A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei I-II.

1946. november 22.-1947. május 31. - A-B. kötet

Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei I-II.
Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei I-II.
Szerkesztő
Lektor
Budapest
'Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei I-II. ' összes példány
Kiadó: Magyar Országos Levéltár
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 1.552 oldal
Sorozatcím: A Magyar Országos Levéltár kiadványai-Forráskiadványok
Kötetszám: II/46
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-631-154-4
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az időszak legfontosabb eseménye a nagyhatalmak által jóváhagyott békeszerződés 1947. február 10-én történt aláírása volt.1 Ezzel az eseménnyel a magyar kormánynak és a nemzetnek tudomásul kellett... Tovább

Előszó

Az időszak legfontosabb eseménye a nagyhatalmak által jóváhagyott békeszerződés 1947. február 10-én történt aláírása volt.1 Ezzel az eseménnyel a magyar kormánynak és a nemzetnek tudomásul kellett vennie, hogy az igazságtalan trianoni határok Magyarország javára történő módosítására nem került sor, sőt újabb három községet csatoltak át Csehszlovákiához. A két világháború közötti nemzetiségi konfliktusokból a szövetséges hatalmak azt a következtetést vonták le, hogy a nemzetiségek kollektív jogainak elismerése káros hatással van a nemzetközi kapcsolatokra, s ezért ezt a kérdést az emberi szabadságjogok deklarálása révén vélték megoldhatónak. A magyar kormány által kidolgozott és a békedelegáció által a párizsi értekezlet elé terjesztett kisebbségi kódex elfogadására esély sem volt. Ennek következtében a szomszédos államokban élő magyarság érdekeinek védelmét sem sikerült biztosítani. Nem talált megértésre és támogatásra a magyar kormány gazdasági béketerve sem. A környező országokkal új alapokra helyezett gazdasági kapcsolatok kiépítésére nem volt reális lehetőség. A békeszerződés aláírásáig a magyar kormány még bízott kisebb könnyítések elérésében, de ezek a remények nem váltak be.2 A békeszerződés a magyar társadalom várakozása ellenére - nem hozta meg az ország szuverenitásának helyreállását. E várakozások és remények realitását tovább csökkentette, hogy Kárpátalja bekebelezésével a Szovjetunió Magyarország közvetlen szomszédjává vált. Formailag a békeszerződés letétbe helyezéséig, azaz Nagy Ferenc kormányának egész működési ideje alatt továbbra is a három győztes nagyhatalom képviselőiből alakult Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelte a fegyverszüneti egyezmény előírásainak a betartását, illetve a magyar társadalom eseményeit. Vissza

Fülszöveg

A békeszerződés Az időszak legfontosabb eseménye a nagyhatalmak által jóváhagyott békeszerződés 1947. február 10-én történt aláírása volt.1 Ezzel az eseménnyel a magyar kormánynak és a nemzetnek tudomásul kellett vennie, hogy az igazságtalan trianoni határok Magyarország javára történő módosítására nem került sor, sőt újabb három községet csatoltak át Csehszlovákiához. A két világháború közötti nemzetiségi konfliktusokból a szövetséges hatalmak azt a következtetést vonták le, hogy a nemzetiségek kollektív jogainak elismerése káros hatással van a nemzetközi kapcsolatokra, s ezért ezt a kérdést az emberi szabadságjogok deklarálása révén vélték megoldhatónak. A magyar kormány által kidolgozott és a békedelegáció által a párizsi értekezlet elé terjesztett kisebbségi kódex elfogadására esély sem volt. Ennek következtében a szomszédos államokban élő magyarság érdekeinek védelmét sem sikerült biztosítani. Nem talált megértésre és támogatásra a magyar kormány gazdasági béketerve sem. A... Tovább

Fülszöveg

A békeszerződés Az időszak legfontosabb eseménye a nagyhatalmak által jóváhagyott békeszerződés 1947. február 10-én történt aláírása volt.1 Ezzel az eseménnyel a magyar kormánynak és a nemzetnek tudomásul kellett vennie, hogy az igazságtalan trianoni határok Magyarország javára történő módosítására nem került sor, sőt újabb három községet csatoltak át Csehszlovákiához. A két világháború közötti nemzetiségi konfliktusokból a szövetséges hatalmak azt a következtetést vonták le, hogy a nemzetiségek kollektív jogainak elismerése káros hatással van a nemzetközi kapcsolatokra, s ezért ezt a kérdést az emberi szabadságjogok deklarálása révén vélték megoldhatónak. A magyar kormány által kidolgozott és a békedelegáció által a párizsi értekezlet elé terjesztett kisebbségi kódex elfogadására esély sem volt. Ennek következtében a szomszédos államokban élő magyarság érdekeinek védelmét sem sikerült biztosítani. Nem talált megértésre és támogatásra a magyar kormány gazdasági béketerve sem. A környező országokkal új alapokra helyezett gazdasági kapcsolatok kiépítésére nem volt reális lehetőség. A békeszerződés aláírásáig a magyar kormány még bízott kisebb könnyítések elérésében, de ezek a remények nem váltak be.
A békeszerződés a magyar társadalom várakozása ellenére - nem hozta meg az ország szuverenitásának helyreállását. E várakozások és remények realitását tovább csökkentette, hogy Kárpátalja bekebelezésével a Szovjetunió Magyarország közvetlen szomszédjává vált. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
Nemzetközi körülmények - külpolitika 7
A békeszerződés 7
A szovjet befolyás további erősödése 9
Kapcsolatok a szomszédos országokkal 16
Amerikai és nyugat-európai remények 23
Belpolitika 27
Gazdasági helyzet, gazdasági intézkedések 27
A pártok, politikai erőviszonyok 35
A kormány működése 41
A kormány és a vezető tisztviselői kar átalakulása 41
Változások a kormányzati intézmények szervezetében, hatáskörében 52
A kormány működésének ellentmondásai 63
Tájékoztató a jegyzőkönyvekről és a kötetről 67
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei
A. kötet
[1] 150. 1946. november 22. 73
[2] 151. 1946. november 29. 126
[3] 152. 1946. december 6. 166
[4] 153. 1946. december 10. 209
[5] 154. 1946. december 11. 223
[6] 155. 1946. december 13. 243
[7] 156. 1946. december 20. 301
[8] 157. 1946. december 30. 350
[9] 158. 1947. január 10. 415
[10] 159. 1947. január 17. 468
[11] 160. 1947. január 24. 510
[12] 161. 1947. február 5. 540
[13] 162.1947. február 8. 617
[14] 163.1947. február 13. 638
[15] 164. 1947. február 19. 686
[16] 165. 1947. február 26. 746
[17] 166. 1947. március 5. 794
[18] 167. 1947. március 13. 848
[11] 160. 1947. január 24. 510
[12] 161. 1947. február 5. 540
[13] 162. 1947. február 8. 617
[14] 163. 1947. február 13. 638
[15] 164. 1947. február 19. 686
[16] 165. 1947. február 26. 746
[17] 166. 1947. március 5. 794
[18] 167. 1947. március 13. 848
B. kötet
[19] 168. 1947. március 20. 886
[20] 169. 1947. március 27. 926
[21] 170. 1947. március 31. 972
[22] 171. 1947. április 10. 1001
[23] 172. 1947. április 17. 1059
[24] 173. 1947. április 24. 1104
[25] 174. 1947. május 1. 1159
[26] 175. 1947. május 8. 1179
[27] 176. 1947. május 16. 1228
[28] 177. 1947. május 22. 1286
[29] 178. 1947. május 28. 1326
[30] 179. 1947. május 29. 1330
[31] 180. 1947. május 31. 1365
FÜGGELÉK
Kimutatás az egyes ülések résztvevőiről 1372
A minisztertanácsi ülések napirendi pontjainak jegyzéke 1376
Az egyes jegyzőkönyvek mellékleteként közölt
dokumentumok jegyzéke 1437
Földrajzi nevek mutatója 1444
Személynevek mutatója 1452
Tárgymutató 1475
Felhasznált irodalom 1526
Rövidítések jegyzéke 1534
FÉNYKÉPEK, FAXIMILÉK 1537-1552

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem