népviszonyairól | |
Ptolemaeus adatai | XXXIII |
Cl. Ptolemaeus műve, a Geographia, astronomiai alapon nyugszik | |
Hazánkra vonatkozó térképei | |
A Duna és mellékfolyói | |
A hegységek | |
Felső- és Alsó-Pannonia, Dacia határai | |
A néptörzsek, melyek hazánk területét lakták | |
Az útvonalak | |
Magyarország legrégibb ismert lakói | XLIII |
Az Al-Duna vidékén lakó géták | |
Augustus idejében a dákokkal egyesülve már államot alkotnak | |
Eredetük | |
Műveltségük | |
Vallási fogalmaik | |
Dromichaites, a birodalom megalapítója | |
Lysimachos thrák király hadjárata | |
A kelták háromféle elnevezése | |
Legrégibb hazájuk | |
Vándorlásaik | |
Elözönlik Italiát | |
Ugyanekkor más törzsek a Balkán-félszigetig nyomulnak | |
Az iapodok és skodiskok megtelepedése | |
Változások a többi néptörzsek elhelyezkedésében | |
Az aravicusok | |
Pannonia és Dacia. Irta Kuzsinszky Bálint | |
A római foglalás | LVII |
Octavianus hadjárata a fellázadt iapodok ellen | |
Siscia meghódítása | |
Illyricum | |
Tiberius küldetése Pannoniába | |
Illyricum császári provincia | |
A dalmaták újabb lázadása Kr. e. 9-ben | |
Pannonia kiterjedése | |
Maroboduus | |
A nagy pannon-dalmata felkelés Kr. u. 6-ban | |
Augustus Germanicust küldi Tiberius mellé | |
A pannonok meghódolása | |
A dalmaták folytatják az ellentállást | |
Leigázásuk | |
Illyrcium ketté osztatik | |
A pannoniai csapatok száma Augustus halálakor | |
Maroboduus bukása | |
Catualda | |
Claudius intézkedései a határvidékek biztosítása érdekében | |
Carnuntum legióállomás lesz | |
Domitianus svév-sarmata háborúja | |
A dák hatalom Boerebistes idejében | |
Costiso | |
M. Crassus hadjárata | |
Decebalus | |
Domitianus dák háborúja | |
Traianus dák háborúinak oka | |
A római sereg két vonalon nyomul Daciába | |
Decebalus követsége | |
A tapaei ütközet | |
Decebalus kegyelemért könyörög | |
A béke föltételei | |
A dunai hid | |
Decebalus megszegi a békét | |
A hadüzenet | |
Decebalus kétségbeesett védekezése | |
Öngyilkossága | |
Dacia császári tartomány | |
Traianus oszlopa és foruma | |
Pannonia ketté osztása | |
A második és harmadik század | CII |
Hadrianus állítólag leszedeti Traianus dunai hídját | |
Tartózkodása Daciában és Pannoniában | |
A római jog kiterjesztése | |
L. Aelius, Pannonia helytartója | |
Antonius Pius; Marcus Aurelius | |
A markomann háborúk kitörése | |
A Garam melléki ütközet | |
A barbárok meghódolása | |
A tervezett Sarmatia, Marcomannia tartományok | |
Újabb lázadás; Marcus halála | |
Commodus békeföltételei | |
A pannoniai sereg Septimius Severust kiáltja ki császárrá | |
Caracalla, Alexander Severus; Maximinus Thrax erélyes föllépése | |
III. Gordianus, Philippus | |
A gótok betörése | |
Decius megmenti Daciát | |
Gallienus | |
Dacia elvesztése | |
Claudius megveri a gótokat | |
Aurelianus | |
Dacia Ripensis | |
Probus, Carus | |
Diocletianus legyőzi Carinust | |
A tartományok kormányzása | CXXXII |
A helytartó | |
Pannonia kettéosztása | |
A katonai és polgári hatalom szétválasztása | |
Pannonia további feldarabolása Diocletinus idejében | |
Alsó- és Felső-Dacia | |
Marcus három részre osztja Daciát | |
A tartománygyűlések | |
A provinciák berendezése | |
A városok fontossága | |
A census | |
A pannoniai civitasok | |
Az adók kezelése | |
A vám | |
A pénzügyigazgatóságok | |
A koronauradalmak | |
A bányák | |
A daciai aranybányászat | |
A pénzverőhelyek | |
Hadi viszonyok | CLV |
A legiók | |
A segédcsapatok | |
Változásaik | |
Dacia legióinak segédcsapatai | |
A határvédelem | |
A legió-állomások Pannoniában | |
A táborok maradványai | |
A segédcsapatok állomásai | |
Tabula Petuingeriana | |
Az Interarium Antonini Augusti | |
Az útrendszer Pannoniában | |
A IV. század hadszervezete | |
A balparti erőditmények | |
A hajóhad | |
A bácskai ú. n. római sánczok | |
Dacia védelmi rendszere | |
Az erdélyi és délmagyarországi sánczok | |
Az egyes várövek | |
A segédcsapatok elhelyezése | |
Az alsó-ilosvai tábor | |
Az őrtornyok | |
Az utak | |
Dacia keleti határa | |
A segédcsapatok összeállítása | |
A katonai elbocsátó okmányok | |
A városok | CLXXIX |
Fontosságuk | |
Gyarmatok letelepítése | |
Régi szabású coloniák | |
Claudius alapitásai | |
Siscia és Sirmium | |
Traianus és Hadrianus coloniái | |
Municipiumok Pannoniában | |
Legió-állomások városi szervezete | |
Canabák | |
Apulum | |
A canabák és a polgári telep közötti viszony | |
A ius Italicum | |
A városok alkotmánya | |
A decuriók testülete | |
A hatóságok; II- és IV-virek; aedilisek, quaestorok | |
A papi méltóságok | |
Az augustalisok | |
A különböző collegiumok | |
Római városok maradványai | |
Az utczák | |
Az épitkezés és jellemzése | |
Az épületek pusztulása | |
A római épitkezés egyöntetüsége | |
A mulatóhelyek | |
Az amphitheatrumok | |
A vizvezeték | |
A fürdők | |
Egyéb középületek | |
Az aquincumi vásárpiacz | |
A lakóházak | |
A belső kiállitás | |
Nemzetiségi és vallási viszonyok | CCXI |
A bennszülöttek és rómaiak közötti viszony | |
Az italiai elem | |
A pannoniai néptörzsek | |
Az araviscusok | |
Temetkezésük | |
Viseletük | |
A dák elem | |
A jövevények | |
Dacia nem rómaiasodhatott el teljesen | |
Augustus felkarolja a hanyatló római vallást | |
Barbár istenségek | |
A görög-római istenek | |
A keleti vallások | |
Nyomai Daciában | |
Jupiter Dolichenus | |
A carnuntumi Dolichenum | |
A Mithras-cultus | |
Elterjedése | |
A felmaradt mithraeumok | |
Az aquincumi Mithras-templom | |
A cultus eltörlése | |
Az emlékek | CCXXX |
Belföldi és importált gyártmányok | |
A kőemlékek | |
Az agyagipar termékei | |
A bronztárgyak | |
Az ötvösművek | |
Csont és üvegtárgyak | |
Az egyedi kanna és tál | |
Az alexandriai ötvösség művei | |
A temetkezés fajai | |
A siremlékek | |
Temetők | |
Különféle sírok | |
Sarcophagok | |
A sirfeliratok szerkezete | |
A gazdagabb sirleletek | |
A negyedik század | CCXL |
A birodalom felosztása | |
Diocletianus és Galerius harczai a barbárok ellen harczol | |
A két császár leköszön | |
A carnuntumi összejövetel | |
Calerius Pannoniában az erdőket irtja, a vizeket lecsapolja | |
Constantinus győzelme Maxentius felett | |
A cibalaei ütközet | |
Constantinus megveri a sarmatákat | |
Licinius bukása | |
Barbárok megtelepítése Pannoniában | |
Constantinus utódai | |
Vetranio | |
II. Constantinus legyőzi Mursánál Magnentiust | |
Julianus | |
Constantius harczai a quádok és sarmaták ellen | |
I. Valentinianus | |
A quádook betörése | |
II. Valentinianus | |
Valens veresége | |
A gótok elözönlik a dunai tartományokat | |
A kereszténység fellépése Pannoniában | |
Sirmium, a legrégibb egyházközség | |
A többi püspökségek | |
Az arianismus | |
A sirmiumi zsinatok | |
Az őskeresztény emlékek | |
A sirfeliratok | |
Egyéb tárgyak | |
A pécsi sirkamra | |
Magyarország története a népvándorlás korában. Irta Nagy Géza | |
A barbarok terjeszkedése. Sarmaták, germánok | CCLV |
A rómaiak magyarországi uralmának jellemzése | |
A magyarországi barbárság, germánok s turániak, egymásra gyakorolt hatásuk | |
A sarmaták nemzetisége, a szittyákkal való rokonságuk; jellemük; életmódjuk; szokásaik | |
A dák hatalom és a sarmaták; a jazygok beköltözése az Alföldre | |
Markomannok és quádok védekezése a jazygok ellen s ezeké a quádok ellen | |
A mátravidéki törzsek, osok, cotinok | |
Rómaiak és barbárok, Marcus Aurelius hadjáratának következmények | |
A germán népvándorlás kezdete | CCLXXII |
A keleti germánok mozgalmai | |
Germánok letelepedése Magyarország északkeleti részeiben; asztignok, dakringok, vandalok | |
A gótok; szokásaik; politikai szervezetük | |
Megtelepedésük a Pontus mellékén | |
Dacia elleni hadjárataik, Dacia bukása | |
A vandalok kiüzetése s Pannoniába való költözése | |
A gót hatalom; greutunok és tervingek | |
Hermanarich birodalma | |
A kereszténység terjedése a gótok közt | |
II. Constantinus hadjárata | |
Zizais | |
A limigant sarmaták kipusztítása | |
Valentinianus hadjárata | |
A barbárok terjeszkedése Pannoniában | |
A római emlékek megszünése s a népvándorláskori leletek kezdete | |
A bregetiói barbár bálványképek | |
Barbárok Mogentiana vidékén; a fenéki és keszthelyi leletek | |
Népvándorláskori emlékek Pannoniában s az Alföldön, a germán-sarmata tárgyak typikus sorozatának tartalma, újabb formák hiánya a hunn uralom alatt | |
A hunn uralom | CCXCVII |
Hunnok és hiungnuk közti kapcsolat | |
A hunnok föltűnése Európában, nemzetiségük, török és ugor nyomok | |
Külsejük, életmódjuk, viseletük, támadási rendszerük, fegyverzetük | |
Szervezkedésük a Volga mentén | |
Átkelésük a Volgán | |
Az alánok meghódítása | |
Hermanarich bukása | |
Athanarich és a nyugati gótok, római területre való menekülésük | |
Valens elleni lázadásuk | |
Magyarországban elásott kincseik s a krasznai, petrosszai, szilágyi-somlyói kincsleletek | |
A hunnok a rómaiakkal szövetségben | |
Rugha uralma a Aétiusszal való szövetsége | |
A burgundok elleni hadjárat | |
Oktár és Rugha halála | |
A margumi béke | |
Attila és Blida uralma | |
Attila jellemzése | |
A hunn birodalom kiterjedése | |
Attila udvara | |
Blida halála | |
A hadisten kardja | |
Attila és a kelet-római birodalom | |
A galliai hadjárat, a catalaunumi ütközet | |
Az italiai hadjárat, Aquileja lerombolása, Róma megszabadulása | |
Attila halála | |
A germánok lázadása, a hunn uralom megszünése Magyarországban | |
Aldunai és denepermelléki hunnok, Hunnivár | |
A hunn uralom jelentősége Magyarországban | |
Hunn emlékek hiánya, az u. n. Attila-kincs | |
A germán uralom | CCCXXXIV |
Magyarország a hunnok kiveretése után | |
A hunnok örökösei | |
Gótok és svédek harczai, a skirek megsemmisitése, a gótok kivándorlása Pannoniából | |
Nagy-Theodorik uralma | |
A herulok költözködése | |
A longobárdok megtelepedése | |
Szövetségük az avarokkal a gepidák ellen | |
A gepidák megsemmisitése | |
A longobárdok kivándorlása Italiába | |
A germán uralom jellemzése | |
Az avarok | CCCXXXIX |
Az avarok föltűnése Európában | |
Valódi nevük s az ogor néppel való kapcsolatuk; az avar nép alkatrészei, az uralkodó osztály töröksége | |
Menekülésük a turkok elől | |
Szövetségük Justinianusszal | |
A keleteurópai hunn törzsek meghódítása | |
Magyarország elfoglalása | |
Baján | |
Az avarok és a byzanciak közti hadjáratok | |
Baján halála | |
A longobárdok viszonya az avarokhoz | |
Heraklios perzsa hadjárata, avarok és perzsák szövetsége Konstantinápoly elfoglalására | |
A horvátok és szerbek letelepedése a Balkánon; a szlávok terjeszkedése | |
Belviszályok az avarok közt; bolgárok bevándorlása Magyarországon | |
Az avar hatalom hanyatlása | |
Nagy-Károly hadjáratai | |
Az avar hringek | |
Lázadás az avarok közt; a khágán meggyilkolása | |
A khágánok székhelyének feldulatása | |
A frankok birtokába került zsákmány | |
Nagy-Károly aacheni kürtje és kardja | |
Az avarok kipusztítása | |
Pannonia beolvasztása a frank birodalomba | |
Szlávok és bajorok terjeszkedése | |
A tiszai bolgárság | |
A magyarok beköltözésének kezdete | |
A vezérek kora és a királyság megalapítása. Irta Marczali Henrik | |
Előszó. A magyar föld szerepe nyugat és kelet közt a honfoglalás előtt és a magyar állam alapítása | 3 |
A magyarok őstörténete a honfoglalásig | |
A magyarok eredete és ősi hazája | 7 |
Ellentét a délnyugati és az északkeleti népek közt | |
Viszony a kúnokhoz | |
Jordanes, hunugorok | |
Moageras | |
Ugor nyelvrokonság | |
Nyelv és nemzet | |
Példák | |
Faji typus | |
Átalakulás | |
Scythia, az ős haza | |
Török és perzsa befolyás | |
Lebedia. A kozár birodalom | 15 |
A kozár hatalom | |
Hatása a magyarra | |
Turk és szabartoaszfaloi név | |
Keleti testvérek | |
Lebedia | |
Kozár alkotmány | |
A bolgárok | |
A kabarok | |
Etelköz | 22 |
A besenyők | |
Etelköz leirása | |
A magyarok első megjelenése nyugati Európában | |
Arab tudósítások | |
A kievi hadjárat | |
Byzancz és a pusztai népek | |
A dunai bolgárok | |
Görög szövetség, bolgár hadjárat | |
Bolgár-besenyő támadás | |
A magyarok eredete és vándorlásai a hazai hagyományok szerint | 29 |
Kézai Simon krónikája | |
Budai képes krónikák | |
Turóczi | |
Miről nincs tudomásunk? | |
A névtelen jegyző | |
A szittyák leirása | |
Út Susdal és Kijev felé | |
Mit nem tud Anonymus? | |
Julianus útleirása | |
Pascatir | |
A baskirok | |
A magyarok a honfoglalás korában | 35 |
Török elnevezés | |
Turk-ugor törzsek összeolvadása | |
Konstantinos Porphyrogennetos a kabarokról | |
A magyar nyelv; bősége, jellemzése | |
Törzsi és családi beosztás | |
Életmód; fegyverzet | |
A hét törzs; a vajdák; a fővezér | |
Álmos | |
A vérszerződés | |
Árpád a krónikák szerint | |
Lebedias vajda | |
Árpád választása | |
Fejedelmi hatalom | |
Árpád jellemzése | |
A magyar név eredete | |
A Gyula és a Kharkász | |
A község | |
Leo taktikája | |
A magyar hadviselés jellemzése | |
Előkelők | |
A nép jellemzése | |
Élelmezésük a háborúban | |
Számuk | |
Ősi vallásuk | |
Az ősök tisztelete | |
A vallás harczias szelleme | |
Énekesek | |
Erkölcsök | |
A honfoglalás | |
Európa a magyarok bevándorlása korában | 67 |
Nagy-Károly birodalmának bomlása | |
Új királyságok | |
Ököljog | |
Az egyház | |
Az arabok, a szlávok, a normannok | |
Őrgrófságok | |
A német királyság | |
A keleti császárság | |
Kereskedése, gazdasága | |
Politikai elvei | |
Pannonia a magyarok bejövetelekor | 82 |
A krónikák szerint | |
Az avarok | |
A frank őrgrófságok és a morvák | |
Szvatopluk | |
Kereszténység | |
Methodios | |
Horvátok; pannoniai szlávok | |
Privina; Mosaburg | |
Keleti Magyarország | |
Bolgárok | |
A kereszténység csekély hatása | |
A háborúk jelleme | |
A honfoglalás | 97 |
Kézai krónikája szerint | |
Követség Szvatoplukhoz | |
Moróth | |
Népmondák | |
Az Anonymus elbeszélése | |
Kiev, kúnok; Halics és Ladomér | |
Szalán, Mén-Marót, Gelou, Glad | |
Nyitra, Veszprém | |
A honfoglalás módja | |
Arnulf és Szvatopluk | |
A magyarok beavatkozása | |
Szvatopluk halála | |
A honfoglalás éve | |
Árpád történeti szerepe | |
A morva birodalom megdöntése, bajor püspökök levele | |
A morvák beolvasztása | |
Határok | |
Egykorú vélemények a magyarokról | 121 |
Arnulf meghivása | |
A clusák | |
Regino; forrásai | |
Levél Dado verduni püspökhöz | |
Mese a magyarok eredetéről | |
Az unger, ungarus név | |
A többi elnevezése | |
A magyar nemzet helyzete és megszállása | 127 |
Összehasonlítás a hunnal és avarral | |
Elszigeteltségük | |
A megszállás Konstantinos, a képes krónika és Anonymus szerint | |
Pusztaszer | |
A kalandozások kora | |
Első kalandozások nyugat felé | 137 |
Olasz viszonyok | |
Berengár | |
Brenta melletti ütközet | |
Velencze | |
Német viszonyok | |
Betörés Bajorországba és Karinthiába | |
Harcz a szászok ellen | |
A törzsek viszonya | |
Árpád halála | |
Fiai | |
Bajor támadás és vereség | |
A magyar pusztítás | |
Ágostai diadal | |
A határok | |
A magyar befolyás terjedése | |
Olasz hadjárat | |
Pávia bevétele | |
Betörés Burgundiába | |
Szász háború | |
Werlaon ostroma | |
Szerződés Henrikkel | |
A sanct-galleni táborozás | 153 |
Sanct-Gallen kolostora | |
Készületek a magyarok ellen | |
A magyarok a monostorban | |
Heribald | |
A lakoma | |
Viboráda | |
A portyázó csapatok Elszászban és Belgiumban | |
A merseburgi csata | 159 |
Első hadjárat Konsantinápoly ellen | |
Henrik készületei | |
Az adó megtagadása a daleminczok elpártolása | |
Az ütközet | |
A magyar hadviselés ernyedése | |
Árpád nemzetségének genealogiája | |
Betörés Francziaországba és Itáliába | |
Monte Casino | |
Szászországi vereség | |
A magyar befolyás csökkenése | |
A nemzeti átalakulás kezdete | |
Az ágostai ütközet | 167 |
Kalandozás Spanyolország felé | |
Taksony Itáliában | |
A welsi csata | |
Bajor Henrik. Győzelmei | |
Ottó Itáliában | |
A német herczegek és a király | |
Magyar hadjárat Lotharingiába és Belgiumba | |
Lobbes | |
Cambray ostroma | |
Ottó győzelme | |
A magyarok betörése | |
Ágosta ostroma | |
Udlarik püspök | |
A Lechfeld | |
A német és a magyar sereg | |
A magyar támadás | |
Annak visszaverése | |
Az üldözés | |
A magyar vezérek sorsa | |
A hazai krónikák | |
A hét magyar regéje | |
Összefüggése a magyar énekesek rendjével | |
Az ágostai csata következései | |
Bajor Henrik halála | |
Kalandozások a görög birodalomban | 189 |
A görögök megsarczolása | |
Magyar vezérek Konstantinápolyban | |
Bulcs és Gyula | |
Turkia püspöke | |
Magyar portyázások és megszállások | |
Sobamagyarok | |
Szvjatoszláv Bolgárországban | |
Tzimiskes császár | |
A görög birodalom megerősödése | |
Botond mondája | |
A népies hagyomány győzelme a tudákosságon | |
A nemzet átalakulása a vezérek korában | 197 |
A nemzet helyzetének változása | |
A vándorlás bomlasztó hatása | |
Idegen elemek csatlakozása | |
A patriarchalis kormány hanyatlása | |
Katonai erények | |
Új aristocratia emelkedése | |
A magyarok és az alávetett népek viszonya | |
Felhasználásuk a háborúban | |
A veszteségek hatása | |
Az ősi vallás bomlása | |
Keresztények, izmaelita bolgárok, zsidók | |
Térítési kisérletek a kalandozások idején | |
Görög térités | |
Szláv befolyás | |
Az ősi vallás a kalandos élettel él-hal | |
A fejedelemség átalakulása | |
Géza fejedelemsége | 209 |
Árpád utódai | |
Oligarchicus kormány-forma | |
Géza és Sarolt | |
Női uralom a népvándorlás korában | |
Géza jelleme | |
Követség Ottóhoz | |
Bajor viszonyok | |
Az őrgrófság | |
István és Gizella házassága | |
A Nibelung ének | |
A fejedelem és a község | |
A hadsereg | |
A limes és a megtelepedés | |
A vitézek | |
Küzdelem a nemzetségek ellen | |
A fejedelem és a főbírák | |
A község megszünése | |
A térités kezdete | 219 |
A kereszténység előhaladása 1000 körül | |
Géza eljárása | |
Wolfgang | |
Piligrim passuai püspök | |
Tervei | |
Levele a pápához | |
Hitvallása | |
Vetélkedése a salzburgi érsekséggel | |
Adalbert | |
Querfurti Brunó | |
Szent-Romuald | |
A hit mint politikai eszköz | |
Géza történeti szerepe | |
István nevelése | |
Clunyi irány | |
Nyugati és keleti egyház viszonya | |
István mint fejedelem | 233 |
Trónralépése | |
A pogányok. Kupa, Somogy | |
Keresztény sereg | |
Idegen lovagok | |
A veszprémi csata | |
Pannonhalma | |
Pécsvárad | |
A fejedelem berendezi az egyházat | |
Papok behivása | |
Érsekségek és püspökségek | |
Esztergom és Kalocsa | |
II. Szilveszter és III. Ottó | |
A legenda elbeszélése a római követségről | |
A szent korona | |
Szent-István királysága | |
István törvényei | 249 |
A vallásos szempont | |
Az előszó | |
Az egyház kiváltsága és annak oltalma | |
Tized, templomépítés, vasárnap | |
Templomba járás | |
Boszorkányok, megrontók, jövendőmondók | |
Magánvagyon és örökösödés | |
Királyi birtok | |
Király és egyház szövetsége | |
Büntető törvények | |
Emberölés; nőgyilkosságok | |
A kard kirántása | |
Fegyveres támadás | |
Esküszegés, gyújtogatás, leányrablás | |
Női tolvajok | |
Rágalmazás | |
Özvegyek és árvák védelme | |
Rabszolgaság | |
A kereszténység törekvése | |
Szabadon bocsátás | |
Jogtalan felszabadítás és annak büntetése | |
Szabadoknak szolgaságba taszítása | |
Elégtelen jogvédelem | |
Szolganők cselbe ejtése | |
Házasság szolganővel | |
Sikkasztás. Fölebbezés. Jövevények | |
Az ország állapota és népessége | 263 |
Idegen törvények hatása | |
Királyi tanács | |
A két párt | |
A király | |
A seniorok és comesek | |
Ispánok, birtokosok | |
A miles; a polgár; a rabszolga | |
Az ország kormányzása | 269 |
A törvények hézagossága | |
Az udvar | |
A királyi várak | |
A falu | |
Nomád életmód fennmaradása | |
Az életmód | |
A nemzet megosztása | |
Belső háborúk. A kereszténység terjesztése | 274 |
Gyula | |
Az Anonymus szerint | |
A képes krónika szerint | |
Besenyők, fekete magyarok | |
Ohtum az Anonymus szerint | |
Szent-Gellért legendája szerint | |
Csanád | |
Történeti alap | |
Thonuzoba | |
A térítés módja | |
Gellért gyermekkora, klastromi élete, zarándoklása | |
Mint csanádi püspök | |
Iskolák | |
Magyar születésű papok | |
Összeköttetés nyugattal | |
Zarándoklás Magyarországon át | |
Viszony a görög egyházhoz | |
Egynyelvüség | |
A jövevények | |
István oktatása a jövevényekről | |
István alapitványai külföldön | |
Püspökségek javadalmazása | |
Gizella királyné | |
A fejérvári bazilika | |
A magyar nép és az egyház | |
A pogányság megmaradása | |
István külső háborúi | 291 |
Viszony Németországban | |
Chrobry Boleszló | |
Bolgárok és görögök háborúja | |
Magyarország részvétele | |
Velencze | |
II. Konrád | |
Magyar-német háború | |
István győzelme | |
Az örökösödés kérdése és István halála | 301 |
Imre | |
Legendája | |
A királyi herczegek | |
Vazul | |
Urseolo Péter | |
Gyilkossági kisérlet István ellen | |
Vazul büntetése, fiainak menekvése | |
István halála és temetése | |
Szentsége | |
Történeti szerepe | |
Képek jegyzéke |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.