Fülszöveg
A kisvárosokban élő, középfokú oktatási intézetekben tanulók országos mintáján 2001 tavaszán végzett felmérés eredményei szerint a korosztály olvasási kultúrája szorosan összefügg a családi háttér (főként az anyák) iskolázottságával, a szülők foglalkozásával, az oktatási intézmény jellegével és a regionális kultúrákkal. Az adatsorok bizonyítják a differenciáltabb nemzeti azonosságtudat és az olvasói aktivitás, ízlés összefüggését. Az oktatási és a könyvtári rendszer általános fejlettsége, a megfelelő szintű olvasási kultúra elengedhetetlen feltételei az egyén konfliktusmegoldó stratégiáinak, munkavállalói esélyeinek. A képzettség, a műveltség köztudottan nem csupán a gazdasági fejlődés, a jólét egyik kikerülhetetlen előfeltétele, hanem ugyanakkor az együttműködési készség, a kölcsönös megértés, a tolerancia, a társadalmi béke egyik központi alapkérdésévé vált.
„A műveltség mint szabadság" - ez a jelszava az UNESCO által meghirdetett Olvasás Évtizede programnak. Kierkegaard egyik...
Tovább
Fülszöveg
A kisvárosokban élő, középfokú oktatási intézetekben tanulók országos mintáján 2001 tavaszán végzett felmérés eredményei szerint a korosztály olvasási kultúrája szorosan összefügg a családi háttér (főként az anyák) iskolázottságával, a szülők foglalkozásával, az oktatási intézmény jellegével és a regionális kultúrákkal. Az adatsorok bizonyítják a differenciáltabb nemzeti azonosságtudat és az olvasói aktivitás, ízlés összefüggését. Az oktatási és a könyvtári rendszer általános fejlettsége, a megfelelő szintű olvasási kultúra elengedhetetlen feltételei az egyén konfliktusmegoldó stratégiáinak, munkavállalói esélyeinek. A képzettség, a műveltség köztudottan nem csupán a gazdasági fejlődés, a jólét egyik kikerülhetetlen előfeltétele, hanem ugyanakkor az együttműködési készség, a kölcsönös megértés, a tolerancia, a társadalmi béke egyik központi alapkérdésévé vált.
„A műveltség mint szabadság" - ez a jelszava az UNESCO által meghirdetett Olvasás Évtizede programnak. Kierkegaard egyik esszéjében az egyén és persze egyúttal az egész emberiség időszemléletét a csónakban ülő személy helyzetéhez hasonlítja. Húzzuk az evezőket, és pontosan látjuk a már elhagyott, elsuhanó parti tájakat, a múltat, de hátunk mögött van a cél, a jövő, melyből aligha sejtünk valamit. Lehet, hogy mi még mindig inkább csak, háttal ülünk ennek az ilyenfajta jövőnek, szabadságnak?
A Nemzeti téka az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó közös sorozata. Folytatója kíván lenni az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai, valamint Az Országos Széchényi Könyvtár Füzetei címmel megjelent sorozatoknak, továbbvíve mindazon értékeket, melyeket az elődnek tekintett sorozatok képviseltek. Olyan művelődéstörténeti, nyomda-, sajtó-, könyv- és könyvtártörténeti, illetve könyvtári és könyvtár-informatikai vonatkozású műveknek tékája, azaz tárolóhelye, melyek valamilyen módon kapcsolódnak nemzeti könyvtárunkhoz vagy annak gyűjtőköréhez. Tanulmányok, konferencia-előadások közrebocsátása mellett a nemzeti könyvtár vagy egyéb gyűjtemények hungarika vonatkozású anyagára támaszkodva készült egyedi bibliográfiák, katalógusok, repertóriumok számára is publikációs teret kíván nyújtani, segédleteket biztosítva ezáltal a magyar művelődéstörténet kutatásához.
A Nemzeti téka jelen kötetében Nagy Attila, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet olvasáskutatója, az Olvasás Éva alkalmából szervezett empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be és értelmezi.
Vissza