Nagy-Britannia felsőoktatási rendszere

Tartalom

BEVEZETŐ 3
I. A FELSŐOKTATÁSHOZ VEZETŐ ÚT 11
Az angol iskolarendszer diagramja 1973 13
Az alsó fokú oktatás és intézményei 15
1.1 Az iskoláskor előtti nevelés intézményei 16
1.2 Az alsó fokú iskolák 16
1.3 A 11 éves kori szelekciós vizsga 18
2. A középfokú oktatás és intézményei 19
2.1 A grammar school 20
2.2 A public school 21
2.3 A technical school 23
2.4 A secondary modern school 24
2.3 A comprehensive school 25
3. Az érettségi és a középfokú diplomák 28
3.1 A hagyományos érettségi
/General Certificate of Education/ 29
3.2 A skóciai érettségi
/Scottish Certificate of Education/ 31
3.3 A középiskolai szakdiplomák
/Ordinary National Diploma and Certificate/ 32
3.4 A középfokú végbizonyítvány
/Certificate of Secondary Education/ 33
4. A felvételi követelmények és a felvételi eljárás 33
4.1 A felvételi korhatár 33
4.2 Az előképzettségi követelmény 33
4.3 Felvételi követelmény a nem egyetemi szintű stúdiumokhoz 35
4.4 A Nyílt Egyetem sajátos felvételi követelménye 35
4.5 A felvételekről a felsőoktatási intézmények döntenek 36
4.6 A felvétellel foglalkozó központi hivatal szerepe 36
4.7 A felvételi ajánlás 37
5. Az egyetemek hatása az iskolarendszerre 38
5.1 Az érettségi vizsgabizottságokat az egyetemek irányítják 38
5.2 A specializáció korai kezdete 39
5.3 A korai specializáció hibái 40
5.4 A korai specializáció megszüntetésére tett javaslatok 41
5.5 A korai specializáció akadályozza a felsőfokú beiskolázás szakági tervezését 42
5.5 A korai specializáció megrövidíti a felsőfokú oktatást 43
5.7 A szakaszos szelekció az iskolarendszerben 44
6. A felsőfok beiskolázási lehetőségei, a művelődés esélyei 45
Demográfia és beiskolázás 46
6.2 Oktatáspolitikai döntések és tervek a középfokú beiskolázásban 46
6.3 A beiskolázás prognózisa 49
6.4 A beiskolázás és a tehetség kérdése 50
6.5 A munkásgyermekek hátránya 52
6.6 A földrajzi tényezők és a beiskolázás szintje 54
6.7 Nagy-Britannia sajátos eredményei a munkásgyermekek beiskolázása területén 55
II. A FELSŐOKTATÁS KETTŐS RENDSZERE /binary system/ 57
1. A kettős rendszer fogalmi tisztázása 57
1.1 A harmadik szakasz az oktatásban 58
1.2 A felsőoktatás, a "higher education" értelmezése 58
1.3 A képzés minősége szerinti kategorizálás 59
2. A kettős rendszer történeti gyökerei 59
2.1 Történeti áttekintés 60
2.2 A második világháború utáni fejlődése 62
3. A modem kettős rendszer megszületése 63
3.1 Vita az egyetemi és az egyetemen kívüli oktatás képzési céljáról 64
3.2 A Robbins-jelentés a felsőoktatás céljáról 65
3.3 A felsőoktatás kettős rendszere és a politikai pártok harca 66
4. A kettős rendszer a tőkés társadalom osztályellentmondásának kifejezője 73
5. A kettős rendszer általános jellemzői 75
5.1 Az egyetemi felsőoktatás jellemzői 75
5.2 Az egyetemen kívüli felsőoktatás sajátosságai 76
II. AZ EGYETEMI FELSŐOKTATÁS 79
1. Az oxbridge egyetemek 80
1.1 Történeti áttekintés 80
1.2 Az oktatás tartalma 81
1.3 A hallgatók társadalmi összetétele 82
1.4 A »college«-ok működése 82
1.5 A »college"-«ok és az egyetem kapcsolata 83
2. A régi skóciai egyetemek 84
3. A Londoni Egyetem 86
3.1 Az egyetem alapítása 86
3.2 Az egyetem föderatív szervezete 86
3.3 Történelmi szerepe az új egyetemek létesítésében 88
3.4 Az egyetem néhány sajátos vonása 89
4. A "redbrick" egyetemek 90
4.1 A városi egyetemek alapítása 90
4.2 A "redbrick" egyetemek csoportosítása 91
4.3 A wredbrick'* egyetemek sajátosságai 92
5. A "whltebrick" egyetemek 92
5.1 A modem új egyetemek jellemzői 92
5.2 Az újonnan létesített műszaki egyetemek /CATs/ 93
5.3 Új intézmények a posztgraduális közgazdász képzésre 94
6. A Nyílt Egyetem /Open University/ 94
6.1 A televíziós egyetem jellemzői 95
6.2 Az egyetem irányítása és szervezete 96
6.3 A "credit" rendszer 97
6.4 Az első sikerek 98
IV. AZ EGYETEMEN KÍVÜLI FELSŐOKTATÁS 101
1. A pedagógusképző intézmények 101
1.1 A pedagógusképzés történeti áttekintése 101
1.2 A pedagógusképzés a második világháború után 103
1.3 A pedagógusképzés területi szervei /A.T.O./ 105
1.4 A pedagógiai intézet /institute of education/ szerepe 107
1.5 A képzési idő struktúrája, szakválasztás 108
1.6 A skóciai pedagógusképzés 108
1.7 Pedagógushiány - pedagógus túlterhelés 109
1.8 Az egyetemi szintű pedagógusképzés /B. Ed./ 110
2. Új törekvések a pedagógusképzésben 111
2.1 A James-bizottság ajánlásai 112
2.2 Az 1972-es kormány irány elv a pedagógusképzésről 113
2.3 Tervezet a pedagógusok rendszeres továbbképzésére 114
2.4 Terv a pedagógusképző főiskolák átszervezésére 115
2.5 Az átszervezés hatása a felsőoktatás rendszerére 116
3. A "further education" intézményei 117
4. A felnőttek közművelődése /adult education/ 121
4.1 A közművelődés szervezete 121
4.2 Az egyetemek és a közművelődés kapcsolata 122
4.3 A Russel-bizottság 1973-as jelentése a közművelődés helyzetéről 125
5. A politechnikai főiskolák 126
5.1 A felsőoktatás "comprehensive school"-jai 126
5.2 A politechnikai főiskola és a társadalom 127
5.3 A sokcélú funkció irányába haladnak 128
5.4 Uralkodó forma a munka melletti tanulás 129
V. DIPLOMÁK A FELSŐOKTATÁSBAN 131
1. A diploma-adományozás joga 131
2. Az első egyetemi fokozat, a bakkalaureátus 133
3. A második /magiszteri/ egyetemi fokozat 135
4. A tudományos fokozatok 136
5. Az egyetemi szint alatti felsőfokú képesítések 137
5.1 A felsőfokú szakdiplomák 137
5.2 A pedagógus képesítések 138
6. Törekvés a felsőfokú diplomák reformjára 139
7. A diplomák egyenértékűsítésének kérdései 141
VI. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 143
1. A központi állami Irányítás és az intézmények autonómiája 143
1.1 Az egyetemek pénzügyi támogatása 143
1.2 Az intézmények autonómiája 145
1.3 Az egyetem irányító testületeinek a szerepe 148
2. Az oktatásügyi minisztérium irányító szerepe 149
3. A helyi tanácsok irányítási feladatköre 151
4. A társadalmi szervek szerepe az irányításban 154
5. Az oktatáspolitikai döntések előkészítése 155
5.1 A Robbins-bizottság működése 156
5.2 A James-bizottság működése 158
5.3 Az 1972-es kormányirányelv, a "White Paper" 160
VII. AZ OKTATÁS-NEVELÉS SZERVEZETE A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN 161
1. Törekvés az általános irányú képzésre 161
2. Az oktatás-nevelés szervezeti egységei 165
2.1 A "department" szervezet 165
2.2 A "college" szervezet 166
2.3 A tutori foglalkozás 168
2.4 A Nyílt Egyetem oktatás szervezése 172
3. Az oktatás és a kutatás kapcsolata 173
VIII. A FELSŐOKTATÁS RENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI 177
1. Tömegessé válik a felsőoktatás 177
1.1. Növekszik a társadalomban az igény a felsőfokú beiskolázással szemben 179
1.2. A szelekciós iskolarendszer akadályozza a tömeges felsőfokú beiskolázást 181
1.3 A nemzetgazdaság kereslete a felsőfokú szakemberek iránt 183
2. A felsőoktatási intézményhálózat átfogó reformja 185
2.1 A politechnikai főiskola, mint az egységes felsőoktatási intézmény modellje 186
2.2 A kétéves általános jellegű felsőfokú oktatás bevezetése 188
2.3 A munka melletti tanulás a felsőoktatási rendszer szerves része lett 183
3. Változás az oktatás tartalmában 190
4. Az oktatás szervezeti kereteinek a változata 192
5. Erősödik az állami irányítás és a központi tervezés 195
FÜGGELÉK 199
A brit oktatásügy kérdései a magyar pedagógiai irodalomban 201
JEGYZETEK 227
STATISZTIKAI MELLÉKLET 251
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA 267

Témakörök